Az elmúlt hetek ellenzéki tüntetéseiről jól ismert felfújható bábu, a kaszás is megjelent a Deák téren. Feltehetően a délután kezdődő ellenzéki megmozduláson, a Magyar Péter által összehívott eseményen kap majd szerepet. Erre utalnak a körülötte kihelyezett feliratok is.

A Párbeszéd – Zöldek ügyvezető társelnöke röviden reagált a miniszterelnök március 15-i beszédére, Szabó Tímea a Facebook-oldalán úgy fogalmazott:

Orbán Viktor amatőr történész zagyva, uszító, paranoid beszéde egyformán volt méltatlan a márciusi hősökhöz és Magyarország valamennyi állampolgárához. A megfásult, bomlott elméjű stand-up sztárra hasonlító miniszterelnök korrupt, hazug, pedofilmosdató rendszere politikailag megbukott.

A Párbeszéd – Zöldek szerint hiába a most is minden bűnt elfedni igyekvő propaganda – a hatalom minden erejével és eszközével igyekszik elhitetni, hogy minden rendben –, a valóság kijózanítóbb, mint valaha. A párt közölte: Magyarországon évek óta zajlik a züllés megállíthatatlan folyamata; a hatalom hazudik, a korrupció burjánzik, a bűnök sora immár végeláthatatlan. Hozzátették: Orbán Viktor és kormánya magára hagyta a népet, miközben gátlástalanul hizlalja a saját klientúráját.

„Most, amikor 1848. március 15-ére emlékezünk, nem is lehetne ennél nagyobb a kontraszt. Ha '48 a magyar történelem legszebb fejezeteinek egyike, akkor a 2024-es valóság a legelkeserítőbb mélypont. A március ifjak bátran és egyenesen kimondták az igazságot, amely oly' sokak nyelvén már régóta ott volt: a korrupt, zsarnoki és méltatlan hatalom ideje lejárt, a korrupt, zsarnoki és méltatlan hatalomnak menni kell! Mindent megteszünk, hogy méltók legyünk a '48-as hősökhöz, és igazságos, szolidáris, zöld országot teremtsünk!” – olvasható az ellenzéki párt március 15-i közleményében (a teljes itt olvasható).

A kormányfői beszédről a Deák tér irányába távozó tömeget három tüntető várta, akik többek között „ruszkik haza” feliratú transzparenssel, illetve magyar és ukrán zászlóval álltak ki az út közepére. Rendőrök vették körbe őket, kvázi miniszigetet képezve ezzel a hömpölygő tömegben.

Augusztus 20. Magyarország, március 15. a nemzet születésnapja, az az ünnep, amely a legközelebb áll a magyar emberek szívéhez – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Dombóváron.

Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a Szigeterdőben álló Kossuth-szobornál tartott ünnepségen kiemelte: 1848. március 15-ének köszönhetjük azt, hogy szabadon ünnepelhetünk, és azt, hogy Magyarország polgári és demokratikus.

A Demokratikus Koalíció reagált elsőként Orbán Viktor miniszterelnök beszédére. Mint közleményükben írták: „Orbán Brüsszel elfoglalásáról álmodik, miközben még Budapestet sem sikerült neki. Nem is fog, mert a magyarok a gyerekek oldalán állnak, míg Orbán Viktor a pedofilokén. Ki fogjuk söpörni az orbáni pedofilhálózatot és az Orbán-rendszert.”

Befejeződött a miniszterelnök beszéde, a tömeg lassan oszlik a Múzeum körúton. 

Sátoraljaújhelyen mondott beszédet Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának ünnepi megemlékezésén.

Mint mondta: „üzenjük Bécsbe, Berlinbe, Brüsszelbe, ha kell, a tengeren túlra is: a magyarok minden birodalom temetésén jelen voltak az elmúlt évezredben”.

