Az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU-n belül különböző álláspontok vannak, ezek markánsan különböző vélemények. Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, vagyis joga van megvédeni magát, és mindent megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg még egyszer ellene terrortámadás. Orbán Viktor szerint a többi uniós országnak nincs stratégiai döntése Izrael ügyében.
Köszönjük olvasóink figyelmét!
Mit gondol Orbán Viktor arról, hogy Borkai Zsolt újraindul a polgármesteri székért Győrben? A miniszterelnök azt mondta, hogy nem győri szavazópolgár, de ha az lenne, másra szavazna.
Nemrégiben kárpátaljai magyar politikusok nyílt levélben kérték Ukrajna EU-csatlakozásának támogatását. Erről kérdezték Orbán Viktort, aki elmondta, hogy rossz döntésnek tartja, de megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, és ez egybeesik a kárpátaljai magyar politikusok kérésével. A kérdésre, hogy a tárgyalások megkezdésével szerinte jobban járnak-e a kárpátaljai magyarok, az válaszolta: „Lehet ezt úgy csinálni, hogy jobban járjanak.”
Orbán Viktor világossá tette, hogy Ukrajna háborúban áll, amit nevezhetnek katonai műveletnek is, de egy háborúban nem lehet olyan szabályok szerint élni, mint békés időkben. A miniszterelnök szerint az, hogy rendkívüli szabályokat érvényesítsenek, rossz, de szükséges, ezért elfogadandó rossz. Ha úgy látja az ukrán állam, hogy valakinek a távozása az ország területéről nemzetbiztonsági kockázatot okoz, akkor ennek megfelelően kell eljárni – húzta alá Orbán Viktor Petro Porosenko ügyével kapcsolatban.
„Nincs az egyik fél oldaláról sem olyan szándék, hogy a közeljövőben ilyen találkozóra sor kerüljön” – válaszolta Orbán Viktor.
Orbán Viktor a választási törvények módosításáról elmondta, nincs olyan szabály, ami a választások előtti egy évben tiltaná a szabályok módosítását. A miniszterelnök politikai ízlése szerint a választás előtt fél évvel van a határ a szabályok módosítását illetően.
Orbán Viktor kifejtette, hogy az Európai Konzervatívok és Reformisták csoportjával vannak tárgyalásban, de a Fidesz EP-képviselőinek független státuszát nem változtatják meg az EP-választásokig. Az a tervük, hogy a megerősödő jobboldaliakkal összefogva kellő vonzerőt gyakoroljanak a jobbközépre, hogy az ne csak balra nézzen.
Orbán Viktor a Vlagyimir Putyinnal történt pekingi találkozóról elmondta, szándékegybeesés volt. Azt tartotta természetesnek, ha ott vannak Pekingben, akkor találkozzanak. A kormányfő hangsúlyozta: „Nem kényszerek hatása alatt cselekszem a külpolitikában, a szuverén magyar államot képviselem”.
„Forduljon a tulajdonoshoz ezzel a kérdéssel” – válaszolta Orbán Viktor a Mészáros Lőrinc jachtozására vonatkozó kérdésre, de leszögezte: a kormány nem foglalkozik üzleti ügyekkel. Kérdésre válaszolva megjegyezte azt is, hogy „a szerénység mindig jól jön”. Orbán Viktor egyébként úgy látja, hogy az MBH Bankból minél hamarabb el kellene adni az állami tulajdonrészt.
Orbán Viktor az egyik honvédségi gép korábbi olaszországi útjáról elmondta, bárhova megy, bármilyen okból, folyamatosan védelem alatt áll, a kérdés minden mozzanata szabályozott, ő pedig a szabályok szerint jár el.
Megkérdezték Orbán Viktor, hogy mi a véleménye L. Simon László menesztéséről, a miniszterelnök Csák Jánosra utalva azt mondta: „A miniszter saját hatáskörében döntött.”
„Az én szótáramban az a kifejezés, hogy elégedettség, nem szerepel” – húzta alá Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy elégedett-e Pintér Sándor munkájával. Ha ez beköltözne a szótárába, le is tenné a lantot. A kormányfő leszögezte, az elégedetlenség egy alkalmazási feltétel, a kérdés inkább az, hogy valaki jól végzi-e a munkáját, és Pintér Sándor jól végzi.
