Az ügyben érintett X. kerületi rendőrkapitánysághoz még nem érkezett meg az új Alstom metrókocsi rongálójáról szóló feljelentés, mert azt a BKV részéről nem személyesen, hanem postán adták fel, tudtuk meg a BRFK-n. A rongálóról a belső kamerarendszer rögzített képet ezért a rendőrség nem tudja kiadni.

A BKV-tól a kép ügyében azt a választ kaptuk, hogy a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8.§ (4)-(6) bekezdései szerint a rögzített képfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban használható fel. Jogszabályi felhatalmazás hiányában tehát a felvételt a BKV nem adhatja ki.

Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója szerint enyhíteni kellene a szabályozáson, mert sokat segítene abban, hogy a tetteseket hamar el tudják kapni. Már sok nyugat-európai nagyváros közlekedési társasága használja ezt a módszert. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a járműrongálások száma.

Berlinben például 2500 eurót kereshet az, aki információt szolgáltat az összefújt/összekarcolt tömegközlekedési jármű rongálójáról (kétezret a rendőrség, 500-500-at a BVG vagy az S-Bahn fizet). Németországban a nemrég szigorított törvények szerint a teljes kár megtérítésével és akár 3 évi szabadságvesztéssel nézhetnek szembe a lebukott grafitisek.

Hétfőn számoltunk be a BKV-figyelő alapján arról, hogy egy utas összekarcolta a 2-es metró vonalán járó új Alstom-szerelvény két ajtószárnyának ablakait, amiknek a cseréje 600 ezer forintba kerül. Sajtóérdeklődésre kiderült az is, hogy az Alstommal kötött alkatrészpótlási szerződés szerint az ablakrongálásra nem vonatkozik a garancia, így azokért szinte annyit kér a francia cég, amennyit akar. A BKV részéről gondolkodnak azon, hogy védőfóliát húznak az aranyat érő metróablakokra.