Index Vakbarát Hírportál

Budapest 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületében (részben a III. kerület, a székhelye a II. kerület) összesen hat jelölt mérkőzik meg a választók bizalmáért április 3-án:

• Gór Csaba (Fidesz–KDNP)
• Tordai Bence (az Egységben Magyarországért hatpárti jelöltje)
• Nagy Attila (Mi Hazánk)
• Juhász Veronika (Magyar Kétfarkú Kutya Párt)
• Horváth Diána (Megoldás Mozgalom)
• Láz József (Normális Párt)

2018-ban a Fidesz–KDNP színeiben Varga Mihály 24 208 szavazattal (41,82 százalékkal) nyert mandátumot a választókerületben. Szorosan mögötte végzett a DK-s Niedermüller Péter 21 496 (37,14 százalékkal) szavazattal.

A hatpárti ellenzék pártjai közül négy éve az LMP, a Jobbik és a Momentum is indított saját jelöltet a választókerületben. Ungár Péter (LMP) 5848 szavazatot, Kovács Tamás (Jobbik) 3585 szavazatot, Benedek Márton (Momentum) pedig 1538 szavazatot szerzett. A három jelölt összesen 10 971 szavazatot kapott. Akkor a választókerületben 8 jelölt indult el, de végül Mihalik Zoltán (Együtt) visszalépett a DK-s Niedermüller Péter javára.

A választókerület mostani két esélyes jelöltje a fideszes Gór Csaba és a párbeszédes Tordai Bence.

A kérdésre, hogy a kormányoldalnak vagy az ellenzéki összefogásnak jelenthet-e előnyt, ha a jelöltjeik mellett minél kevesebb rivális van versenyben, Kovács János politikai elemző az Indexnek elmondta: ha abból az alapállásból indulunk ki, hogy a választás fő tétje a kormányváltás vagy a kormánypártok hatalomban maradása – hiszen egyéni jelölteket is jórészt e logika mentén választunk –, akkor a kihívók nagyobb száma a politikai alternatíva irányába mutató szavazatok morzsolódásához vezethet.

Itt azonban fontos megnézni, hogy az adott választókerületben legutóbb kormányoldali vagy ellenzéki győzelem született-e, milyen a körzet választásszociológiai összetétele, illetve az úgynevezett harmadik utas formációk, tömbökön kívüli – független – jelöltek miként határozzák meg önmagukat, melyik választói célcsoportot igyekeznek megszólítani

– mutatott rá a szakértő.

Hozzátette: nyilván az ellenzék számára a legkézenfekvőbb narratíva az, hogy az összefogáson kívüli, a Fidesszel szemben is induló jelöltek mind kamuszereplők, akik igyekeznek a kormánypártok malmára hajtani a vizet.

Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy a nem elkötelezett szavazókat vagy egy szűk célcsoportot megszólítani igyekvő jelöltek nem éppen a kormánypártok választói tartalékait apasztják egy mozgósítási verseny során

– fogalmazott Kovács János politikai elemző.

Bár a 2022-es választás kiindulópontja a korábban széttöredezett ellenzék összefogása miatt alapvetően más, mint a 2018-asé, az akkori eredményekből, a 2019-es önkormányzati választásokból (ahol már volt ellenzéki együttműködés), valamint a közvélemény-kutatási adatokból lehet következtetni arra, hogy egyes választókerületekben melyik nagy tömbnek mutatkozik jobb esélye a győzelemre.

A Választási Földrajz szakértői húsz olyan választókerületet azonosítottak, amelyekben eldőlhet a választás. A Taktikai Szavazás ennél minimálisan többet, huszonhatot sorol jelenleg a billegők közé. Korábbi anyagunkban tíz választókerületet már bemutattunk, ezúttal újabb tízzel jelentkezünk.

Pest 11.

A Dabas-központú választókerület 2022-es indulói:

• Jánosi-Lesi Ágota (Egységben Magyarországért)
• Pánczél Károly (Fidesz–KDNP)
• Mihály Dániel (Normális Párt)
• Bobrovácz Antal (Mi Hazánk)
• Fekete László (Munkáspárt, Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom)
• Ferancz Norbert (Magyar Kétfarkú Kutya Párt)
• Szabó László (Megoldás Mozgalom)

A 2018-as eredmény:

1. Pánczél Károly (Fidesz–KDNP): 29 780 szavazat
2. Magyar Péter (Jobbik): 17 231 szavazat
3. Kücsön Sándor (MSZP–Párbeszéd): 7157 szavazat
4. Török László (LMP): 3300 szavazat

A Taktikai Szavazás összesített adatai szerint 9,3 százalék Pánczél Károly előnye. Pánczél Károly veterán fideszes, 1990-ben csatlakozott a párthoz, már 1998-ban országgyűlési képviselő volt. Jánosi-Lesi Ágota 2018 óta országgyűlési asszisztens, előtte dolgozott többek között terminálkezelőként és telefonos ügyfélszolgálati munkatársként. Az előválasztáson Andrejka Zsombort győzte le, ha április 3-át is sikerrel veszi, a DK frakciójának tagja lesz.