Orbán Viktor a miniszterelnöki (megháromszorozódott) fizetése ügyében elmondta: 2010 óta bérfejlesztési programokat indítottak, a legvégére hagyták a politikusokat; törvények szabályozzák, hogy mennyit keres egy képviselő, miniszter és miniszterelnök. Átlátható, fair, világos rendszerről van szó. Elvégzem a munkámat, négyévenként eldönthetik a választók, hogy maradjak vagy menjek. Ha akarják, maradok, ha nem, megyek – mondta a kormányfő.
A kormányfő kifejtette, azért Magyarországon volt a legmagasabb az infláció, mert az ország nagyon kitett az energiaáraknak, külföldről érkező energiaforrásokat használunk fel. Ugyanakkor jelentős eredménynek tartja, hogy óriási naperőmű-kapacitásokat építettünk ki, utoljára ekkora léptékű fejlesztés Paks I. volt.
Karsai Dánel ügyében Orbán Viktor azt mondta: van egy népszavazási kezdeményezés, ezért a kormánynak nincs dolga egy jogi kérdéssel, erről döntenek az emberek. De ez egy megrázó emberi kérdés is, Karsai Dánielnek azt üzente:
„Vele vagyunk, együtt érzünk vele, sok erőt kívánunk.”
Azt is megjegyezte, hogy imádkoznak érte.
Orbán Viktor a kórházi főigazgatók és a kórházi adósságállomány ügyében kifejtette: a magyar egészségügy se nem állami, se nem magán, hanem valamiféle kutyulék. Az állami egészségügy irányába lépnek, vita van róla, hogy ez a rendezettség felé halad-e. A kormányfő szerint egy jobban szabályozott állami rendszer felé haladnak, ezzel nem tiltják be a magánt, csak nem akarják, hogy összekeveredjen a magán és az állami. Nem fair, hogy a profit a magánnál van, a költség az államinál. Hónapokra és évekre lesz szükség, amíg egy jó rendszer beáll, kettős ellenőrzési rendszer kell: kórházi ágon szakmai ellenőrzés, és egy pénzügyi ellenőrzési rendszer a biztosítás oldaláról.
A kormányfő Pekingben azt a kérdést tette fel az orosz elnöknek, hogy készen áll-e a tűzszüneti tárgyalásokra. Katonai műveletnek azért nevezte a háborút, mert az katonai művelet, háború akkor lesz, ha van hadüzenet. „Addig örüljünk, amíg nincs háború, mert a háború általános mozgósítást jelent.” A miniszterelnök megjegyezte, hol háborúnak, hol katonai műveletnek fogja nevezni, ahogy a vendég kívánja.
Orbán Viktor a főpolgármester-jelölésről elmondta, a Fidesz tavasszal jelöl, legkésőbb márciusig nevezik meg a jelöltet. Kötelezőnek érzik, örömmel tesznek eleget ennek, a legnagyobb politikai erő Budapesten a Fidesz-KDNP. A pártelnök azt is megjegyezte, „Budapest egy kávéházi város”, arról döntöttek, hogy legkésőbb márciusig megnevezik a jelöltet, minden más „kávéházi legenda”.
Orbán Viktor a székelyudvarhelyi tragédiával kapcsolatban elmondta: Semjén Zsolt kapta a feladatot, hogy adjon meg minden segítséget, reméli, hogy a miniszterelnök-helyettes hamarosan a részletekről is be tud számolni.
Az ukrajnai kisebbségi törvénnyel kapcsolatban elmondta: a szabályok semmit sem érnek, ha az ahhoz tartozó gyakorlat nem szilárdul meg. Az ukrán kisebbségi törvényről azt mondta: „nem hat meg minket”, az a fontos, hogy milyen gyakorlattal párosul, tanulmányozzák a törvényt. A kormány javaslata azonban az, hogy a 2015-ben elvett törvényt, amely jó volt a magyaroknak is, újra helyezzék hatályba,
„és újra kisüt a nap Kárpátalján, ha Donyeckben nem is.”
