Az Index megkérdezte, hogy hol tartanak a tárgyalások a Budapest-bérlet ügyében. Vitézy Dávid Lázár János sajtótájékoztatója után azt írta: „Azt nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy a vármegyebérlet úgy legyen érvényes a négyes metrón és a körúti villamoson, hogy a BKK egy forintot se lát a vármegyebérlet MÁV által beszedett bevételeiből.” Elképzelhető ilyen forgatókönyv? – kérdezte meg lapunk.

Gulyás Gergely elmondta: minden tárgyaláshoz úgy állnak hozzá, hogy ott meg kell állapodni, ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. Március elsejéig élnek a jelenlegi bérletszabályok, eddig kell új és mindenki számára elfogadható megoldásról dönteni. Egy másik kérdésre elmondta, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium tárgyal a fővárossal.

Az Index megkérdezte a minisztertől, hogy 2024-ben megkapja-e Budapest az eddig őt megillető közösségi közlekedési normatívát. Gulyás Gergely azt válaszolta: erről tárgyalnak most a fővárossal.

Gulyás Gergely szerint az európai parlamenti vitában kettő, majd még egy dolgot említett a bizottság elnöke: migrációs és LMBTQ-ügyeket, valamint az akadémiai szabadságot, de utóbbi esetben már közel vannak a megállapodáshoz, kezelhetők az aggályok. A miniszter úgy látja, azt a vitát a magyar közéletben le lehet zárni, hogy mi az oka annak, hogy a bizottság így viszonyul Magyarországhoz: nem tudja elfogadni a magyar migrációs szabályokat.

Szentkirályi Alexandra elmondta: lezárult a nemzeti konzultáció tegnap éjfélkor, 1 millió 518 ezer 455-en éltek a kitöltés lehetőségével. Fontosnak tartják a konzultációt, mert a magyarok el tudták mondani a véleményüket, ellentétben a többi uniós állampolgárral. A kormány azon lesz, hogy a magyar ember hangját Brüsszelben hallassa. A kormányszóvivő megköszönte azoknak, akik kitöltötték a konzultációt.

A kormány áttekintette az államigazgatásban dolgozók jövedelmi viszonyait. Gulyás Gergely kifejtette, a gazdaság erejét mutatja, hogy a nehéz években sem szűnt meg a béremelések folyamata. Valószínűleg a minimálbér-emeléshez közelítő béremelések várhatók a nemzetgazdaság egészében.

A miniszter az állami szféráról elmondta, jelentős előrelépést sikerült elérni. Az európai gyakorlatot alapul véve márciustól újabb 20 százalékkal emelkednek a szakápolói bérek, ami így átlagosan eléri a 715 ezer forintot. A nyugdíjak is emelkedtek, ahogy a rendvédelmi dolgozók és a katonák bérét is emelték. 

Gulyás Gergely a tanárbéremelésről elmondta: nagyot tudnak előrelépni. A kormány álláspontja az volt, hogy a tanárok anyagi elismertsége messze elmarad a kívánatostól és várttól, de kellettek az EU-tól nekünk járó uniós pénzek.

Azok a mi pénzeink, nem ajándékba kapjuk őket

– hangsúlyozta a miniszter.

A kormány vállalta, hogy 2030-ig a diplomásátlagbér 80 százalékára emelik a tanárok bérét, 6 ezermilliárd forintba kerül a béremelés, 1, 77 milliárd eurót biztosít az Európai Bizottság, vagyis 700 milliárd forinttal járulnak hozzá a béremeléshez.

Már idén februárban 32,2 százalékkal megemelt bérhez jutnak a pedagógusok, január 30-ig megkapják erről a határozatot. Az emelés a tanárokat, óvónőket és a szakképzésben dolgozókat érinti.

Ebben a ciklusban meg fogják duplázni a béreket, az idei átlagbér 672.416 forint lesz, jövőre további 21 százalékos emelés várható, vagyis 812 ezer forint lesz az átlagbér 2025-ben. Ha szükség van korrekcióra, akkor ezt a pedagógusok is meg fogják kapni.

2026-ban 880 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére.

Gulyás Gergely boldog új évet kívánt, majd azzal kezdte a Kormányinfót, hogy számtalan, a sajtóban tárgyalt ügyet is megvitattak a kormányülésen. Uniós helyzetértékelést is tartottak, a kormány a megállapodásnak megfelelően üdvözli, hogy folyamatosan érkeznek uniós pénzek Magyarországra. A magyar jogszabályok szavatolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, de épeszű ember a bíróságok függetlenségét az elmúlt évtizedekben egyébként sem kérdőjelezte meg – fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely az uniós források további kifizetéséről elmondta, üdvözlik a tegnapi európai parlamenti vitát, mert világos képet kaphatott mindenki a helyzetről. A vita szerinte nem csupán azt tartalmazta, hogy az Európai Bizottság elismeri a kormány lépéseit az igazságszolgáltatás területén, hanem azt is, hogy a bizottság elnöke a további kifizetéseket az LMBTQ-ügyekben történő előrelépéstől és migrációs ügyektől tette függővé. A miniszter ezt úgy értékelte, hogy két olyan ügyben próbálnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra, amelyben a választópolgárok véleményt nyilvánítottak, népszavazások is voltak, ezért

vannak korlátai a bizottsággal való megállapodásnak.

Olyan ügyekben, ami nem árt az országnak, a kormány hajlandó megállapodni, de olyan ügyekben, amiben az emberek véleményt nyilvánítottak, antidemokratikus és elfogadhatatlan lenne. Így nem elfogadható az LMBTQ-propaganda terjesztése a gyerekek körében, és a kormány a migrációs álláspontját sem adja fel.

Gulyás Gergely úgy látja, mindenki kimutatta a foga fehérjét a vitában: a magyar baloldal még ma sem adta fel azt a reményét, hogy a tanárbéremelést megakadályozza.