A magyarok kétharmada (64 százalék) szerint a mesterséges vegyi anyagok akár súlyosan is károsíthatják az egészséget. Mindössze 4 százalék vélekedik úgy, hogy a szintetikus anyagoknak nincs számottevő egészségügyi hatásuk, ez az arány a 40-49 éves korosztályban ennél jelentősebb, 9 százalék.
A Medián július 3-a és 7-e között, 1000 ember megkérdezésével végzett felmérést a Levegő Munkacsoport megbízásából, melyben azt vizsgálták, mennyire ismeri a lakosság a vegyi anyagok egészségügyi hatásait.
2010 januárjától megszűnik a zöldkártya, az autók a műszaki vizsgával együtt esnek majd a környezetvédelmi vizsgálaton, értesült az MTV Híradója.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint így jobban járnak az autósok, hiszen csak egyszer kell majd sorban állniuk és fizetniük.
Szerdáig bezártak minden olyan hulladéklerakót, amelyiknek a működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre káros lehet. A bezárások után legfeljebb 50 kilométeren belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek modern technológiákkal és elegendő kapacitással biztosítják a környezet kímélését, tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók bezárását uniós irányelv alapján már a 2001-es hulladékgazdálkodási törvény előírta. A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása miatt az ártalmatlanítandó hulladéknak csak ötödét kell átirányítani biztonságos, uniós szabályoknak megfelelő lerakókba.
Az európaiak szerint a legnagyobb globális kihívás a szegénység elleni küzdelem, ezt követi a sorban a gazdasági válság, és csak harmadik helyen szerepel a klímaváltozás. Az Európai Bizottság felmérési és elemzési szolgálata, az Eurobarométer szerdán hozta nyilvánosságra annak a közvélemény-kutatásának (pdf) az eredményét, ami azt vizsgálja, hogy az európaiak hogyan viszonyulnak a klímaváltozáshoz.
A felmérést 26 718 ember (27 tagország és a három csatlakozásra váró) megkérdezésével végezték január 16. és február 22. között. A magyarok felkészültnek és tettre késznek tűnnek.
A közelmúltban az EU-ban végzett közvélemény-kutatásokból az derült ki, hogy az európaiakat elsősorban a mindennapi életüket érintő kérdések foglalkoztatják, így a munkanélküliség, a gazdasági növekedés, az infláció és a vásárlóerő. A globálisabb területek iránti érzékenység ezzel arányosan viszont csökkent, így kevésbé törődnek a terrorizmussal, a bevándorlással, illetve a klímaváltozással.
A zöld gazdaság fejlesztése jelentheti a kiutat a gazdasági válságból, az új technológiák támogatása mellett munkahelyeket is lehet teremteni, mondta Nagy Andor. A Fidesz-KDNP környezetvédelmi szakpolitikusa szerint az atomenergiáról nem lehet lemondani, de több pénzt kéne a megújuló energiákra fordítani. Ha a Fidesz kormányra jut, zöld Széchényi-tervvel és zöldhitel-intézettel ösztönözné a kis- és középvállalkozásokat energiahatékonysági beruházásokra.
A kormány játszik 30 milliárd forinttal és több százezer emberrel, olvasható az Energia Klub két országos terjesztésű napilapban megjelent hirdetésében.
„Az eddigi több hónapos halogatás és az ígéretek helyett a kormánynak mielőbb nyilatkoznia kell arról, pontosan mikor kívánja a széndioxid-kereskedelemből befolyt közel 30 milliárd forintot pályázati úton elérhetővé tenni" – írja a civil szervezet. Felszólítják a kormányt, hogy indítsa el a pályázatokat, vagy ismerje el, hogy idén már nem írnak ki egyet sem.
Új szabályozás szerint történik a parlagfű-mentesítés szerdától: az a telektulajdonos, aki nem irtotta ki területén a gyomnövényt, 15 ezer és 5 millió forint közötti bírságra számíthat. Július 1-jétől az ellenőrzést az önkormányzat munkatársai végzik, a büntetést pedig a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának (MSZHNT) növényvédelmi felügyelői szabják ki.
Az MSZHNT fővárosi és Pest megyei részlegének igazgatója, Benécsné Dr. Bárdi Gabriella kérdésünkre elmondta, hogy a bírság mértékét a telek területe és a fertőzöttség mértéke alapján határozzák meg. Akit az utóbbi 3 évben már megbüntettek, még nagyobb bírságra számíthat.
A tapasztalatok szerint a pénzbüntetés ráveszi a tulajdonosokat a parlagfű-mentesítésre, leggyakrabban pár nappal a helyszíni szemle után elvégzik az irtást, így mire az eljárás elindulna, a telken már nincs parlagfű. Tavaly a főváros és Pest megye külterületi részein összesen 70 millió forint bírságot szabtak ki. A büntetést a tulajdonosok 38-40 százaléka befizeti, a többit az APEH-en keresztül lehet csak behajtani.
