Kelemen Hunor szerint a szabadságharc hősei előtt fejet hajtva folytatni kell a küzdelmet: a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie – írja az MTI.
Az RMDSZ elnöke Sepsiszentgyörgyön, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulója alkalmából szervezett szabadtéri ünnepségen, a főtéren összegyűlt többezres tömeg előtt beszélt erről. Rámutatott: az erdélyi magyarokat az utolsó száz évben is a hit segítette a megmaradásban.
A hit segített bennünket a legnehezebb időket is túlélni. Volt, amikor csendben, összeszorított foggal, máskor törvényt alkotva, iskolákat építve, kulturális intézményeket alapítva, jelképeinkért, zászlóinkért küzdve, felemelt fejjel, egyenes tartással védtük a magyar közösség érdekeit.
A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, ám a közösség szabadságáért még harcolniuk kell.
„Szabadságunk másik dimenziója, ami a közösséget közösségként érinti, és a kollektív jogainkról szól, az autonómiáról, a szubszidiaritásról, az még ma sem teljes, ezért ma is harcolnunk kell. Építjük Székelyföldet. Minden építés küzdelem, minden építés türelem, minden építés sok újrakezdést jelent. Ezt a harcot, ezt a munkát nekünk kell elvégeznünk, a mi nemzedékünknek. A mi nemzedékünknek Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá kell tenni” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Felidézte: a magyarságot sokan és sokszor „eltemették”, de mindannyiszor talpra tudott állni.
Eltemettek bennünket '48-ban, '49-ben és utána is. Eltemettek Trianon után, az impériumváltást követő években, eltemettek a kommunista időszakban, eltemettek sokszor az elmúlt 110 évben. A magyar nyelvet sokszor szűk családi kötelékbe űzték, intézményeinket bezárták, de a reményt és a hitet sohasem tudták elvenni! Talpra álltunk a kommunizmus után, közösséget építettünk, intézményeket alapítottunk, az elrabolt vagyon nagy részét visszaszereztük, és új utakat törtünk ott, ahol nem volt járható út
– fogalmazott az RMDSZ elnöke.
Szerinte a magyar közösség ma is csak azt akarja, hogy a körülötte lezajló változásoknak a győztese, és ne vesztese legyen.
„Ma fejet hajtunk a szabadságharc hősei előtt, és folytatjuk a küzdelmünket. 2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.
A Momentum elnöke szerint a miniszterelnök beszéde „totális valósághamisítás”, „üres magyarkodás”, illetve „kocsmai kardcsörtetés” volt.
Nem Petőfi, nem Széchenyi és nem Kossuth állt ma a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem egy gátlástalan és szégyentelen megafonos, aki el akarja hitetni, hogy ő az új Petőfi
– közölte Donáth Anna.
A momentumos politikus azt írta, hogy a nemzeti ünnepen sincs őszinteség és szembenézés:
Az ország külpolitikailag elszigetelődött, a gazdaság nem tud teljesíteni, mert megfojtja a korrupció és a jogállam hiánya, szociális katasztrófa felé menetelünk, miközben a kegyelmi botrány végleg megmutatta, hogy milyen erkölcs és milyen emberek vezetik az országot. Ég a tető, roskadoznak a falak, áznak az alapok, a miniszterelnök pedig Brüsszelt akarja elfoglalni. Miközben az ő rendszere fenyegeti a magyarok szabadságát, és szövetségese, Putyin Európa békéjét, aközben katedrálisokról, Sorosról, brüsszeli gyárszalagról hadovál.
A közleménye végén Donáth Anna úgy fogalmazott:
Orbán Viktor minden gesztusa ‘48 ideáinak tagadása. Vele már nem lehet vitatkozni. Ahogy ezt a rendszert vele már nem lehet megjavítani.
Az elmúlt hetek ellenzéki tüntetéseiről jól ismert felfújható bábu, a kaszás is megjelent a Deák téren. Feltehetően a délután kezdődő ellenzéki megmozduláson, a Magyar Péter által összehívott eseményen kap majd szerepet. Erre utalnak a körülötte kihelyezett feliratok is.
A Párbeszéd – Zöldek ügyvezető társelnöke röviden reagált a miniszterelnök március 15-i beszédére, Szabó Tímea a Facebook-oldalán úgy fogalmazott:
Orbán Viktor amatőr történész zagyva, uszító, paranoid beszéde egyformán volt méltatlan a márciusi hősökhöz és Magyarország valamennyi állampolgárához. A megfásult, bomlott elméjű stand-up sztárra hasonlító miniszterelnök korrupt, hazug, pedofilmosdató rendszere politikailag megbukott.
