Tarr Zoltán elbocsátásával kapcsolatban, arra az újságírói felvetésre, hogy a Helsinki Bizottság állásfoglalása szerint politikai véleménye miatt senkit nem lehet kirúgni, mert az önkényes és diszkriminatív, Gulyás Gergely azt mondta, hogy ez öncélú jogászkodás, mert próbaidőn belül nem kell indokolni az elbocsátást. Ugyanakkor egyetért Menczer Tamásnak, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatójának azzal a kijelentésével, hogy „Miért kellene a kormánynak egy olyan emberben megbíznia, aki meg akarja buktatni?”.
Gulyás Gergely az autópályaügyről úgy fogalmazott, a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni Brüsszelnek. Úgy látja, ez tipikus példája a kettős mércének, mert ennél hosszabb koncessziók is vannak Európában.
Gulyás Gergely arról tájékoztatott, hogy május 8. és május 10. között a kínai elnök lesz Budapest vendége. A magyar gazdaságnak és Magyarországnak az az érdeke, hogy minél többekkel ápoljon jó viszonyt, Kína a világ egyik vezető hatalma, már erősebb, mint az EU. Nem érdemes ideológiai korlátokat felállítani, a kormány örül a látogatásnak, a látogatás előkészítése zajlik, bővebb tájékoztatást majd Szijjártó Péter fog adni.
Korábban már többször is írtunk (itt és itt) arról, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Magyarországra látogat.
A kormány tárgyalt az Alaptörvény módosításáról is, amelyet Orbán Viktor nyújtott be, ez részben a gyermekvédelmi szabályok megerősítésével kapcsolatos. Az Alaptörvény-módosítás ki fogja zárni annak a lehetőségét, hogy olyan személy kegyelmet kapjon, aki szexuális bűncselekményt kiskorú sérelmére követett el, vagy ilyen bűncselekmény elkövetésében közreműködött. A szabályokat a valósághoz igazítják, a köztársasági elnöki kegyelemmel szembeni ellenjegyzést eltörlik.
Ezt egészíti ki a frakció által benyújtott törvényjavaslat, amely a kormány támogatását élvezi, ez alapján többek között nem évülnek el a szexuális bűncselekmények, és az elkövetők soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy egy rossz folyamat indult el az EU-ban, az EU hitelközösséggé alakítása sokaknak célja lett, a magyar kormány ilyet nem akar, egyszeri megoldásként korábban elfogadták, de rosszak a tapasztalataik. Ilyen hitel felvételéhez csak akkor járulhatna hozzá a kormány, ha a parlament kétharmados többsége támogatja azt, ezt is Alaptörvénybe írják.
Az Alaptörvény-módosítás a honvédségi csapatmozgásokat is érinti, célszerű, ha a honvédség műveleteiről, állomásozásáról, műveletekről részletes szabályozást sarkalatos törvény tartalmazza.
Gulyás Gergely a benzinár kérdésében elmondta, megfizetjük a háború(k) árát, a háborús árak akkor fognak csökkenni, ha béke lesz. Magyarországon a benzin és a gázolaj ára magasabb a környező országok átlagánál, ezért a kormány arra szólít fel, hogy a kereskedők az árakat vigyék le a környező országok átlagárára. Ha ezt nem tartják be a kereskedők, akkor a kormány kénytelen lesz érvényt szerezni ennek.
Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy a kormány a tegnapi ülésén elsőként a háborús helyzetet értékelte, új helyzet van, eddig egyes tagállamok tettek háborúpárti nyilatkozatokat, most azt látják, hogy a NATO is aktív szerepvállalásra készül, ez a magyar kormányt azért tölti el aggodalommal, mert pontosan látták az egyes tagállamoknál, hogy ez hova vezet.
A miniszter szerint most már egészen nyíltan beszélnek arról uniós tagállamok vezetői, elsősorban a francia elnök, hogy csapatokat is lehet Ukrajna területére küldeni, a magyar kormány ezt a legrosszabb forgatókönyvnek tartja, mert atomhatalmak közti világháborúhoz vezethetne.
Folyamatosan egyeztetnek a NATO brüsszeli központjával, a kormány szerint ki kell maradni a háborúból, ha nem tudják meggyőzni a szövetségeseket erről, akkor is ki akarnak maradni a háborúból, és a NATO-misszióban sem kívánnak részt venni. A kormány továbbra is békepárti, ezen az sem változtat, ha a szövetségeseik nagy része nem az. Gulyás Gergely úgy látja, az amerikai elnökválasztásig biztos, hogy nem lesz változás az Egyesült Államok politikájában.
Elsöprő többséggel szavazta meg az Európai Parlament azt a határozattervezetet, amely vitatja a magyar jogállamiság javulását, és további aggályokat fogalmaz meg Magyarország soros elnökségével kapcsolatban is. A szövegben még a Magyar Péter-féle hangfelvétel is előkerül mint az ügyészség befolyásolhatóságára tett bizonyíték, de a szuverenitásvédelmi törvény (és hivatal), valamint az Integritás Hatóság sem tetszik túlzottan az EP-nek. A Kúria és a Bírósági Tanács függetlenségét sem látják megalapozottnak.
Biztosan témát szolgáltat a Kormányinfón Magyar Péter és a Tisza Párt, amely az Index értesülései szerint az Európai Parlament mellett a Fővárosi Közgyűlésben is szeretne képviselői helyeket megcsípni magának, ezért több kerületben is saját polgármesterjelöltet indítanak annak érdekében, hogy fővárosi listát tudjanak állítani.
A részletekről itt olvashatnak.
Csütörtökön elkezdődött a kétnapos CPAC Hungary konferencia az Alapjogokért Központ szervezésében. Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédében arról beszélt, hogy Magyarország egy kis ország, mégis sokan csodálják a nagyvilágban.
Talán az gerjeszti az izgalmat, hogy 1100 éve itt a saját államának keretei között él egy nép, amely tapodtat sem enged a függetlenségéből, de leginkább talán az vált ki érdeklődést, hogy miközben egész Európát elöntötte egy progresszív liberális óceán, itt csodák csodájára megmaradt egy konzervatív sziget.
Orbán Viktor beszédét itt olvashatja el.
A szerdai kormányülést követően Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendkívüli sajtótájékoztatót tartott a Karmelita kolostorban. A tárcavezető bejelentette: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőnek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak. Bővebben itt.
Mit miért tesz a kormány? címmel a szokott módon Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A tájékoztatót ezúttal is percről percre követjük, tartsanak velünk!