Hét régió három áruházláncából származó paprikát és epret tesztelt összesen 300 lehetséges rákkeltő, szaporodási képességeket károsító vegyszerre a Levegő Munkacsoport.
Július 1-én jár le a parlagfű-mentesítési határidő, így szerdától akár 5 millió forint bírságot is kaphat az, aki területén nem irtotta ki a parlagfüvet. A hatóságok azt a kifogást sem fogadják el, hogy a tulajdonos beteg vagy külföldön tartózkodik, nincs méltányossági eljárás, a 15 ezer forintos alapbírságot ebben az esetben is meg kell fizetni, tájékoztatott Pallai Éva, az Észak-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal főosztályvezetője. Hozzátette, hogy akinek a területén 3 éven belül újra parlagfüvet találnak, annak a bírság másfélszeresét kell kifizetnie.
Megegyezést írtak alá a világ vezetői, amiben elkötelezték magukat, hogy érdemi lépéseket tesznek a klímaváltozás megakadályozásáért, írja az International Herald Tribune 2009. december 19-i száma. A megállapodás értelmében az országok vállalják, hogy nagymértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A vezetők azután változtatták meg korábbi álláspontjukat, hogy az utóbbi fél évben tüntetéssorozat rázta meg a világot, ahol azt követelték a politikusoktól, hozzanak felelős döntéseket környezetünk megmentéséért.
A magyarok 38 százaléka mondja magáról, hogy érdekli a környezetvédelem. Amíg a szelektív hulladékgyűjtés a fogyasztók felét foglalkoztatja, addig az olyan fogalmak, mint a klímaváltozás vagy a társadalmi felelősségvállalás még idegenül csengenek az embereknek, állapította meg a GfK Hungária és a TÁRKI közös felmérése.
Ökostrand nyílt Gárdonyban, az üzemeltetéshez megújuló energiát használnak, szélkerékkel termelik az áramot, és napkollektorokkal melegítik a zuhanyzáshoz szükséges vizet.
Az időt napóra mutatja, a büfében az ételek készítéséhez fordított ozmózisos eljárással tisztított vizet használnak, biosört csapolnak és bioételeket árulnak. A mosogatáshoz 98 százalékban oldódó mosogatószert használnak, amit akár meg is lehet inni.
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az államháztartás zöldítését, a környezetvédelmi szempontok szerinti fokozatos átalakítást szorgalmazza a kormányzatnál. Bajnai Gordon miniszterelnöknek írt levelében arra kívánja felhívni a kormányfő figyelmét, hogy a pénzügyi krízisnek van egy pozitív olvasata is: a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében el lehet mozdulni - mondta Fülöp Sándor csütörtökön budapesti sajtótájékoztatóján.
Megint napirendre került a szén-dioxid-kvóták eladásának témája az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságában. A testület keddi ülésén tárgyaltak Katona Kálmán interpellációjáról, amit még novemberben nyújtott be Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz.
Az MDF-es képviselő, a bizottság akkori elnöke azt akarta tudni, hogy a kvótaértékesítések körüli titkolózás nem károsítja-e az ország érdekeit, garanciát akart látni, hogy szén-dioxid-tartalékunkkal az állam megfelelően gazdálkodik.
Évente 6,4 millió tonna szemét kerül a hét világtengerbe, ami azt jelenti, hogy az óceánok minden egyes négyzetkilométerére 46 ezer darab, hulladéknak számító műanyag tárgy jut, számolt be az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP.
A magyar államnak 28,2 milliárd forint volt a bevétele a Spanyolországnak és Belgiumnak tavaly eladott 8,6 millió tonna szén-dioxid-kvótából, ez az összeg a törvényi előírások szerint külön sorban szerepel a költségvetésben, jelentette be csütörtökön Szabó Imre környezetvédelmi miniszter.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy az összeg nyilvánosságra hozatala nem volt határidőhöz kötve, így Magyarország nem veszített semmit azon, hogy csak június elején számolt be az árakról. Elmondta azt is, hogy ha a gazdasági válság miatt nem csökkent volna a szén-dioxid-kvóták piaci ára, további aláírásról is beszámolhatott volna.
Az Alkotmánybírósághoz és Fülöp Sándorhoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához fordult az Energia Klub környezetvédelmi szervezet a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló határozat (pdf) ügyében.
Az Energia Klub abban bízik, hogy ezzel a lépéssel megakadályozható egy olyan folyamat, ami Magyarország gazdaságát akár hosszú évtizedekre is káros irányba terelheti, szerintük ugyanis az európai és világszintű energiapolitikákkal szemben hazánk egy jogilag és gazdaságilag erősen megkérdőjelezhető, hatásában Bős-Nagymaroshoz mérhető, téves úton indult el.