Bár a 2022-es választás kiindulópontja a korábban széttöredezett ellenzék összefogása miatt alapvetően más, mint a 2018-asé, az akkori eredményekből, a 2019-es önkormányzati választásokból (ahol már volt ellenzéki együttműködés), valamint a közvélemény-kutatási adatokból lehet következtetni arra, hogy egyes választókerületekben melyik nagy tömbnek mutatkozik jobb esélye a győzelemre.

A Választási Földrajz szakértői húsz olyan választókerületet azonosítottak, amelyekben eldőlhet a választás. A Taktikai Szavazás ennél minimálisan többet, huszonhatot sorol jelenleg a billegők közé.

Vas megye 1.

A Szombathely-központú választókerület 2022-es indulói:

• Hende Csaba (Fidesz–KDNP)
• Czeglédy Csaba (Egységben Magyarországért)
• Horváth Éva (Normális Párt)
• Vadon István (Mi Hazánk)
• Tömböly Tamás (Megoldás Mozgalom)
• Hegedüs Máté (Munkáspárt, Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom)
• Nagy Dávid (Magyar Kétfarkú Kutya Párt)

A 2018-as eredmény:

1. Hende Csaba (Fidesz–KDNP): 26 086 szavazat
2. Nemény András (MSZP–Párbeszéd): 15 950 szavazat
3. Balassa Péter (Jobbik): 6576 szavazat
4. Németh Ákos (LMP): 1854 szavazat
5. Viszlayné Pavelkovits Petra (Magyar Kétfarkú Kutya Párt): 748 szavazat
6. Falta Péter (Momentum): 610 szavazat

A Taktikai Szavazás összesített adatai szerint öt százalék Hende Csaba előnye. A Publicus Intézet február közepi mérése azt mutatta, hogy 42-42 százalékon áll Hende Csaba és Czeglédy Csaba. A 2018-ban második helyen záró Nemény Andrást 2019-ben polgármesterré választották, a Jobbik kivételével a jelenlegi hatpárti összefogás valamennyi tagja támogatta akkor. A választókerülettel és Czeglédy Csaba bírósági ügyeivel az Index Csata tér blogjában részletesen foglalkoztunk.

Hajdú-Bihar megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületének székhelye Debrecen, a szavazásra jogosultak száma a választás kitűzésekor 66 623 fő.

A Fidesz egyik alapítója

Kósa Lajos a Fidesz alapító tagja, a rendszerváltás óta megszakítás nélkül országgyűlési képviselő. 1990-ben a Fidesz listájáról jutott mandátumhoz. Egyéniben 1994-ben nem jött össze a siker, listáról bekerülve folytatta országgyűlési tevékenységét.

A politikus 1998-ban egyéni mandátumot nyert Hajdú-Bihar megye 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében. Kósa Lajos 2002-ben, 2006-ban, 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban ismételt. Időközben átalakították a választókerületeket, a jelenlegi Hajdú-Bihar 1-es majdnem lefedi a korábbi 2-est és 3-ast, míg a mostani Hajdú-Bihar 2-es az előzőleg 1-es számúval mutat hasonlóságot.

A 2022-es felállással ellentétben 2018-ban még egy széttöredezett ellenzéket győzött le magabiztosan:

1. Kósa Lajos (Fidesz–KDNP): 23 441 szavazat
2. Gurmai Zita (MSZP–Párbeszéd): 13 648 szavazat
3. Herpergel Róbert (Jobbik): 7531 szavazat
4. Murguly Mátyás (LMP): 2597 szavazat
5. Horváth Zoltán (Momentum): 1459 szavazat

Kósa Lajos 1998–2014 között Debrecen polgármestere is volt, miközben pártjában is lépkedett előre: 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották, 2007-ben újra a párt egyik alelnökévé. 2010-ben a párt ügyvezető alelnöke lett, 2015–2017 között a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője.

A Magyarország legbefolyásosabb embereit rangsoroló befolyásbarométeren 2014-ben Kósa Lajos még a 14. helyen állt. Az elmúlt években már csak a 40–50. hely között találkozhattunk a nevével.

Kósa Lajos 2017. október és 2018. május között betöltötte a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszteri pozíciót, és jelenleg is a Fidesz egyik alelnöke.

