A jelenlegi parlamenti ellenzéki pártokon túl számos politikai formáció létezik, a 2022-es országgyűlési választás óta is alakultak újak. Mint megírtuk, a magyar bíróságok több száz olyan pártot és egyesületet tartanak jelenleg is nyilván, amelyek politikai tevékenységet végeznek. Legutóbb kiemeltünk néhány olyat, amelyek kevésbé vagy szinte teljesen ismeretlenek a választók számára.

Mesterházy Attila és Vona Gábor azonban hosszú évekig a politika élvonalába tartoztak, Márki-Zay Péter pedig a legutóbbi választáson Orbán Viktor kihívója volt a hatpárti ellenzéki összefogás élén. Összegyűjtöttük, hogy miért és milyen célkitűzésekkel alapítottak pártot a közelmúltban.

Néppárti álmok

Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a 2022-es országgyűlési választáson a hatpárti ellenzék (Demokratikus Koalíció, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) közös miniszterelnök-jelöltje volt. A szövetségeseivel cseppet sem volt felhőtlen a viszonya, és ez meghatározta az összefogott ellenzék egész kampányát. A hódmezővásárhelyi polgármester 2021 októberében az ellenzéki előválasztás keretében nyerte el a bizalmat arra, hogy a hatpárti összefogás közös miniszterelnök-jelöltje legyen. Márki-Zay Péterrel az élen végül súlyos vereséget szenvedett az ellenzék a Fidesz–KDNP-vel szemben, a kormánypártok ismét kétharmados többséget szereztek. Márki-Zay Péter mögül már a választás éjszakáján eltűnt az ellenzéki pártok többsége, a bukás után pedig valamennyi párt a saját útján indult el.

A 2021-es előválasztás óta Márki-Zay Péter többször is belengette, hogy új jobbközép pártot hoz létre. Idén februárban azzal állt elő, hogy Mindenki Magyarországa Néppárt néven indítja politikai formációját. Március végén interjút adott az Indexnek, akkor azt mondta, hogy a Mindenki Magyarországa Néppártot a civilek pártjaként hozzák létre.

A civileknek szüksége van egy pártra, ami kiáll mellettük. Létezik egy széles társadalmi réteg, amelynek tagjait sem a kormánypárt, sem a jelenlegi ellenzék nem tudja megszólítani, mi őket is képviselni szeretnénk

– jelentette ki Márki-Zay Péter az Indexnek.

Azt is elmondta, hogy az alapító tagok között vannak polgármesterek és volt parlamenti képviselők is. Öt pontban sorolta fel pártja célkitűzéseit:

a rendszer ellenzéke vagyunk, önzetlenül kiállunk az üldözöttek mellett, mi nem a Fidesz pénzén élünk, egy kultúraváltáson dolgozunk, és az Európai Néppárthoz szeretnénk csatlakozni.

2024-ben a Mindenki Magyarországa Néppárt csak az európai parlamenti választáson tervez indulni. „Egyetlenegy olyan választás lesz jövőre, amihez kell párt, és ez az európai parlamenti választás. Azt szeretnénk, ha azt az ötszázalékos limitet elérnénk, hogy legalább egy képviselőt ki tudjunk juttatni az Európai Parlamentbe” – tette hozzá Márki-Zay Péter, aki azt is megjegyezte, „könnyen lehet”, hogy ő vezeti majd pártja listáját, ugyanakkor a hódmezővásárhelyi polgármesterség az elsődleges célja. Az Indexnek adott interjúban arról is beszélt, hogy érez-e felelősséget amiatt, hogy neki köszönhető az ellenzékre ragadó „dollárbaloldal” címke.

A Mindenki Magyarországa Néppárt sajtóosztálya idén júniusban közölte, hogy bejegyezték a pártot, augusztusban ez jogerőssé vált. Szeptember 16-án tartják az alapító kongresszusukat, a tájékoztatás szerint Mikuláš Dzurinda, Szlovákia egykori miniszterelnöke lesz a díszvendég.

Szociáldemokrata válasz

Mesterházy Attila tizennyolc évig volt az MSZP országgyűlési képviselője, vezette a pártot, vezette a szocialisták frakcióját, és miniszterelnök-jelöltként is elindult. Huszonhárom évnyi párttagság után és egy évvel a 2022-es választást követően lépett ki az MSZP-ből idén áprilisban.