 Soltész Miklós kiemelte, azok, akik „árulják a hazát, kiszolgálják a nagyhatalmakat, akik szuverenitásunkat aláássák, azokat a nemzet kiveti és kivetette magából a múltban is”. A hősöket, a bátrakat és a nemzetért dolgozókat pedig évszázadok, évtizedek távlatában is tisztelet övezi, „mi, magyarok pedig megmaradunk” – tette hozzá. Az államtitkár rámutatott, a birodalmi központok a mostani korban is egymásnak uszítanak népeket, nemzeteket, és pusztító háborúkat provokálnak ki. Emellett ma is vannak, „akik pénzért, hatalomért, remélt, nyugatról jövő dicséretért árulják a hazát” – fogalmazott.

Szabó Bálintot kivezették a biztonsági őrök a kordonon túlra, de helyszíni tudósítónk szerint újabb két ellenzéki jelent meg, akik a kordonnál megafonból kiabálnak. A hallgatóság velük is szóváltásba keveredett. 

Az Index tudósítója szerint többen rosszul lettek a miniszterelnök beszéde alatt. A biztonsági őrök és a mentőszolgálat munkatársai próbáltak segíteni az idős embereknek, volt, akit ki kellett vezetni a tömegből, hogy levegőhöz jusson. 

A trombitálásból konfliktus és kiabálás lett: többen összeszólalkoztak a hangoskodó Szabó Bálinttal, akit emiatt a rendőrök igazoltattak a helyszínen. Azóta a trombitaszó is elhallgatott, mert a rendőrök elvették a hangszert. 

Újbudán utcát neveztek el Madersprach Károlynéról, született Buchwald Franciskáról, aki férjével együtt rendületlenül támogatta az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc ügyét. Erre hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid közösségi oldalán.

A volt közlekedési államtitkár felelevenítette: „Amikor 1849 augusztusában a császári seregek bevonultak Ruszkabányára, az asszonyt Haynau parancsára félmeztelenre vetkőztették és nyilvánosan megvesszőzték. Ezt a megaláztatást férje, Maderspach Károly nem tudta elviselni: saját gyártmányú ágyúja elé állt, és így vetett véget életének. A tragédiának Európa-szerte híre ment és általános felháborodást keltett: az »asszonykorbácsoló« Haynaut 1850-ben Londonban csak a rendőrség közbeavatkozása mentette meg attól, hogy agyonverjék. Buchwald Franciska azonban idehaza életében nem kapott elégtételt. Ez az utókorra maradt: a Sashegy déli lejtőjénél róla elnevezett utca őrzi emlékét.”

Ebben a cikkünkben követheti Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédét. 

Az ellenzéki párt egy kisteherautóra rakott plakáttal akciózik Budapest belvárosában. A kegyelmi botrány valódi felelősét szeretné megtalálni a Momentum. „Válaszokat követelünk K. Endre és a kegyelmi botrány ügyében: ki a valódi felelős” – írta a párt a posztjában.  

A Google is megemlékezik március 15-ről, méghozzá azzal, hogy lobogó magyar zászlóval köszönti a látogatókat. A keresőóriást felkeresve a magyar felhasználók egy animált lobogót láthatnak, a feliratra kattintva pedig az 1848–49-es szabadságharcról kapunk információkat.

A Kálvin téren biztonsági ellenőrzés után lehet csak megközelíteni az ünnepséget: minden metróból érkező táskáját átnézik a biztonsági őrök, nagy a készültség. 

Délelőtt 11 órakor kezdődik Orbán Viktor beszéde, a Múzeum körúton már jelentős tömeg várja a miniszterelnököt. Helyszíni tudósítónk jelentése szerint a Valton biztonsági őrei ellenőrzik a belépni szándékozókat.

Március 15. és 17. között nemzeti színekbe öltözik a Megyeri híd középső, üveges része – közölte a Magyar Közút. A közút szakemberei felhívják a figyelmet arra, hogy aki nem csak menet közben szeretné szemügyre venni a különleges díszvilágítást, semmiképpen se álljon meg a leállósávon, mivel azt kizárólag műszaki hiba esetén lehet használni. Aki fotózni szeretne, az ne vezetés közben tegye, hanem a 2-es főút felől közelítse meg a hidat, a pesti hídfő alatti részen keresztül pedig biztonságosan, gyalogosan vagy akár kerékpárral is eljuthat a helyszínre.

