Pénteken megmozdult a levegő Budapesten, így hétvégén várhatóan nem kell elrendelni szmogriadót, de mivel a levegő felső rétegeiben jelentős változás nem várható, a jövő héten újra romolhat a levegőminőség.
Javult a főváros levegője, csökkent a káros anyagok szintje, ezért előreláthatólag nem lesz szmogriadó a hétvégén, tájékoztatott az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken.
Egy hideg párna és a BKV-sztrájk is közrejátszik abban, hogy az utóbbi napokban romlott a levegő minősége Budapesten, a szállópor-koncentráció olyan magas, hogy a város egyes pontjain meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket. Már a hétvégén várható, hogy a főpolgármester szmogriadót rendel el, egyelőre csak az enyhébb változatot, de a jövő hét elején akár forgalomkorlátozást is bevezethetnek. A tiltás megszegése 100 ezer forintba is kerülhet az autósoknak.
Pesthidegkúton csütörtökön délelőtt az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű szállópor-koncentrációt mértek. Szerdán a Széna téri mérőállomás adatai is meghaladták a tájékoztatási küszöbértéket, itt a köbméterenként 84 mikrogrammos adat már napi átlagot mutat, mondta el kérdésünkre Fehér Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa.
A biodiverzitás tudományos kutatásával foglalkozó ENSZ-szerv felállítására tett javaslatot Angela Merkel német kancellár a biológiai sokféleség évének hétfői nyitórendezvényén Berlinben. A klímakancellárnak is nevezett Merkel az ENSZ-év megnyitóján kifejtette, hasonló szervezetre gondol, mint a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC), ami rendszeresen összegzi a klímaváltozásról szóló kutatásokat. "A biológiai sokféleség megőrzése ugyanolyan súlyú feladat, mint a klímavédelem" - jelentette ki. Az új testület felállításának ötletét támogatta Achim Steiner, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) igazgatója is.
Főként az okozta a koppenhágai klímakonferencia kudarcát, hogy az Egyesült Államok és Kína részéről hiányzott az akarat a kötelezettségvállalásra, mondta az EU soros elnökségét ellátó Svédország környezetvédelmi minisztere kedden Brüsszelben.
Washington és Peking, szövetségeseivel együtt elérte, hogy az ENSZ klímakonferenciáján a 193 ország képviseletében megjelentek csak minimális szinten tudták közös nevezőre hozni álláspontjukat, állapította meg Andreas Carlgren, az EU környezetvédelmi minisztereinek ülésén. Ez volt a tagállami kormányokat képviselő Tanács idei utolsó miniszteri szintű ülése, és egyben az utolsó miniszteri tanácskozás a svéd elnökség szervezésében.
Az eszkimóknak is alkalmazkodniuk kell a globális klímaváltozáshoz, ehhez pedig óriási közösségi hűtőszekrényekre van szükség, mondta az inuitok koppenhágai klímacsúcson megjelent vezetője.
Elkészült a koppenhágai ENSZ klímakonferencia záródokumentumának első hivatalos tervezete, amelyet pénteken körbeküldtek a dán fővárosban tárgyaló küldöttségek között.
A koppenhágai klímakonferencia negyedik napjára éles viták alakultak ki a különböző érdekcsoportok között, hogy ki mekkora kibocsátáscsökkentést vállal a 2013 és 2020 közti időszakra.
A 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport csütörtökön felszólította az Egyesült Államokat, hogy csatlakozzon a kiotói jegyzőkönyvhöz, és növelje kibocsátáscsökkentési vállalását a többi fejlett országéhoz hasonló szintre.
Dmitrij Medvegyev orosz elnök részt vesz a koppenhágai klímacsúcs magas politikai szintű záró szakaszán, jelentette be a Kreml csütörtökön.