A kilépési szándék már hosszú ideje érlelődött bennem, és azt gondoltam, hogy egy új szakaszt kell nyitnom az életemben. […] A kilépésem okaként elmondtam, hogy egy aktívabb, karakteresebb, tökösebb baloldali, szociáldemokrata politikát képzelek el, erősebb nemzeti érdekképviselettel. A szociáldemokrata, balközép értékek markánsabb képviselete jobban kirajzolta volna az MSZP karakterét, még akkor is, ha korlátozó tényező volt, hogy egy összefogásban nem a különbségeket, hanem az egyezőségeket kell bemutatni. A kampány előtt azonban lett volna idő egy markánsabb, határozottabb, és talán jobban látható, dinamikusabb MSZP-t megjeleníteni

– mondta Mesterházy Attila az Indexnek adott interjúban.

Szocialisták és Demokraták néven új pártot alapított, a Facebook-oldalán azt írta: „több százezer olyan ember van, aki szociáldemokratának vallja magát, mégsem választ magának pártot a palettáról”. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorának egy májusi adásában arról tájékoztatott, hogy bejegyezték pártját.

Az alapítókkal abban hiszünk: van esély megszólítani azokat, akik szociáldemokratának vallják magukat, és hisznek abban, hogy a nemzeti érdek képviselete nem ellentétes a NATO- vagy az európai uniós tagságunkkal, de nem akarnak Gyurcsány Ferencre vagy egy láthatatlan MSZP-re szavazni. Nekik és a Fideszről leválóknak akarunk alternatív lehetőséget nyújtani. […] Az a célunk, hogy új szavazókat hozzunk be, és ne a meglévő ellenzéki tortát szeleteljük tovább, mert azzal se mi, se az ellenzék nem megy semmire

– fejtette ki Mesterházy Attila az Indexnek.

A 2024-es választásokkal kapcsolatban azt mondta, hogy a Szocialisták és Demokraták nem indul az önkormányzati megmérettetésen, hanem segíteni szeretnék a Fidesszel szemben induló jelölteket, ahol erre igény van. Május végén Mesterházy Attila az ATV-nek azt nyilatkozta: elképzelhetőnek tartja, hogy egy-két helyen lesz olyan jelölt, akit ők találtak meg, és javasolják majd az ellenzéki pártoknak, de együttműködésre törekszenek. A kérdésre, hogy kit támogatnak a főpolgármester-választáson, azt válaszolta: az ellenzéknek nem lesz versenyképesebb jelöltje a főpolgármesteri posztra, mint Karácsony Gergely, akit szerinte újraválasztanak a budapestiek.

Az európai parlamenti választáson Mesterházy Attila pártja listavezetőjeként szeretne indulni. „Erős nemzetközi kapcsolatrendszerem van, és a rutinom is megvan egy ilyen kampányhoz. Az európai parlamenti választás egyúttal óriási lehetőséget, médiafelületet is jelent, mivel hónapokon keresztül mindenki ezzel foglalkozik. Nincs rajtunk eredményességi nyomás, mert a nullától felfelé bármilyen százalékot is érünk el, az nekünk már siker lesz” – fogalmazott a politikus lapunknak. Azt is hozzátette, hogy emellett a 2026-os országgyűlési választásra készülnek.

„Médiapártként indulunk, de a terveink között szerepel, hogy egy országos szervezetet építsünk a párt mögé. Mi a vidékre szeretnénk koncentrálni, elsősorban ott építkezni, mert azt látom, hogy Budapesten mindenki erős. Még az egyszázalékos pártok is erős háttérrel rendelkeznek a fővárosban, miközben a vidéket parlagon hagyják. Tisztában vagyunk vele, hogy pusztán csak médiapártként hosszú távon nem lehetünk sikeresek, ebből ki kell nőni. Kell a hatékony országos szervezet, amely cölöpként megtart és kiemel minket. Ahhoz, hogy hosszú távon meg tudjon maradni egy párt, és befolyásra tegyen szert, kell a vidék támogatása” – magyarázta Mesterházy Attila a vele készített áprilisi interjúnkban.