Továbbá azt is kérik a közútkezelő munkatársai, hogy óvatosan, a követési távolságot betartva, a többi közlekedőre figyelve haladjanak át a hídon, ezt a pályán található digitális kijelzőkön is külön jelzik majd. A közútkezelő dunakeszi mérnökségének szakemberei pedig a forgalom zavartalan lefolyását és a leállósáv szabályos használatát is rendszeresen ellenőrzik majd az útellenőri szolgálatukon és a hídon található forgalomfigyelő kamerákon keresztül.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete – aki csütörtökön Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulóján mondott hosszú beszédet – közösségi oldalán megemlékezett március 15-ről. A politikus a Kossuth Lajos téren található Kossuth-szobornál állt meg elmélkedni egy pillanatra, és azt írta:

„Kossuth Lajos szavai inspirálták Abraham Lincoln volt amerikai elnök Gettysburgben elmondott beszédét, ami máig jól rezonál: Korunk szelleme a demokrácia, mindent a népért és a nép által.”

Pénteken kora reggel elmondta ünnepi beszédét Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke. 

„Fiataljaink külföldre menekülnek, mert itthon nem látnak maguknak jövőt. Családjaink szétszakadnak – ha nem a kivándorlás, akkor a közénk éket verő kormányzati gyűlöletpolitika miatt. Nagyszüleink küszködnek, mert megtagadják tőlük azt, ami egy becsülettel végigdolgozott élet után jár” – fogalmazott.

Dobrev Klára beszédéről bővebben ide kattintva olvashatnak.

A Kossuth téren reggel kilenc órakor megkezdődött az ünnepi program, a díszegység Sulyok Tamás köztársasági elnök és Kövér László házelnök előtt felvonta a nemzeti lobogót, majd lejátszották a Himnuszt. A díszegység innen a Nemzeti Múzeumhoz vonul, ahol Orbán Viktor miniszterelnök 10:30-kor mondja el beszédét.

Öt év sok idő, de végre bemutatták a Most vagy soha! című romantikus történelmi kalandfilmet. 2024. március 14-től bárki megnézheti, milyen lehetett volna Petőfi Sándor a film alkotóinak fantáziája szerint. Az talán még nem szpojler, hogy szimpatikus srác. Költő, akiről filmen kívüli forrásokból is tudható, hogy versei művészileg és mondanivalójukat tekintve is máig érvényes, megkerülhetetlen részei a magyar kultúrának.

Filmkritikánkat ide kattintva olvashatja el.

A nemzeti ünnep alkalmából Sulyok Tamás köztársasági elnök a Parlament kupolacsarnokában átadta az idei Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit. A kulturális középdíjakat a Pesti Vigadóban adta át Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára.

Példa nélküli forradalom zajlott Pesten 1848. március 15-én. Nemcsak spontán alakuló eseménysoraiban, hanem abban is különleges, hogy nem folyt vér, pedig a 100 ezres főváros több mint 20 ezer polgára tüntetett az utcákon és Petőfiékkel az élen már aznap elérték több céljukat is: a cenzúra eltörlését, a sajtószabadságot, és a politikai foglyok (ez esetben lázító röpirataiért – bírói ítélet nélkül – a budai várban fogva tartott Táncsics Mihály) kiszabadítását.

De mi is történt pontosan március 15-én? Alábbi cikkünkből kiderül.

Köszöntjük kedves olvasóinkat! Március 15. nemzeti ünnep, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja, a modern parlamentáris Magyarország megszületését datálják erre a napra. Magyarország lobogójának felvonásával veszi kezdetét hagyományosan az ünnepnap, majd a forradalom főbb helyszínein tartanak megemlékezéseket. Ezeket élő hírfolyamunkban egész nap nyomon követjük, tartsanak velünk!