A konferencia házigazdájaként Dánia üdvözölte a hírt. "Ez azt jelenti, hogy a világ 15 legnagyobb kibocsátó országának vezetői részt vesznek a konferencián" - reagált egy dán kormányhivatalnok.
Egyes európai országokban a karbonpiaci forgalom akár 90 százaléka is származhat csalóktól, akik becslések szerint eddig csaknem 5 milliárd eurót tettek zsebre a visszaélésekkel, közölte az Europol, az EU bűnüldöző szerve a koppenhágai klímacsúcson.
A csalók módszere, hogy felvásárolják a karbonkvótákat egy olyan országban, ahol alacsony a forgalmi adó mértéke, majd eladják egy magasabb az adókulccsal rendelkező országban, például Nagy-Britanniában, számolt be a Daily Telegraph csütörtökön.
Összemérhető, és a tudományos elemzésekkel összhangban álló kibocsátáscsökkentési vállalásokat, és a fejlődő országok részéről is megfelelő cselekvésre vonatkozó ígéretet kell elérni Koppenhágában, mondta el Hasznos Erika, a magyar delegáció szakértője csütörtökön Koppenhágában.
Az eddigi tárgyalások alapján a fejlődő államok összesítve a normál üzletmenethez képest 28 százalékkal alacsonyabb kibocsátási pályára vonatkozó felajánlást tettek, ugyanakkor az kérdéses, hogy mit értenek normál üzletmenet alatt.
Az üvegházgáz-kibocsátásnak legkésőbb 2015 előtt el kell érnie a csúcsát ahhoz, hogy a globális felmelegedés ne lépje át a 2-2,4 Celsius fokos mértéket, mondta Radzsendra Pacsauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) vezetője a koppenhágai klímacsúcs nyitónapján.
Pacsauri a 192 országból érkezett delegáltak előtt elmondott beszédében a klímaváltozás következményeit ecsetelte az egyes kibocsátás-csökkentési és felmelegedési forgatókönyvek alapján. Az IPCC vezetője hangsúlyozta, a felmelegedés 2-2,4 fokos sávban tartásához szükséges kibocsátás-csökkentés 2030-ig nem járna több költséggel, mint a globális GDP 3 százaléka.
Hétfőn kezdődik a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia Koppenhágában, amelyre 192 országból érkeztek küldöttek, hogy a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről tárgyaljanak. A konferencia zárónapján, december 18-án száz ország állam- és kormányfői gyűlnek össze a dán fővárosban, hogy bejelentsék a tárgyalások eredményeit, és elfogadjanak egy politikai megállapodást a cselekvési tervekről és a nemzetek vállalásairól.
A briteknek csaknem a fele nem hisz az éghajlatváltozásban, illetve abban, hogy ha van is ilyen folyamat, azt az emberi tevékenység okozza. A The Sunday Telegraph - a legnagyobb vasárnapi konzervatív brit lap - megbízásából elvégzett, a koppenhágai klímacsúcs elé időzített országos közvélemény-kutatás szerint a brit választók 39 százaléka nem lát meggyőző bizonyítékot arra, hogy a globális felmelegedésért az emberiség a felelős, hét százalékuk pedig úgy gondolja, hogy a klímaváltozás jelensége nem is létezik. A vizsgálatba bevontaknak kevesebb mint a negyede - 23 százaléka - értett egyet azzal a megállapítással, hogy a klímaváltozás az emberiséget fenyegető legsúlyosabb probléma. Egyértelmű többség - 58 százalék - szerint a jelenség "csak egyike a számos súlyos problémának", 17 százalék pedig nem tartja "nagyon súlyos gondnak" a felmelegedést. Gordon Brown brit miniszterelnök a felmérés eredményére reagálva a The Sunday Telegraphnak azt mondta: őt meggyőzik az éghajlatváltozásról szóló tudományos bizonyítékok, és a brit kormány a koppenhágai csúcson azt az álláspontot fogja képviselni, hogy tényleges veszélyről van szó.