Orbán Viktor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozóról elmondta, váltottak egymással pár szót az argentin elnök beiktatásán. A kormányfő elfogadta a felkérést, hogy egyeztessenek: „tárgyalási ajánlatot tett, amit én elfogadtam”.
Orbán Viktor a Ferihegyi repülőtér megvásárlásáról úgy fogalmazott, abból kell kiindulni, hogy mit is akarnak. Óriási verseny zajlik a turizmusért, a konferenciaturizmusért, a nemzetközi szervezetekért, ez jelentős ereje az európai gazdaságnak, mindenki benne akar lenni ebben az üzletben, ebben kulcskérdés a légi közlekedés.
A kormányfő leszögezte, ide kell tudni jönnie az embereknek, Budapest fantasztikus hely, de fejlesztésre van szükség, a mostani keretektől ezt nem várhatták, ezért kellett lépni. A kormány nem akarja azt állítani magáról, hogy tudna repülőteret működtetni, ezért kell egy olyan partner, aki tudja üzemeltetni, ez egy francia partner lesz. A végén vannak már a folyamatnak, bármelyik nap történhet bejelentés.
Orbán Viktor a migrációról elmondta, van egy határvédelmi rendszer, ennek állapota és teljesítménye konstans. Szeretnék, ha százszázalékos lenne, de néha sikerült áttörni rajta a migránsoknak. A tervek szerint 4-5 ezer embert kellett volna, de körülbelül kétezer főt sikerült felvenni határvadásznak. Ráadásul mindez „eszi a pénzt”, Brüsszelből nem kapnak erre támogatást, miközben „a migránsok egyre vadabbak és radikálisabb, és lőnek a határvédelmet biztosító embereinkre”.
Az Index megkérdezte Orbán Viktort, hogy pontosan mivel bízta meg Lázár Jánost a kilátásba helyezett felhőkarcoló ügyében, és miért tartja fontosnak, hogy a projektet maxi-Dubajnak hívjuk, és ne mini-Dubajnak?
Nem vagyok keresztapa, meghagyom ezt másnak
– válaszolta Orbán Viktor. Általánosságban elmondta, hogy ha a magyarok csinálnak valamit, ne kezdődjön úgy hogy „mini”, ha már csinálunk valamit, akkor az maximális legyen. A nemzeti minimum kifejezést sem szereti, „micsoda marhaság, már elnézést, nemzeti maximumra kell törekedni, nem minimumra”.
A konkrét beruházásról elmondta: megkereste Magyarországot egy külföldi állam, hogy egy ottani céget érdekli a terület, amelyet egyébként Orbán Viktor szerint meg kell nézni, a „szégyenkategóriába” tartozik. Arra jelölte ki Lázár Jánost, hogy több lépésben tisztázza a beruházás kérdését. Először kell egy államközi megállapodás, és ha van felhatalmazás, akkor elő lehet készíteni, hogy ott mi történjen. Megjegyezte, hogy meg kell kérdezni a budapestieket is akarják-e. Hozzátette, hogy már nem állnak messze egy államközi megállapodástól, de ez még nem arról fog szólni, hogy a kérdéses területen mi lesz.
Ezt a Dubajt meg inkább felejtsük el
– jelentette ki, majd megjegyezte:
Nem tudom, hogy ez a fiatalabb nemzedéknek mit hoz a fülébe, lehet, hogy valaki szereti ezt; jobb lenne, ha valami szerencsésebb nevet választanánk, mondjuk itt ez a romantikus Rákosrendező.
Az Index megkérdezte: Mekkora béremelésre számíthatnak a tanárok a jövő évtől, az újonnan lehívható uniós forrásoknak köszönhetően lehet-e a mérték több mint tíz százalék?
Orbán Viktor elmondta: egy jogi aktus még hiányzik, kell kapnunk még egy levelet Brüsszelből, hogy egy bizonyos százalékát ki fogják fizetni a béremelésnek. Egyébként egy 3 éves bérfejlesztési programot indítanak: 2024. január elsejétől 32,2 százalékos emelés lesz, majd 2025 és 2026 januárjában is jön egy kisebb mértékű bérnövelés, a folyamat végére 800 ezer forint körül lesz a tanárok átlagfizetése.