A Párbeszéd – Zöldek szerint hiába a most is minden bűnt elfedni igyekvő propaganda – a hatalom minden erejével és eszközével igyekszik elhitetni, hogy minden rendben –, a valóság kijózanítóbb, mint valaha. A párt közölte: Magyarországon évek óta zajlik a züllés megállíthatatlan folyamata; a hatalom hazudik, a korrupció burjánzik, a bűnök sora immár végeláthatatlan. Hozzátették: Orbán Viktor és kormánya magára hagyta a népet, miközben gátlástalanul hizlalja a saját klientúráját.
„Most, amikor 1848. március 15-ére emlékezünk, nem is lehetne ennél nagyobb a kontraszt. Ha '48 a magyar történelem legszebb fejezeteinek egyike, akkor a 2024-es valóság a legelkeserítőbb mélypont. A március ifjak bátran és egyenesen kimondták az igazságot, amely oly' sokak nyelvén már régóta ott volt: a korrupt, zsarnoki és méltatlan hatalom ideje lejárt, a korrupt, zsarnoki és méltatlan hatalomnak menni kell! Mindent megteszünk, hogy méltók legyünk a '48-as hősökhöz, és igazságos, szolidáris, zöld országot teremtsünk!” – olvasható az ellenzéki párt március 15-i közleményében (a teljes itt olvasható).
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke és Hiller István, a párt választmányi elnöke szerint napjainkban az egyik legfontosabb feladat: visszaállítani a demokráciába, a jogállamba vetett hitet Magyarországon. Az MSZP olyan demokráciában hisz, amely egyszerre hoz szabadságot és jogokat, de egyben szociális biztonságot is. „Ezzel szemben Orbán vissza akarja vinni a magyar társadalmi viszonyokat a múltba, és az Európai Uniót is egy korábbi állapotába kívánja visszaállítani” – közölte a két ellenzéki politikus.
Azt is kifejtették: idén az európai parlamenti választások tétje az, hogy
Orbán a szélsőjobboldali erőkkel szövetkezve leépítheti-e a szociális és jóléti Európát, illetve meg tudja-e akadályozni az integráció elmélyítését, az EU reformjait. Az EU vagy magasabb szintre lép az integrációban, vagy megszűnik politikai közösségként létezni.
A szocialista politikusok hozzátettek: „1848 Európájának nem az orbáni jobb és szélsőjobb az örököse, hanem a mai progresszív erők, így a szocialisták-szociáldemokraták is. ’48 hősei tudták, miért harcolnak, mi is tudjuk, és nem is adjuk fel.”
A kormányfői beszédről a Deák tér irányába távozó tömeget három tüntető várta, akik többek között „ruszkik haza” feliratú transzparenssel, illetve magyar és ukrán zászlóval álltak ki az út közepére. Rendőrök vették körbe őket, kvázi miniszigetet képezve ezzel a hömpölygő tömegben.
Augusztus 20. Magyarország, március 15. a nemzet születésnapja, az az ünnep, amely a legközelebb áll a magyar emberek szívéhez – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Dombóváron.
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a Szigeterdőben álló Kossuth-szobornál tartott ünnepségen kiemelte: 1848. március 15-ének köszönhetjük azt, hogy szabadon ünnepelhetünk, és azt, hogy Magyarország polgári és demokratikus.
A Demokratikus Koalíció reagált elsőként Orbán Viktor miniszterelnök beszédére. Mint közleményükben írták: „Orbán Brüsszel elfoglalásáról álmodik, miközben még Budapestet sem sikerült neki. Nem is fog, mert a magyarok a gyerekek oldalán állnak, míg Orbán Viktor a pedofilokén. Ki fogjuk söpörni az orbáni pedofilhálózatot és az Orbán-rendszert.”
Odaszúrt Magyar Péternek és az ellenzék egy részének Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc ünnepén.
Az ellenzéki politikus a párt videóüzenetében azt mondta: sokan sokféleképpen emlékeznek meg az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc hőseiről. „Vannak, akik azt gondolják, hogy ez a nap a legalkalmasabb arra, hogy a regnáló elitet leváltsuk, vagy éppen zászlót bontsanak” – tette hozzá, utalva Magyar Péterre, aki 15 órakor tart zászlóbontást az Andrássy úton.
Kiemelte: az LMP – Magyarország Zöld Pártja méltó módon szeretne emlékezni a 176 évvel ezelőtti márciusi ifjakra, az önfeláldozó és bátor nőkre és férfiakra.