Meggondolta magát Barack Obama, mégse december 9-én utazik Koppenhágába a klímacsúcsra, hanem a konferencia december 18-i zárónapján vesz részt.
Az eredeti terv szerint az amerikai elnök december 9-én szólalt volna fel a csúcstalálkozón, aztán Koppenhágából Oslóba utazott volna, ahol 10-én átveszi a Nobel-békedíjat. Így viszont két külön alkalommal is Észak-Európába látogat.
Silvio Berlusconi jégből formált szobrát leplezték le környezetvédők csütörtökön a római Forum Romanumon. A szobor állításuk szerint éppen a hétfőn kezdődő koppenhágai nemzetközi klímacsúcsra olvad el.
Összesen 98 állam- és kormányfő jelezte szerdáig, hogy részt vesz a jövő héten kezdődő koppenhágai klímavédelmi konferencián, közölte a házigazda dán miniszterelnök hivatala.
Lars Lokke Rasmussen hivatala a dpa német hírügynökség kérdésére elmondta, hogy a kormányfő novemberben összesen 191 kollégájának küldött meghívót, amelyben arra biztatta őket, hogy személyes jelenlétükkel is járuljanak hozzá a konferencia sikeréhez.
Magyarország nyolcmilliárd forintért adott el 3 millió tonna szén-dioxid-kvótát egy japán magáncégnek, a szerződést nyáron írták alá. Az Index csütörtöki értesülését Olt Boglárka, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője megerősítette.
Ez a harmadik aláírt szerződés, 2008 augusztusában Belgiumnak 2 millió tonna kvótát, szeptemberben Spanyolországnak 6,6 millió tonna kvótát értékesítettünk. A két ügyletből Magyarországnak 28,2 milliárd forint bevétele származott.
A régiók vannak a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy a környezet megóvásához kihasználhassák a helyi energetikai lehetőségeket és kidolgozhassák az európai energiaszükségleteket kielégítő innovatív megoldásokat, derül ki abból a felmérésből, amelyet az Európai Regionális Hatóságok (AER) legnagyobb európai hálózatának közgyűlésén hoztak nyilvánosságra csütörtökön.
Legkevesebb 110 milliárd forint bevételtől esett el Magyarország, mert a Miniszterelnöki Hivatal és a Pénzügyminisztérium beavatkozása miatt nem tudtak elindulni a kvótaeladási szerződésekben vállalt pályázatok. Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint a kormány a befolyt 28,2 milliárd forintot a költségvetés egyensúlyának javítására használta, és csak a pénz forintra váltásán az államkincstár 300 millió forintot vesztett.
Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint a szegényebb országokban élő nők különösen védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben.
A klímaváltozás miatt visszaeshet a mezőgazdaságból és halászatból származó bevétel számos országban, így például a Fülöp-szigeteken, így sok nő veszélyes munkák elvállalására, akár prostitúcióra kényszerülhet, ezzel megnőhet a HIV-fertőzöttek száma is, mondta a GMA News szerint Szunita Mukhardzsí, a szervezet egyik tisztviselője szerdán.
A következő évtizedekben az éghajlat további melegedése várható, de az egyelőre még kérdéses, hogy a jövőben Magyarországon az észak-európai, bővebb csapadékzóna, vagy pedig a déli, szárazabb időjárás lesz a meghatározó, mondta az Éghajlatpolitika - a Magyarország előtt álló kihívások uniós perspektívában címmel megrendezettszegedi konferencián Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Az ország a két sáv találkozásánál fekszik.
Oroszország csatlakozik az Európai Unió (EU) klímavédelmi céljához: az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását 2020-ig, jelentette be az orosz elnök szerdán Stockholmban az EU-orosz csúcson.
Dmitrij Medvegyev a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon közölte partnereivel az orosz klímavédelmi vállalást, erről Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke számolt be. Medvegyev a nyilvánosság előtt nem beszélt számokról, csak annyit jegyzett meg, hogy "Oroszország mindig is az európai irányvonalat követte a klímavédelemben."