Reformkoriság

Vona Gábor tizenkét évig volt a Jobbik elnöke, vezette a párt parlamenti frakcióját, és háromszor is miniszterelnök-jelöltként szállt ringbe Orbán Viktorral szemben. A 2018-as választás után lemondott a pártelnökségről, parlamenti mandátumát nem vette fel, és visszavonult a pártpolitizálástól (2019 őszén kilépett a Jobbikból). Civilként azonban aktív maradt a közéletben: vlogolt, alapítványt hozott létre, könyveket írt, rendszeresen szerepelt televíziós és rádiós műsorokban, illetve publicisztikákat közölt (például az Indexen is).

Nemrégiben a Facebook-oldalán egy videóban jelentette be, hogy Második Reformkor néven pártot alapított, és visszatér a politikába.

A második reformkorért nem ideológiai ketrecekben, nem oldalak mentén lehet tenni, hanem ezek felett állva, ezeken túllépve, elismerve azt, hogy minden ideológiának és minden oldalnak vannak értékei, de arra, amire szükség van, ezek felett áll. Ezért mi nem ideológiák mentén, nem oldalak mentén gondolkodunk, hanem egy politikai szemlélet mentén. Ennek nevet is adtunk, úgy hívjuk, hogy reformkoriság

– fejtette ki Vona Gábor.

A párt zászlóbontó kongresszusán kiemelte: változásra van szükség, ennek a változásnak végre lehet célja, ezért alakult párttá a Második Reformkor. Azt is hangsúlyozta: nem a visszatérése a fontos, hanem az, hogy egy új politikai alternatíva született.

A párt ügyek mentén tervez politizálni: fiatalok életkezdése, egészségügyi prevenció, óvodai ellátás, családi vállalkozások, munkavállalói jogok, online népszavazás, pártmentes önkormányzatiság, herbál elleni harc, élelmiszer-ellátás és mezőgazdaság.

Vona Gábor azt mondta: nem pártként tekintenek majd önmagukra, az első helyen az ügyeik lesznek. „Azok az ügyek, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a második reformkor felé tudják vinni az országot” – tette hozzá. Mint kifejtette, szeretnének kitörni a „szűkre szabott pártszerű működésből”, mert ez nekik „egy kényszerzubbony, egy szükséges rossz”.

Nem ideológiák és nem oldalak mentén terveznek politizálni, de elfogadják, hogy mindegyik ideológiának és mindegyik oldalnak vannak értékei. Ha az ügyeik mentén vagy az ügyeik érdekében együtt kell működniük pártokkal, akkor azt megteszik, legyen szó a DK-ról vagy akár a Fideszről, de senkivel sem lépnek politikai szövetségre.

A kisebbségek helyzetével (a cigányságot külön kiemelte) összefüggésben Vona Gábor arról is beszélt, hogy a 21. században komfortosnak kell érezniük magukat a nemzetben. Az ország világban való helyéről leszögezte: Magyarország a Nyugathoz tartozik, és Magyarország a nyugati szövetségi rendszernek a része. A Második Reformkor kulcsfontosságúnak tartja, hogy Magyarország az Európai Unióval és a NATO-val is helyreállítsa a megromlott kapcsolatokat, de ez nem mehet át „Nyugat-rajongásba” vagy „kritikátlan Kelet-gyűlöletbe”.

Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Vona Gábor azt mondta: a 2024-es európai parlamenti választáson elindulnak, de az önkormányzatin nem, mert úgy gondolják, hogy a pártoknak nem lenne helye az önkormányzatokban, azokat meg kell hagyni a helyi civil szervezeteknek. Azt is hangsúlyozta, hogy a Második Reformkor nem a Jobbik utódpártja, tagjaik jelentős része fiatal, új arcokat hoznának a közéletbe, a párt személyzeti politikáját nem volt jobbikosokra szeretné alapozni.

A Második Reformkor első sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy új arcok lesznek a párt európai parlamenti listáján, de októberig nem mondanak neveket. Továbbá minden egy százalék feletti párttal felveszik a kapcsolatot, hogy a Második Reformkor számára fontos ügyekben együttműködjenek velük.

(Borítókép: Márki-Zay Péter, Mesterházy Attila és Vona Gábor. Fotó: Németh Kata, Kaszás Tamás / Index / Soós Lajos / MTI)