Tavaly közel álltunk ahhoz, hogy szén-dioxid-kvótákat adjunk el Japánnak, azóta viszont elvesztettük piacvezető szerepünket és a partner bizalmát. A Japán kvótavásárlásokban tanácsadóként résztvevő budapesti cég vezetője azt mondta, hogy a keret 95 százalékára már megkötötték a szerződést, és a fennmaradó résznél sincs sok esélyünk, hogy eladóként szóba kerüljünk. A magyar kormány ahelyett, hogy elindítaná a zöldberuházásokat, válságtartalékot képez a bevételből, és rendre változtatja ígéreteit. Csehország és Ukrajna nem hezitált.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a regionális víziközmű cégek átszervezésének felfüggesztését kéri a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2009. április 3-án, közleményben jelentette be, hogy az öt hazai regionális víziközművet május 31-i határidővel, vagyonkezelési szempontból három központúvá teszi. Az összevonás célja - a közlemény szerint - elsősorban a vízi közművek működésének hatékonyabbá tétele, piaci értékének és versenypozíciójának javítása.
Az ombudsman számos panaszt és bejelentést kapott az üggyel összefüggésben. A többi között panasz érkezett a Duna Menti Regionális Vízmű feldarabolásával, az egységes vízbázis külön cégekhez csatolásával kapcsolatban is. A panaszok egy része szóvá teszi, hogy az átszervezés eredményeként a vízközművek hosszabb távon kikerülhetnek a közösségi tulajdonból.
Ismeretes, hogy a közelmúltban a vagyontörvény a regionális víziközműveket kivette az állami törzsvagyon köréből és forgalomképessé tette azokat.
Közcélok megvalósítását, az útfejlesztéseket, valamint a Velencei-tó fejlesztését is gátolja az úgynevezett "Sukoró-ügy", noha teljes mértékben jogszerű volt a sukorói, illetve az albertirsai és pilisi telkek csereügylete a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) és Joav Blum magyar-izraeli állampolgár között - jelentette ki Császy Zsolt, az MNV Zrt. értékesítési igazgatója csütörtökön Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Császy Zsolt dokumentumokkal bizonyította a csere jogszerűségét, amire azért volt szükség, mert a Joav Blum által birtokolt három - két albertirsai és egy pilisi -, összesen 182,1 hektár területű telek a jogerős építési engedéllyel rendelkező és európai uniós támogatással megépülő M4-es autópálya nyomvonalába esik. A területszerzés már megkezdődött.
Miután a telektulajdonosnak joga van cserét kérni, mégpedig azon a területen, amit megjelöl, a befektető egy sukorói telket kapott. A Velencei-tó mellett lévő 70,1 hektár területű telket a független értékbecslő 1,08 milliárd forintra értékelte, míg a Pest megyei ingatlanokat 787,4 millió forintra, ezért a befektető már a múlt év végén átutalta a különbözetet, a 296,6 millió forintot - hangzott el.
Ha fehérre festenék az összes ház tetejét, lassulna a globális felmelegedés, vélekedett Steven Chu professzor, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere. A szokatlan álláspont a gyakorlatban azt jelenti, hogy a meleg éghajlatú országokban a világos színű háztetők hatékonyabban vernék vissza a napsugarakat, így pénzt és energiát lehetne megtakarítani a légkondicionáláson.
Budapesten nincs lehetőség arra, hogy mindenki gépkocsival oldja meg közlekedési igényeit, az elviselhetetlen mértékű gépjárműforgalom már most is veszélyezteti az egészséges környezethez való alapjogot, írja hétfői közleményében Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa.
Az ombudsman szerint figyelemre méltó, de nem elégséges kezdeményezés a július 4. és augusztus 2. közötti időszakra tervezett mesterséges dugó, mert ez csak úgy válhatna a budapestiek hasznára, ha a főváros vezetése ezzel párhuzamosan határozott és átfogó lépéseket tenne a gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedésért.
Száznyolcvanezer otthont lát el energiával Európa legnagyobb szárazföldi szélerőműve, amelyet szerdán adtak át Skóciában. Az erőművet a spanyol Iberdrola cég építette a skóciai Glasgowtól 15 kilométerre található Whitelee-ben. Az 55 négyzetkilométeren elterülő erőműnek köszönhetően évente félmillió tonnával kevesebb széndioxid kerül a légkörbe.
A 340 millió eurós (93,7 milliárd Ft) beruházás nemcsak Európa, de a világ egyik legnagyobb szélerőműve, amely kétszeresére növelte a nagy-britanniai szélerőmű-kapacitást.
