Feszült hangulatot hoztak az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásai. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is szót kért, az észrevételeit bekiabálások fogadták az ellenzéki padsorokból. Orosz Anna, a Momentum képviselője úgy látja, hogy Orbán Viktor március 15-én olyan volt, mint „egy kellemetlen, részeges nagybácsi”.
Keresztes László Lóránt többek között a debreceni vízellátás-biztonságról, valamint a gödi akkumulátorgyárról beszélt napirend előtti felszólalásában. Az LMP-s politikus választ szeretett volna kapni arra, hogy a már működő, épülő és tervezett akkumulátorgyárak mekkora kapacitással dolgoznak, mekkora a víz- és energiaigényük, valamint milyen mennyiségű akkumulátorhulladékkal számolnak.
Továbbra is titkolózni kíván a kormány, vagy megadják a válaszokat ezekre az alapvető kérdésekre?
– vetette fel Keresztes László Lóránt, aki szerint soha nem lehet cél a természeti kincseink feláldozása idegen szereplők érdekében.
Koncz Zsófia válaszában leszögezte, abban egyetértenek, hogy a környezet és a természet védelme kulcsfontosságú, ezen dolgozik a kormány.
Sokszor érzem azt, hogy próbálják ennek az ellenkezőjét állítani. Minden beruházás esetében rendkívül fontos, hogy valóban a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat tartsuk be. Ha valahol a hatóság ennek a ellenkezőjét érzékeli, akkor meghozza a döntéseket, mint például Bátonyterenye esetében
– emlékeztetett az államtitkár, aki a gödi ügyről elmondta: a polgármester feljelentést tett, meg kell várni az eljárás végét. Koncz Zsófia arra is felhívta a figyelmet, hogy ellenzéki politikusok 2021-ben még azért bírálták a kormányt, mert nem Dunaújvárosban épült meg egy akkumulátorgyár. Az államtitkár a kormány zöldkonzultációjának kitöltésére buzdított.
Szabó Tímea felolvasott egy levelet, amelyet Böjte Csaba egyik otthonának volt lakója írt, valamint több, az otthonokkal összefüggő ügyet ismertetett, ezekkel többek között itt foglalkoztunk.
Amikor erről a parlamentben beszéltem, önök hisztérikusan védték Böjtét, sőt Orbán Viktor javaslatára még állami becsületrendet is kapott. A Fideszben és a kormányban ma is szisztematikus pedofilmosdatás történik, szégyelljék magukat
– fogalmazott a Párbeszéd – Zöldek képviselője, hozzátéve: „A gyermekbántalmazóknak, az azokat mosdatóknak és kitüntetőknek nincs helye az ország vezetésében.”
Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta: „Még a saját oldalán sem tapsolták meg az ön mondatait. Pár dolgot tisztázzunk: a pedofíliát, a gyerekekkel szembeni erőszakot mindenhol, minden körülmények között elítéljük.”
Az államtitkár közölte, hogy Magyarországon fogadták el Európa legszigorúbb Büntető törvénykönyvét, „ezt sikerült megtenni a jobboldali kormány alatt, a baloldali kormány alatt nem”, és ellenzékből sem támogatták a kormánypárti javaslatokat.
Olyan erkölcsi állapotban vannak, hogy azt az embert támadják, aki háromezer gyereket mentett meg a nyomorúságból, a kiszolgáltatottságból. Az egész életét arra tette fel, hogy olyan otthonokat hozzon létre, ahol szeretetben nőhetnek fel
– közölte az államtitkár Böjte Csabáról, majd arra szólította fel Szabó Tímeát, hogy „nézzen már magába”.
Toroczkai László arról beszélt, hogy
egyre őrültebb globalista tervek válnak valóra, amelyekre korábban még azt mondták, hogy összeesküvés-elméletek. Magyarországon is ez zajlik.
A Mi Hazánk elnöke konkrét példaként a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok kiszorítását érintő törekvést említette, valamint a készpénzhasználat háttérbe szorításáról is beszélt. Toroczkai László azt követelte, hogy kapjon alkotmányos védelmet a készpénzhasználat, szerinte a kormánypárti képviselők ezzel kapcsolatban eddig „összevissza nyilatkoztak”. Egy olyan törvénycsomagot is szeretnének az Országgyűlés elé vinni, ami többek között előírná, hogy a kistelepüléseken kötelező legyen az ATM jelenléte.