„Teljes politikai közösségünk nevében hálával, méltó tisztelettel és főhajtással emlékezünk azokra, akik bármilyen módon harcoltak hazánk függetlenségéért, azokra, akik elindították Európában a forradalmi hullámot. Március 15-e szóljon a hősökről!” – fogalmazott Schmuck Erzsébet.
Befejeződött a miniszterelnök beszéde, a tömeg lassan oszlik a Múzeum körúton.
Sátoraljaújhelyen mondott beszédet Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.
Mint mondta: „üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben”.
Soltész Miklós kiemelte, azok, akik „árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is”. A hősöket, a bátrakat és a nemzetért dolgozókat pedig évszázadok, évtizedek távlatában is tisztelet övezi, „mi, magyarok pedig megmaradunk” – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket, és pusztító háborúkat provokálnak ki. Emellett ma is vannak, „akik pénzért, hatalomért, remélt, nyugatról jövő dicséretért árulják a hazát” – fogalmazott.
Szabó Bálintot kivezették a biztonsági őrök a kordonon túlra, de helyszíni tudósítónk szerint újabb két ellenzéki jelent meg, akik a kordonnál megafonból kiabálnak. A hallgatóság velük is szóváltásba keveredett.
Az Index tudósítója szerint többen rosszul lettek a miniszterelnök beszéde alatt. A biztonsági őrök és a mentőszolgálat munkatársai próbáltak segíteni az idős embereknek, volt, akit ki kellett vezetni a tömegből, hogy levegőhöz jusson.
A trombitálásból konfliktus és kiabálás lett: többen összeszólalkoztak a hangoskodó Szabó Bálinttal, akit emiatt a rendőrök igazoltattak a helyszínen. Azóta a trombitaszó is elhallgatott, mert a rendőrök elvették a hangszert.
A furcsa politikai akcióiról ismert Szabó Bálint volt szegedi képviselő egy trombitával érkezett a Múzeum körútra, hogy megzavarja Orbán Viktor beszédét. Helyszíni tudósítóink szerint minden lépését biztonsági emberek követik. Többen rákiabáltak a tömegből, hogy nem hallják tőle a miniszterelnököt. A trombitálás az élő tévés közvetítésekbe is behallatszik.
Újbudán utcát neveztek el Madersprach Károlynéról, született Buchwald Franciskáról, aki férjével együtt rendületlenül támogatta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc ügyét. Erre hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid közösségi oldalán.
A volt közlekedési államtitkár felelevenítette: „Amikor 1849 augusztusában a császári seregek bevonultak Ruszkabányára, az asszonyt Haynau parancsára félmeztelenre vetkőztették és nyilvánosan megvesszőzték. Ezt a megaláztatást férje, Maderspach Károly nem tudta elviselni: saját gyártmányú ágyúja elé állt, és így vetett véget életének. A tragédiának Európa-szerte híre ment és általános felháborodást keltett: az »asszonykorbácsoló« Haynaut 1850-ben Londonban csak a rendőrség közbeavatkozása mentette meg attól, hogy agyonverjék. Buchwald Franciska azonban idehaza életében nem kapott elégtételt. Ez az utókorra maradt: a Sashegy déli lejtőjénél róla elnevezett utca őrzi emlékét.”
Ebben a cikkünkben követheti Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét.
Az ellenzéki párt egy kisteherautóra rakott plakáttal akciózik Budapest belvárosában. A kegyelmi botrány valódi felelősét szeretné megtalálni a Momentum. „Válaszokat követelünk K. Endre és a kegyelmi botrány ügyében: ki a valódi felelős” – írta a párt a posztjában.
A Google is megemlékezik március 15-ről, méghozzá azzal, hogy lobogó magyar zászlóval köszönti a látogatókat. A keresőóriást felkeresve a magyar felhasználók egy animált lobogót láthatnak, a feliratra kattintva pedig az 1848–49-es szabadságharcról kapunk információkat.
A Kálvin téren biztonsági ellenőrzés után lehet csak megközelíteni az ünnepséget: minden metróból érkező táskáját átnézik a biztonsági őrök, nagy a készültség.
Délelőtt 11 órakor kezdődik Orbán Viktor beszéde, a Múzeum körúton már jelentős tömeg várja a miniszterelnököt. Helyszíni tudósítónk jelentése szerint a Valton biztonsági őrei ellenőrzik a belépni szándékozókat.
Orbán Viktor miniszterelnök 10:30 után mond beszédet a Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő már készül a beszédre.