A demográfiai csúcson beszélt arról, hogy kiterjesztenék az szja-mentességet a háromgyerekes édesanyákra is, azóta viszont még nem jelent meg az intézkedés. Mikor tervezik bevezetni, és milyen feltételekkel? – kérdezte az Index a kormányfőtől.
Orbán Viktor elmondta: elszánt harcot folytat ezért a pénzügyi valósággal és az azt képviselő pénzügyminiszterrel szemben, aki szerint pénz annyi van, amennyi, ezért sorrendet állítottak fel, és a csok pluszt vették előre. De nem szeretné úgy lezárni azt a ciklust, hogy az szja-mentesség ügyében nem döntenek. Arra a kérdésre, hogy ez jövőre megtörténhet-e, Orbán Viktor azt válaszolta:
Szívós a pénzügyminiszter.
Az Index megkérdezte: eredetileg már az ősszel parlament elé került volna a gyermekvédelmi törvény szigorítása, mi az oka annak, hogy ez végül nem történt meg? Kész van-e már a tervezet? Mikor kerülhet parlament elé? Milyen szigorításokban gondolkodnak?
„Teherbíró képességeink korlátai tűnnek itt fel” – fogalmazott Orbán Viktor. Elmondta, hogy nem tudnak két csatát (szuverenitás- és gyermekvédelem) egyszerre megvívni, jönni fog a gyermekvédelmi törvény is. A javaslatok elkészültek, politikai döntés volt, amiért nem került még ősszel a parlament elé.
Orbán Viktor leszögezte, nem a maga által gerjesztett félelmek világában él. Magyarországon az történt, hogy a legutóbbi parlamenti választásokon a baloldali szereplők által is bevallott módon, a választást befolyásoló céllal jelentős pénz jelent meg. Azt gondolták, hogy a magyar jogrendszer ezzel szemben megvédi Magyarországot, de kiderült, hogy vannak kiskapuk, a szuverenitásvédelmi törvény ezek bezárásáról szólt. A kormányfő nem meri kijelenteni, hogy ez hibátlanul fog működni, majd meglátják, de megpróbálják érvényesíteni a szabályozást. Ha hozzá kell nyúlni, hozzányúlnak, de el kell indulni, azt nem várhatják tőlük, hogy „álljunk, mint ahogy szokott”, valamit csinálni kell.
Mi antikommunista harcosok vagyunk, innen indultunk ki. A nagy erővel szemben ugyanolyan módszerekkel kell harcolni. A nyilvánosság és a transzparencia a védekezés egyetlen lehetősége
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor a V4-ekről (visegrádi országok) elmondta: azokat fogja össze, akik a németek és oroszok között vannak, egy közép-európai együttműködés céljából jött létre, hogy ne egy francia–német tengely döntsön minden fontos ügyben. „Legyünk akkorák, mint a franciák vagy a németek”, súlya és hangja legyen a közép-európaiaknak. Orbán Viktor hozzátette: másnak ez nem volt érdeke, részben belső problémák miatt, „ez a dolog szétesett, azon dolgozunk, hogyan tudjuk újra összerakni”. Reményét fejezte ki, hogy a cseh elnökség alatt még lesz V4-es találkozó, és megvitathatják, van-e még realitása a közép-európai együttműködésnek.
Az izraeli–palesztin háborúval kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: az EU-n belül különböző álláspontok vannak, ezek markánsan különböző vélemények. Magyarország azt mondja, hogy stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, vagyis joga van megvédeni magát, és mindent megtenni azért, hogy ne ismétlődjön meg még egyszer ellene terrortámadás. Orbán Viktor szerint a többi uniós országnak nincs stratégiai döntése Izrael ügyében.
Orbán Viktor kifejtette, a szuverenitást abszolút értéknek tekintik, de olyan döntéshez nem járulnak hozzá, ami Magyarországot belerántja a háborúba.
Magyarországnak nem érdeke, hogy bármely olyan országgal szövetségben legyen, amely háborút folytat a megtámadása okán valakivel
– tette világossá Orbán Viktor, hozzátéve: a NATO egyetlen lépést sem tett Ukrajna érdekében, hanem a tagállamokat biztatja. Ukrajna NATO-tagsága azt jelentené, hogy holnap reggel kötelező Ukrajnába katonákat küldeni, de ezt nem akarják.