Tállai András válaszában azt kérte, hogy
egy kicsit lassítsunk, a következő okok miatt: ma Magyarországon semmi nem korlátozza a készpénzhasználatot. Semmilyen jogszabály, semmilyen törvény. A kormány nem korlátozza senkinek, sem magánszemélynek, sem vállalkozásnak, hogy készpénzben vegye fel a nyugdíját, fizetését, és készpénzben költse el a jövedelmét.
Az államtitkár tisztázta, a képviselők döntenek arról, hogy szükségesnek tartják-e a készpénzhasználat jogának Alaptörvényben való rögzítését. Tállai András arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország halad a nemzetközi trendekkel, de egyéni döntés, hogy valaki használja-e az elektronikus fizetési módokat.
Z. Kárpát Dániel a mini-Dubaj beruházással kapcsolatban történt kiköltöztetésekről beszélt, amit elképesztő helyzetnek nevezett, „a magyarok lakhatását nemhogy nem teszik rendbe, egyfajta nagytakarítással kezdik a beruházást”.
A Jobbik – Konzervatívok képviselője arra szólította fel a kormánypárti képviselőket, hogy „fogják meg a 300 milliárdot, de ne a maxi-Dubaj infrastrukturális fejlesztésére költsék, hanem egy bérlakásprogramra a magyarok számára”. Szakmai koncepciónak a Jobbik „Mi várunk” programját ajánlotta, valamint magyar kvóta bevezetését is szorgalmazta.
Fónagy János válaszában leszögezte, hogy jogszerűen történtek a felmondások a rákosrendezői területen, a felmondási idő a bérlők által aláírt bérleti szerződésben rögzítettek alapján kerül meghatározásra. A MÁV a jogszerű folyamat mellett minden segítséget igyekszik megadni az alternatív lakhatási lehetőségek érdekében.
Az államtitkár a lakhatásról kifejtette, a devizahitelezés csapdájába a baloldali kormányok terelték a családokat, a polgári kormányok viszont komoly támogatásban részesítették és részesítik őket, számos család jutott saját otthonhoz. Fónagy János arra emlékeztetett, hogy Magyarországon az otthon fogalma alatt hagyományosan a magántulajdonban lévő lakást értik, „történelmi okok miatt a bérleti jogviszony nem egyenértékű a tulajdonnal, az otthon fogalmával. A lakosság több mint 90 százaléka rendelkezik saját otthonnal”.
Kunhalmi Ágnes felszólalása elején Orbán Viktor március 15-i beszédéből idézte a „Brüsszel elfoglalására” vonatkozó kijelentéseket.
A miniszterelnök rendkívül veszélyes koncepciója, miszerint az új jobboldali és szélsőjobboldali szövetségeseivel vissza akarja állítani az uniót egy korábbi állapotába, teljes mértékben szemben áll mind Európa, mind Magyarország érdekével
– vélekedett az MSZP társelnöke, hozzátéve: „Orbán és az európai szélsőséges pártok sikere a szociális Európát fenyegeti”.
A politikus az EP-választásoknak három tétjét határozta meg:
Dömötör Csaba megköszönte Kunhalmi Ágnesnek, hogy idézte a miniszterelnököt, „fontos arról beszélnünk, hogy mi is a bajunk a brüsszeli politikával”. Az államtitkár azt is megköszönte, hogy „azt a szokásos baloldali sületlenséget, miszerint bárki szeretne kilépni az EU-ból, ez alkalommal nem hozta ide”.
A jelenlegi brüsszeli politikát meg kell változtatni
– jelentette ki Dömötör Csaba, hozzátéve: már a háború előtt is egyre több területen próbáltak elvenni jogköröket Magyarországtól, a háború utáni időszakból pedig kiemelte a szankciókat, amelyek után „messze Európa húzza a legrövidebbet gazdasági értelemben a világ meghatározó térségei közül”.
A kormánypárti politikus aláhúzta: „Nem azon megy a vita, hogy hogyan költhetne többet az Európai Unió szociális kérdésekre, hanem hogyan kellene még több tízmilliárd eurónyi támogatást elkülöníteni a háború finanszírozására. Szó sincs itt szociálpolitikáról.”