Ugyan a Tapolca székhelyű Veszprém 3-as számú országos egyéni választókerületben (OEVK) legutóbb, 2018-ban a fideszes Fenyvesi Zoltán nyerte el a mandátumot, ezúttal mégsem ő, hanem a Fidesz legismertebb, egyben legtapasztaltabb politikusainak egyike áll rajtvonalhoz.

A nagy visszatérő Navracsics Tibor ellenfele a Jobbik országgyűlési képviselője, a 2015-ös helyi időközi választás győztese, az akkori fideszes parlamenti kétharmad elúszásában Kész Zoltán után megerősítő szerepet játszó Rig Lajos lesz, aki az ellenzék közös helyi jelöltje is egyben.

Pest megye 2-es számú országgyűlési egyéni választókerületének székhelye Budakeszi. További 16 település tartozik ide, többek között Budaörs, Biatorbágy, Budajenő, Herceghalom, Nagykovácsi, Piliscsaba vagy Zsámbék. A választásra jogosultak aktuális száma 95 032 fő.

Négy éve miniszterelnök-jelölt volt

Szél Bernadett 2000-ben közgazdászként végzett a Budapesti Corvinus Egyetem jogelődjén, ahol 2011-ben szociológiából doktorált. Politikai karrierjét megelőzte a versenyszektorban eltöltött időszak, a Philip Morris Magyarországnál a fiatalok dohányzásprevenciós programját szervezte.

2002-ben, márciustól júniusig a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület emberjogi szervezeténél volt programvezető, később a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodájánál fiatal kutató. A Központi Statisztikai Hivatalnál is dolgozott.

A 2010-es országgyűlési választásokon egyéni képviselőjelöltként indult, parlamenti mandátumot Kaufer Virág lemondása után, az LMP kongresszusi döntése nyomán 2012-ben kapott. 2014-ben országos listáról újra parlamenti képviselő lett.

Szél Bernadett az LMP egyik arca volt, betöltötte a társelnöki és a frakcióvezetői pozíciót is, sőt, 2018-ban a párt miniszterelnök-jelöltjeként szerepelt a választáson.

A politikust az LMP etikai bizottsága 2018 nyarán három évre minden párttisztségtől eltiltotta. Ahogy akkor beszámoltunk róla, a grémium szerint Szél Bernadett a kongresszus és a politikai tanács döntésével szembemenve tárgyalt választókerületi visszalépésekről.

Budapesten az előzetes mandátumbecslések nem sok jóval kecsegtetnek a kormánypárti jelölteknek. A Választási földrajz szakértői szerint egyetlen mandátumra sincs valós esélyük a Fidesz–KDNP jelöltjeinek a fővárosban, hiszen a legszorosabb körzetekben is minimum kilenc százalékpontos ellenzéki előnyt jósol a modelljük. A Mediánnál pedig abból indultak ki, hogy ahol nem kapta meg a leadott voksok minimum 44 százalékát a fideszes jelölt négy évvel ezelőtt, ott nincs reális esélye a győzelemre idén.

Kivétel azonban akad a fővárosban. Budapest 3-as számú országgyűlési egyéni választókerületében meglepetést okozhat a Fidesz–KDNP jelöltje, Fürjes Balázs a hatpárti összefogás által indított momentumos Hajnal Miklóssal szemben. Erről A Hegyvidéken zajlik majd a főváros legnagyobb csatája című összefoglalónkban, ITT írtunk.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője korábban az Indexnek azt mondta, „a papírforma az lenne, ha az összes budapesti választókerületet a baloldal nyerné meg, de van néhány billegő csatamező”. Utóbbiak közé sorolta a budapesti 1-es, 3-as és 13-as választókerület mellett a 14-est is. Milyenek a valódi esélyek? Ezt jártuk körbe a rákosmenti-kőbányai csatatérkörzetben.

Pécs a választási térképen két választókerületre oszlik: a belvárosi területek és öt környékbeli település az 1-eshez, míg az északi részek és több mint tíz környékbeli kistelepülés a 2-eshez tartozik. Előbbi körzet mandátumáért Mellár Tamás és Kővári János versenyez több-kevesebb eséllyel.

Pécsett forgandó a politikai szerencse. 2010-ben és 2014-ben is a Fidesz jelöltje tarolt az országgyűlésiképviselő-választáson, továbbá a baranyai megyeszékhely lakossága hosszú időre a városvezetői pozíciót is fideszes polgármester kezébe adta, most azonban elég borúsak a kilátásaik.

Csongrád-Csanád megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületének székhelye Hódmezővásárhely. A megyei jogú város mellett 18 másik, kisebb-nagyobb település tartozik a választókerülethez, ilyen például Algyő, Csanádpalota vagy Makó. A választásra jogosultak száma a 2018-as adatok alapján 72 ezer fő.