Március 15. és 17. között nemzeti színekbe öltözik a Megyeri híd középső, üveges része – közölte a Magyar Közút. A közút szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy aki nem csak menet közben szeretné szemügyre venni a különleges díszvilágítást, semmiképpen se álljon meg a leállósávon, mivel azt kizárólag műszaki hiba esetén lehet használni. Aki fotózni szeretne, az ne vezetés közben tegye, hanem a 2-es főút felől közelítse meg a hidat, a pesti hídfő alatti részen keresztül pedig biztonságosan, gyalogosan vagy akár kerékpárral is eljuthat a helyszínre.
Továbbá azt is kérik a közútkezelő munkatársai, hogy óvatosan, a követési távolságot betartva, a többi közlekedőre figyelve haladjanak át a hídon, ezt a pályán található digitális kijelzőkön is külön jelzik majd. A közútkezelő dunakeszi mérnökségének szakemberei pedig a forgalom zavartalan lefolyását és a leállósáv szabályos használatát is rendszeresen ellenőrzik majd az útellenőri szolgálatukon és a hídon található forgalomfigyelő kamerákon keresztül.
David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete – aki csütörtökön Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulóján mondott hosszú beszédet – közösségi oldalán megemlékezett március 15-ről. A politikus a Kossuth Lajos téren található Kossuth-szobornál állt meg elmélkedni egy pillanatra, és azt írta:
„Kossuth Lajos szavai inspirálták Abraham Lincoln volt amerikai elnök Gettysburgben elmondott beszédét, ami máig jól rezonál: Korunk szelleme a demokrácia, mindent a népért és a nép által.”
Pénteken kora reggel elmondta ünnepi beszédét Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke.
„Fiataljaink külföldre menekülnek, mert itthon nem látnak maguknak jövőt. Családjaink szétszakadnak – ha nem a kivándorlás, akkor a közénk éket verő kormányzati gyűlöletpolitika miatt. Nagyszüleink küszködnek, mert megtagadják tőlük azt, ami egy becsülettel végigdolgozott élet után jár” – fogalmazott.
Dobrev Klára beszédéről bővebben ide kattintva olvashatnak.
A Kossuth téren reggel kilenc órakor megkezdődött az ünnepi program, a díszegység Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László házelnök előtt felvonta a nemzeti lobogót, majd lejátszották a Himnuszt. A díszegység innen a Nemzeti Múzeumhoz vonul, ahol Orbán Viktor miniszterelnök 10:30-kor mondja el beszédét.
Öt év sok idő, de végre bemutatták a Most vagy soha! című romantikus történelmi kalandfilmet. 2024. március 14-től bárki megnézheti, milyen lehetett volna Petőfi Sándor a film alkotóinak fantáziája szerint. Az talán még nem szpojler, hogy szimpatikus srác. Költő, akiről filmen kívüli forrásokból is tudható, hogy versei művészileg és mondanivalójukat tekintve is máig érvényes, megkerülhetetlen részei a magyar kultúrának.
Filmkritikánkat ide kattintva olvashatja el.
A nemzeti ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnök a Parlament kupolacsarnokában átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit. A kulturális középdíjakat a Pesti Vigadóban adta át Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.
Példa nélküli forradalom zajlott Pesten 1848. március 15-én. Nemcsak spontán alakuló eseménysoraiban, hanem abban is különleges, hogy nem folyt vér, pedig a 100 ezres főváros több mint 20 ezer polgára tüntetett az utcákon és Petőfiékkel az élen már aznap elérték több céljukat is: a cenzúra eltörlését, a sajtószabadságot, és a politikai foglyok (ez esetben lázító röpirataiért – bírói ítélet nélkül – a budai várban fogva tartott Táncsics Mihály) kiszabadítását.
De mi is történt pontosan március 15-én? Alábbi cikkünkből kiderül.
Az idei március 15-e központi programjai Budapesten 9 órakor a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődnek, majd a Nemzeti Múzeumig tartó huszármenettel folytatódnak. Itt 10:30-kor beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere 18 órakor mond beszédet a Szabad Sajtó úton, a résztvevők előtte meghallgathatják Julia Navalnaja, Alekszej Navalnij özvegyének üzenetét. Az elmúlt hetekben nagy médiafigyelmet generáló Magyar Péter zászlóbontást ígért 15 órakor az Andrássy úton.
A nemzeti ünnep programjairól részletesen itt olvashat.
Köszöntjük kedves olvasóinkat! Március 15. nemzeti ünnep, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja, a modern parlamentáris Magyarország megszületését datálják erre a napra. Magyarország lobogójának felvonásával veszi kezdetét hagyományosan az ünnepnap, majd a forradalom főbb helyszínein tartanak megemlékezéseket. Ezeket élő hírfolyamunkban egész nap nyomon követjük, tartsanak velünk!