Orosz Anna szerint március 15-én
megemlékezés gyanánt, Orbán Viktor, mint egy kellemetlen, részeges nagybácsi, a Nemzeti Múzeum lépcsőjénél nótázgatott, és egy dekoratívan felöltözött énekesnőt ölelgetett. Mindeközben a Bayer Zsolt vezette eseményen Bede Zsolt propagandista minősíthetetlen stílusban fröcsögött, majd leköpte Bedő Dávid képviselőtársamat. Ez az a színvonal, amit önök képviselnek.
A Momentum képviselője úgy érezte magát, mint „egy borzalmas rémálomban”, és őszintén elgondolkodott azon, hogy „lehet-e még ennél alávalóbb szintekre süllyedni”. Orosz Anna a legszomorúbbnak azt nevezte, hogy ez 42 nappal azután történt, miután kiderült, hogy „megkegyelmeztek egy embernek, akinek az lett volna a dolga, hogy az állam nevében gondját viselje a rábízott gyerekeknek”.
Orosz Anna kiemelte, hogy a kormány nem kért bocsánatot a bicskei áldozatoktól, majd több intézkedést sürgetett, többek között a gyermekvédelmi rendszerben dolgozó és az ahhoz kapcsolódó segítők bérének azonnali hatállyal, legalább 50 százalékkal történő emelését, valamint a mentális egészségükhöz szükséges források biztosítását.
Rétvári Bence válaszában az újbudai ügyet emlegette:
Türelmetlenül vártuk, hogy ön pár szót fog szólni arról az ügyről, ami Újbudán történt. Arról a pedofilügyről. Egyrészt ön három évig alpolgármesterként felügyelte a köznevelési területet, így az óvodákat is, és azért is, mert országgyűlési képviselőként az újbudaiakat képviseli. Egy szót sem ejtett erről.
Az újbudai ügyről itt írtunk. Az államtitkár arra kérte Orosz Annát, hogy „ne maradjanak némák, valljanak színt, egyetlen mondatot mondjon ön erről az ügyről végre, mielőtt másokkal szemben vádaskodik”.
Arató Gergely úgy fogalmazott, hogy „lebukott a Fidesz pedofilhálózata”. A DK képviselője szerint világossá vált, hogy van ilyen hálózat, ráadásul „K. Endre szabadlábon van, tovább fenyegetheti a gyerekeket”. Az ellenzéki politikus úgy látja, „ez azért lehet, mert biztos lehet abban, hogy nem fogja bántódás érni. Ezt azért teheti meg, mert azt tanulta meg önöktől, hogy aki fideszes, annak mindent szabad”.
Aligha van annál árulkodóbb, mint amikor Rétvári államtitkár úr ahelyett, hogy válaszolt volna a gyermekvédelmet ért felvetésekre, ahelyett, hogy elnézést kért volna az áldozatoktól, és bevallotta volna, hogy Orbán Viktornak és a kormánynak milyen felelőssége van a pedofilmentegetők védelmében, rágalmazni kezdett. Az önkormányzatban ez az ügy a Fidesz idején kezdődött, amikor pedig világossá vált, hogy mi történt, az önkormányzat nem kegyelmet adott, nem kitüntetést adott, hanem felfüggesztették, rendőrségi feljelentést tettek, és vizsgálatot indítottak
– mondta az újbudai ügyről Arató Gergely, aki független vizsgálóbizottság felállítását sürgette az ilyen ügyekben.
Dömötör Csaba azzal kontrázott, hogy
megértem, miért került ilyen feszült hangulatba. Önök a gyermekvédelem témáját hetek óta emlegetik, majd van egy konkrét eset egy baloldali önkormányzatnál, ahol felelős pozícióban ülnek, és amikor kérdéseket kapnak az üggyel kapcsolatban, nem hajlandók válaszolni sem. Ezek után persze hogy ilyen feszült hangulatba kerül, mert érzi ebben az ellentmondást. Ahol lehetne valamit tenni a gyermekvédelem ügyében, nem tesznek, ez a helyzet az Országgyűlésben is.