A szélfarmot az Iberdrola skóciai áramszolgáltatója, a ScottishPower működteti, amely szerdán megkapta a skót kormány engedélyét a még további bővítésre: ennek révén 130 megawattal nő erőműpark kapacitása és további 70 ezer háztartás áramellátását lesz képes biztosítani. Az áramszolgáltató tanulmányozza a további kapacitásbővítés lehetőségét is.
A várakozásoknak megfelelően szigorú üzemanyag-fogyasztási, egyben első ízben károsanyag-kibocsátási normákat jelölt ki az új amerikai autókra kedden Barack Obama elnök. A Fehér Ház előirányzata szerint a személygépkocsik - autók és teherautók - átlagos fogyasztását 35,5 mérföld/gallon (6,7 liter/100 kilométer) értékre kell leszorítani 2016-ig.
Obama közölte: a cél az ország olajfüggőségének csökkentése, az üzemanyag-takarékosság fokozása és a környezeti károk mérséklése. Az új kocsiknak 2016-ra 30 százalékkal tisztábbaknak és takarékosabbaknak kell lenniük. A programmal összesen 1,8 milliárd hordó olajat lehet megtakarítani, ez egyenértékű azzal, mintha 177 millió autót vonnának ki a forgalomból.
Az összes megtakarítás évi átlagban napi 704 500 hordónak ígérkezik. Összehasonlításul: az amerikai energiaügyi minisztérium adattára szerint az Egyesült Államok napi kőolajfogyasztása 20,68 millió hordó, és ennek 58,2 százaléka importból származik.
A 35,5 mérföld/gallonos (mpg) fogyasztási célérték szigorúbb a kongresszus által 2007-ben elfogadott előirányzatnál, amely 35 mpg elérését jelölte ki 2020-ig. Az Obama-kormány célkitűzése szerint 2016-ra az új személyautók fogyasztása nem lehet több 39 mpg-nél (6 liter/100 kilométer), a teherautóknál 30 mpg (7,8 liter/100 kilométer) lesz a megengedett érték.
Barack Obama várhatóan a gépjárművekre vonatkozó kibocsátás-csökkentő lépéseket jelent be kedden, a szigorú határértékeket az ország teljes területére kiterjesztik. Az Egyesült Államokban mostanáig nem volt szövetségi szintű emissziós szabályozás.
Új miniszterelnök, új kormány, új kormányprogram azonban nincs, Bajnai Gordon válságkezelő csomagnak nevezte vasárnap bemutatott programját. Megnéztük, hogy a Bajnai-csomagban milyen szerep jutott a környezetvédelemnek.
A kormányszóvivői tájékoztatón bemutatott összefoglaló prezentáció (pdf) három fejezetében találkoztunk környezetvédelmet közvetlenül érintő intézkedéssel.
Több hónap titkolózás után végül egy elszólásból derült ki a tavaly Spanyolországnak és Belgiumnak értékesített szén-dioxid-kvóták ára. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy Magyarország 30 milliárd forintot keresett, és hogy egy tonna szén-dioxid-kvótáért átlagosan 13,5-14,5 eurót kaptunk. Az még kérdés, hogy az egyes szerződések milyen összegről szólnak.
A romániai Borsabánya közelében megsérült egy bányavizeket szállító nyomócső, így tisztítatlan, nehézfémtartalmú bányavizek jutottak a Csiszla patakba, onnan pedig a Visó folyóba. A Tiszánál másodfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el, a szakemberek három óránként vesznek mintát a vízből.
Országos felmérést végeztek arról, hogy a magyarok hogyan viszonyulnak a szelektív hulladékgyűjtéshez. Ugyan az arányok javulnak, de még fejlődnünk kell, és az irányokról is másként gondolkoznak a szakemberek. A magyarok tudatosak, de még sokan lusták elzarándokolni a gyűjtőszigetekhez. Legtöbben a műanyagot válogatják külön.
A Nemzetközi Kvótakereskedelmi Társulás (IETA) nyílt levélben hívta fel a figyelmet arra, hogy a szén-dioxid-kereskedelmi piacot veszélyezteti, hogy egyes országok kormányai olyan kibocsátási kvótákat vásárolnak, melyeknek nincs semmilyen környezetvédelmi hasznuk.
A Point Carbon szerint az észrevétel összefüggésben van azzal, hogy idén növekedés várható a Kiotói Jegyzőkönyv alapján értékesíthető szén-dioxid-kvóták kereskedelmében. Tavaly a Kiotói Egyezmény előírásai alapján 36 millió egységnyi kvóta cserélt gazdát (egy egység egy tonnát jelent), idén év végéig várhatóan 150 millió egységet értékesítenek, ennek csaknem feléről már meg is születtek a megállapodások.