Tavaszi ülésszakának első napján, hétfőn az Országgyűlés megválaszthatja az új köztársasági elnököt. A kormánypárti frakciók Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölték köztársasági elnöknek, az ellenzéki képviselőcsoportok várhatóan nem állítanak jelöltet.
Kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik.
A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Czoma Kálmán (FKGP, független), Tóth Gyula (MSZP) és Tamássy István (SZDSZ) volt országgyűlési képviselőkről, valamint Turgyán Tamás volt örmény nemzetiségi szószólóról, majd a napirend előtti felszólalások hangzanak el – közölte a programot az MTI.
Döntenek a tavaszi ülésszak munkarendjéről, a napirend elfogadása után pedig szavaznak Novák Katalin köztársasági elnök lemondó nyilatkozatáról. Az Országgyűlés a nyilatkozat elfogadásáról vita nélkül határoz, a határozathozatal előtt az államfő ötperces időtartamban felszólalhat.
Az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfő feladat- és hatásköreit Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. A parlament kijelöli a házelnök feladatait ellátó alelnököt.
Mádl Ferenc (2000–2005), párton kívüli (első Orbán-, Medgyessy-, első Gyurcsány-kormány).
Sólyom László (2005–2010), párton kívüli (első, második Gyurcsány-, Bajnai-, második Orbán-kormány).
Schmitt Pál (2010–2012, lemondott), párt: Fidesz (második Orbán-kormány).
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg. Mivel az alaptörvényt népszavazással nem lehet megváltoztatni, azóta a közvetlen köztársaságielnök-választásról sem lehet népszavazást tartani, bár ez időről időre felmerül, és korábban több népszavazás is volt a kérdésben.
Áder János (2012–2022, két cikluson keresztül), párt: Fidesz (második, harmadik, negyedik Orbán-kormány).
Novák Katalin (2022, lemondott), párt: Fidesz (negyedik, ötödik Orbán-kormány).
Zárószavazás lesz a Svéd Királyságnak a NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről.
16:40-től várható az új köztársasági elnök megválasztása.
Ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, negyven képviselőnek az írásbeli ajánlása szükséges. A kormánypárti frakciók Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek. Az ellenzéki képviselőcsoportok önállóan nem tudnak, közösen pedig várhatóan nem állítanak jelöltet.
Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja meg az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba. Megválasztása után az új államfő esküt tesz és beszédet mond. Az államfőválasztás után közel három órán keresztül interpellációk és azonnali kérdések hangzanak el.
Utolsó napirendi pontként az ellenzék kezdeményezésére az élet végi döntésekről lesz négyórás vita.
Ahogy arról beszámoltunk, február 21-én kezdődött a Fidesz–KDNP parlamenti frakciójának kétnapos kihelyezett frakcióülése Balatonalmádiban, ahol megtárgyalták azt is, hogy kit jelölnek köztársasági elnöknek. A frakcióülés utáni sajtótájékoztatón Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője jelentette be, hogy a kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik államfőnek.
Sulyok Tamás jelölésére az ellenzéki pártok is reagáltak. A Demokratikus Koalíció Sulyok Tamást „egy újabb fideszes pártkatonának” tartja, és kijelentette, hogy Orbán Viktor helyett „az embereknek kell új államfőt választaniuk”.
Az MSZP hivatalos közleményében kijelentette, hogy a Fidesz államfőjelöltje „az autoriter rendszer további, zökkenőmentes működését” hivatott biztosítani.
A Momentum azt írta, hogy „nem vesznek részt a Fidesz parlamenti cirkuszában, ahol kiválasztják Orbán Viktor következő golyóstollát”. A párt szerint a köztársasági elnöki pozíció és annak személye „kiüresített, és nem szól másról, mint hogy teljesítse Orbán Viktor akaratát”.
A Párbeszéd – Zöldek szerint „mindegy”, hogy ki a köztársasági elnök „egy olyan rendszerben, amely velejéig romlott és korrupt”. Az ellenzéki párt egyben javaslatot is tett az új államfő személyére, Kaltenbach Jenő jogtudóst ajánlva új köztársasági elnöknek.
A Jobbik – Konzervatívok szerint „nemzeti minimum”, hogy egy, a nép által választott köztársasági elnöke legyen az országnak, akit közvetlenül a magyar embereknek kell megválasztaniuk.
A Mi Hazánk Mozgalom szerint Sulyok pártkatona, aki nem alkalmas köztársasági elnöknek. Helyette Csath Magdolnát javasolták, aki szerintük megfelelő személy lenne a nemzeti egység helyreállítására.
Az LMP pedig Hack Péter jogtudóst, egyetemi oktatót ajánlotta új államfőnek.
„Az Alkotmánybíróság elnökeként ért a megtisztelő jelölés az államfői hivatal betöltésére. Ahogyan jogászként, úgy köztársasági elnökként is elsősorban a jog alapvető értékeit szem előtt tartva tudom a köz javát szolgálni és a nemzet egységét kifejezni” – írja Sulyok Tamás.
A köztársaságielnök-jelölést tisztelettel megköszönöm, a jelöltséget elfogadom
– áll a közleményben.
Sulyok Tamás 1980-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. A Csongrád Megyei Bíróságon bírósági fogalmazóként kezdte pályafutását, jogi szakvizsgájának abszolválása után 1991-ig jogtanácsosként dolgozott, alkotmánybírónak választásáig ügyvédként tevékenykedett.
2000-től 2014-ig osztrák tiszteletbeli konzulként dolgozott, 2014 szeptemberében lett az Alkotmánybíróság tagja, 2015 áprilisától a testület elnökhelyettese. Az Országgyűlés 2016 novemberében az Alkotmánybíróság elnökévé választotta. Sulyok Tamás 2021-ben adott interjút lapunknak, amiben úgy fogalmazott: „A politikai kritikával nem tudok mit kezdeni, soha életemben nem érdekelt a politika.” A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.
Mint ismert, Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, egy elítélt pedofil bűnöző bűntársának, amiről elsőként egy olvasói levél alapján utánajárva a 444.hu írt. K. Endre helyettese volt annak az igazgatónak, aki a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút bántalmazott regnálása idején.
A beosztott próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak.
Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek.
A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be.
Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását, majd a kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán is lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)