Csaknem kétszáz állam- és kormányfőt hívott meg a decemberi koppenhágai klímavédelmi konferenciára a házigazda Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő, közölték csütörtökön Koppenhágában.
Lokke Rasmussen a 191 meghívottnak küldött levelében hangsúlyozta, hogy részvételük döntő fontosságú a december 7-18. közötti tanácskozás sikere érdekében. A magas rangú politikusok részvételére december 16-tól lehet számítani, az állam- és kormányfők a következő két napban csatlakoznak a résztvevőkhöz.
Befejeződött a napkollektorok felszerelése a ferihegyi repülőtér 1-es termináljára, az 56 berendezés az épület teljes melegvíz ellátását képes biztosítani a nyári időszakban, közölte a repülőteret üzemeltető Budapest Aiport Zrt. (BA) csütörtökön.
Magyarország előreláthatólag 2027-re hajtja végre az ország vizeinek javítását célzó EU Víz Keretirányelvet, mondta Kóthay László környezetvédelmi és vízügyi szakállamtitkár kedden, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának ülésén.
Kóthay László kifejtette: a Duna menti 19 ország várhatóan 2010-2012. között készítheti el a folyó vízgyűjtő területének rendezését szolgáló Duna-jelentést. Ennek rendelkezéseit azonban számos európai ország - köztük Magyarország is - csak 8-10 százalékban tudja végrehajtani az eredetileg előírt 2015-ös határidőig.
Brüsszel ugyanakkor lehetőséget ad az intézkedésekhez szükséges határidő kitolásához is, akár kétszer hat évre, fűzte hozzá a kormány képviselője.
A Mont Blanc hivatalos magassága két év alatt 45 centiméterrel csökkent, jelenleg 4810,45 méter, derül ki egy szeptemberben végzett francia felmérésből. Az eredményeket csütörtökön jelentették be az Annecyben összegyűlt szakértők, írja a Le Figaro. Azt is megállapították, hogy a hegycsúcsot fedő hó és jég mennyisége tizedével csökkent.
Nyugat-Európa legmagasabb hegycsúcsát 2001 óta többször is megvizsgálták. Egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a változásokat a globális felmelegedés okozza, mondta Emmanuel Le Meur glaciológus.
A másfél hónap múlva kezdődő koppenhágai klímakonferencián megszülethet a kiotói jegyzőkönyv utódja. Ha sikerül megegyezni. Az Európai Unióban már alakul a közös vélemény, de közben tart az alkudozás az országok közt, ki vállaljon többet az éghajlatváltozás elleni harcból. Magyarország a kvótakereskedelemért küzd.
Kedden kezdődött az első hivatalos EU–USA-csúcstalálkozó Barack Obama elnökké választása óta. A legfontosabb téma a decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt az álláspontok egyeztetése, illetve közelítése, de persze szóba kerültek a gazdasági válság, valamint az aktuális külpolitikai kérdések, Afganisztán és Irán is.
Nepálban a Mount Everesten fogják tartani a következő kormányülést, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a globális felmelegedés Himalájára gyakorolt hatására a decemberi klímakonferencia előtt.
Nem a három ausztriai Rába parti bőrgyárból származik az a szennyeződés, ami miatt a héten ismét habzott a folyó, mondta vasárnap Nádor István, a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője. A Rábán kedden és szerdán jelent meg nagyobb mennyiségű hab, mely mostanra jórészt eltűnt.
Nem szabad támogatni olyan beruházást, amely megsérti a környezetvédelemre vonatkozó törvényeket, jelentette ki csütörtökön az erdélyi Verespatakon tervezett bányaberuházásról Sulfina Barbu román demokrata párti politikus, akit a környezetvédelmi miniszteri tisztségre javasolnak.