Az egykori csúcsminiszter

Lázár János 2002-től kezdve végigjárta a politikai ranglétrát, eddigi pályafutása csúcsán Orbán Viktor mellett az ország legbefolyásosabb politikusaként vezette a Miniszterelnökséget.

A hódmezővásárhelyi születésű Lázár János 2002 óta országgyűlési képviselő, 2002 és 2012 között Hódmezővásárhely polgármestere is volt. 2010–2012 között vezette a hatalomba visszatérő Fidesz parlamenti frakcióját.

2012–2014 között államtitkárként állt a Miniszterelnökség élén, a 2014–2018-as ciklusban már miniszterként tette ugyanezt, miközben az általa tartott Kormányinfóknak köszönhetően a kabinet egyik arcává vált. Lázár János ezekben az években eddigi pályafutása csúcsán volt, a mai napig Orbán Viktor egyik potenciális utódjaként emlegetik, ahogy írta azt Vona Gábor is az Indexen megjelent publicisztikájában.

A hatpárti ellenzéki összefogás (Demokratikus Koalíció, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) 2020 augusztusában az első pártelnöki találkozó után közölte, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítanak a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben. Az akkori közleményben még az szerepelt, hogy az egyéni képviselőjelöltek kiválasztásánál a tárgyalásos út mellett az előválasztás intézményét is legitim eszköznek tekintik. 2020 novemberére ez úgy módosult, hogy a közös miniszterelnök-jelöltet és mind a 106 képviselőjelöltet is előválasztáson választhatják ki az ellenzéki szavazók. 2021 őszén ez meg is történt.

Idén január 11-én Áder János köztársasági elnök április 3-ra tűzte ki a 2022-es választások (és a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazás) időpontját. A Fidesz január 26-án tudatta közleményben, hogy a párt országos választmánya döntött az egyéni választókerületi jelöltekről. 

Hátravan még azonban egy korántsem elhanyagolható feladat teljesítése a hivatalos jelöltséghez: minden jelöltnek össze kell gyűjtenie a választási induláshoz szükséges támogatói ajánlásokat. Ezt február 25-ig (16 óráig) lehet megtenni.

Budapesten 18 választókerületben kell majd megmérkőznie a jelölteknek, most már mind a kormánypártok, mind a hatpárti ellenzék jelöltjeinek névsora ismert. Összeszedtük, hogy kik csaphatnak össze a fővárosi választókerületekben, illetve milyen eredmények születtek négy évvel ezelőtt. A 2022-es eredményeket persze az is befolyásolhatja majd, hogy milyen egyéb szervezetek, kis pártok tudnak még jelölteket állítani a választókerületekben.

A Szombathelyből és néhány kisebb településből álló Vas megye 1-es számú választókerületet a szorosan ugyan, de nyerhető körzetek közé sorolják az ellenzéki oldalon. Éppen ezért nem csoda, hogy már a baloldali előválasztáson is komoly csata zajlott azért, hogy eldöntsék: ki lesz a Fidesz helyi kihívója. 

Az áprilisi országgyűlési választásokon nem sok esélye maradt a Fidesznek a fővárosban az egyéni mandátumszerzésre. Úgy tudjuk, magas kormányzati körökben sem kalkulálnak jelentős sikerrel a 18 budapesti választókerületben. Van is zúgolódás miatta a fővárosi Fideszben, mert úgy érzik, a pártközpontban lényegében „elengedték” a fővárost.

Noha az ellenzéki kerületek vezetői vagy a fővárosi városvezetés gyakran nem tudtak megfelelni a felfokozott választói várakozásoknak, Budapesten továbbra is kormányváltó hangulat uralkodik.

Ezzel magyarázzák kormányzati forrásaink, hogy miért fókuszálnak inkább a vidékre, ahol mérföldekkel (vagy hogy magyarosak legyünk, kilométerekkel) jobb pozícióból indulnak majd áprilisban. 

Ezt bizonyítja az is, hogy a Fidesz több népszerű budapesti politikusa sem indul egyéni választókerületben tavasszal. Bár hajlamosak vagyunk a sajtóban is úgy értelmezni ezeket a lépéseket, hogy a kormánypárt „kimentette” ismertebb arcait, a Fideszben nem így látják. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Kocsis Máté frakcióvezető és Hollik István kommunikációs igazgató ugyanis fontos feladatokat teljesítenek a kampányban, a kormányzati munka mellett „fel kell szántaniuk az országot is”. 

Van azonban pár olyan budapesti választókerület, amelyek iránt komolyabb reményeket táplálnak a kormányoldalon is.