Az államtitkár leszögezte, K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban az egyetlen helyes döntés az elutasítás lehetett volna, ugyanakkor „a kormány nem gyengítette, hanem erősítette a gyermekvédelmet”, és további szigorításra készülnek.
Simicskó István is az újbudai ügyről beszélt, amikor úgy fogalmazott, „rendkívül szomorú esetre derült fény a közelmúltban, egy, a baloldali önkormányzat által fenntartott újbudai óvodában elkövetett visszataszító bűncselekmény gyanúja után. A tényektől menekülve Orosz Anna el is hagyta az üléstermet, így vállalják a felelősséget a baloldali politikusok”.
A KDNP frakcióvezetője többek között az alábbi kérdéseket tette fel: miért nem lett következménye a korábbi szülői panaszoknak? Miért nem volt érdemi belső vizsgálat? Miért kötöttek szerződést az érintett cégével?
Soltész Miklós megköszönte a baloldalnak, hogy „a szokásostól eltérően most nem törtek-zúztak március 15-én”, bár szerinte erre sok lehetőségük nem is volt, miután „elbújtak a saját választóik elől”. Az államtitkár szerint az újbudai ügyben is „gyomorforgató sunnyogás, lapítás van”.
Kocsis Máté azzal nyitotta felszólalását, hogy „a baloldaliak kétszínűségéről szeretnék szót váltani önökkel”. A frakcióvezető kifejtette, hogy az előző héten Gyurcsány Ferenc „megkezdte a bűncselekménnyel vádolt párttársainak a mosdatását. Nem állt meg itt, a bírák, ügyészek fenyegetéséig is elment”.
A Fidesz frakcióvezetője Varju László és Fekete-Győr András elítéléséről beszélt, Gyurcsány Ferenc erre adott reakciójáról itt írtunk. Kocsis Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy „Varju Lászlót választási csalás miatt ítélték el. Elítélték garázdaság miatt is”, és még ott van a testi sértésről szóló vádpont is. Kocsis Máté Fekete-Győr András „füstgyertyás” esetéről megjegyezte: „Ha egy Fradi-szurkoló dobja ugyanazt, akkor füstbomba, ha egy Újpest-szurkoló, akkor füstgránát, ha Fekete-Győr András, akkor füstgyertya. Nem tudom, mennyire nézik önök hülyének a magyar választókat, de a kétszínűségükre ez is megfelelő példa.”
Gyurcsány Ferenc arról is beszélt, hogy szerinte nem Varju László és Fekete-Győr András esete az utolsó. Kocsis Máté ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, „mégiscsak az kiabál, akinek a háza ég. Vagy nagyon tájékozott az elnök úr, vagy magából indul ki. Az a helyzet, hogy ezt előremenekülésnek hívja a magyar nyelv. Gyurcsány Ferenc ezzel a magatartásával azt üzeni valamennyi baloldali önkormányzatnak, politikusnak, hogy nyugodtan kövessenek el bármit, majd rákenik a politikai ellenfelekre”.
Kocsis Máté ezután több példát is felsorolt, amikor nem történt lemondás: Gyurcsány Ferenc 2006-ban az őszödi beszéd és a „népveretés” után hatalomban maradt. Megemlítette többek között Varju Lászlót, Niedermüller Pétert, Ráczné Földi Juditot, Czeglédy Csabát, a dollárokat, eurókat, fontokat, a kispesti szocialistákat, Gyöngyösi Márton listázását, Jakab Péter disznóvágását „némi erőszakkal”, a tetűcsúszdázást, a lámpavasazást, Cseh Katalin ügyét, Jámbor András „antifa birodalmát”, és az újbudai botrányt is.
Azért idegesek ettől, mert a hatékony megelőzésről nem papolni kell. Nem kiabálni kell, kedves asszonyom, hanem meg kell szavazni a gyermekvédelmi törvényt. Ez az, amit önök soha nem tettek meg
– rögzítette a Fidesz frakcióvezetője.
Répássy Róbert szerint Gyurcsány Ferenc súlyos vétket követett el a demokrácia ellen, amikor a bíróságokat „minősíthetetlen módon, nem először fenyegette”. Az államtitkár ezt „gyáva, aljas, bolsevik tempónak” nevezte.
(Borítókép: Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője azonnali kérdést tesz fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. március 18-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)