A főpolgármesteri kabinet keddi ülésén a dugódíj bevezetéséről tárgyalt, amit 2012-ben vezetnének be, a bevételeket pedig közlekedési fejlesztésekre fordítanák. Ennek értelmében a Hungária körút - Október 23. út - Bocskai út - Karolina út - Alkotás utca - Margit körút vonalán belülre hajtáskor 400-600-800 forintos behajtási díjakat kéne fizetni. Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója arról tájékoztatott, hogy ezzel naponta 60-110 ezer autóval kevesebb közlekedne a belső negyedekben, ami csökkentené a levegőszennyezettséget és a zsúfoltságot.
A hazai háztartások energiaigényének nyolcvan százalékát a vízmelegítésre és a fűtésre használjuk el. Jó érzékkel gázkazánokban forraljuk a vizet, miközben az energiahordozó ára folyamatosan nő, az ország túlnyomó részt importra kényszerül, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján az egyetlen potenciális partner nem is különösebben megbízható.
Pedig a geotermikus energia óriási lehetőség Magyarországnak: a szokatlanul vékony földkéreg miatt nálunk kilométerenként nem 30, hanem 50-60 Celsius-fokos a hőmérséklet emelkedése, két kilométeres mélységben tehát már forralhatjuk is a vizet.
De elég 150-200 méterre lefúrni ahhoz, hogy egyenletes, 18-20 Celsius fokos hőmérsékletet találjunk, ami némi kompresszorral kiegészítve már elég lehet a lakások fűtéséhez és a melegvízhez. A költségek csökkennek, a gázéhség megszűnik.
Ellátogattunk egy geotermikus energiával fűtött házba, és megnéztük, hogyan is működik.
Magyarországon a hólapáton és a sózáson kívül nem sok csúszásmentesítési eszközt alkalmazunk, az ugyanakkor már általánosan elfogadott tény, hogy a téli sózás óriási terhet jelent a városoknak és a környezetnek. Külföldön több módszert ötvöznek, alkalmazkodnak a helyi sajátosságokhoz, így a környezetet is kevesebb kár éri. 2010-től bírságot kell fizetni, aki járdát sóz, kormányrendelet védi majd a fákat.
Vizsgálatot indított Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, miután a főpolgármester szmogriadót rendelt el, azonban a közlekedésre vonatkozó korlátozások kikényszerítésének feltételeiről a hatóságok nem gondoskodtak.
Legkésőbb március végéig nyilvánosságra hozza a környezetvédelmi minisztérium, hogy Magyarországnak mennyi bevétele született az értékesített szén-dioxid-kvótákból. Az is kiderült, hogy még két potenciális ügyféllel tárgyalnak további eladásokról, és hogy márciustól lehet pályázni a befolyt pénzekre.
A pályázatokat a nem panel lakóépületek, illetve a közintézmények energiahatékonyságának növelésére írják majd ki. A támogatások a költségek minimum 40 százalékát fedezik, de aki magasabb energiahatékonyságot vállal, ösztönző bonuszban részesül, hogy valóban mérhető legyen a kibocsátáscsökkentés.
Saját versekkel és filmnézéssel készülnek a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet lakói a szabadulásuk utáni környezetkímélő életmódra.
A háztartási hulladékot el lehet égetni, lerakóba lehet vinni, jó esetben újrahasznosítják, de a legjobb, ha egyáltalán nem is termelünk szemetet. Európa legmodernebb hulladékégetőjében jártunk.
Bécsben négy, Budapesten egy égetõben dolgozzák fel energiává a nem újrahasznosítható kommunális hulladékot, az üzemekben az elégetett szemétbõl energiát termelnek. Az égetés azonban nem mindenki szerint jelent megoldást: rövid távon valóban kevesebb lesz a szemét mennyisége, azonban az égetésbõl megmaradó anyagok egy része veszélyes hulladék, ami lerakókban végzi. Az igaz megoldás a hulladék teljes mennyiségének újrahasznosítása lenne.
A Hulladék Munkaszövetség szerint az égetők óriási egészségügyi kockázatot rejtenek, a hulladék kezelésének felelősségét pedig a következő generációkra hárítják.
Szlovákia a Kiotói Egyezmény keretein belül tízmillió tonna szén-dioxid-kvótát értékesített egy svájci cégnek, amivel megdöntötte Magyarország rekordját. Magyarország szeptemberben 2 millió egységet adott el Belgiumnak, novemberben pedig 6 milliót Spanyolországnak. Szlovákia elárulta az árat is, 6,05 eurót kaptak egy tonnáért, a Point Carbon szerint Magyarország ennél lényegesen többet, 14-15 eurót.
A szerződések tartalma viszont eltér: a szlovákokat nem kötelezik arra, hogy az eladásból az államkincstárba befolyt összeget mérhető zöldberuházásokra fordítsák, míg Magyarországot szigorú feltételek kötik környezetvédelmi fejlesztések megvalósítására.
Hulladék: azok az anyagok, amelyek keletkezésük helyén (háztartás, gyárak, mezőgazdaság, stb.) haszontalanná váltak, de anyagfajtánként külön kezelve, szelektíven gyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók.
Szemét: olyan haszontalanná vált anyagok, amelyeket nem tudunk, vagy nem akarunk tovább használni, a gazdaság körforgásából kikerülő, általában vegyesen tárolt anyagok.
A fenti definíciók A hulladék érték című kiadványban olvashatóak, amit sok fővárosi megtalálhatott a postaládájában az utóbbi hetekben, a rövid összefoglaló minden olyan információt tartalmaz, amit a budapesti szelektív hulladékgyűjtésről tudni lehet. A kiadvány a fővárosi önkormányzat, a Fővárosi Közterület-felügyelet és az Öko-Pannon Kht. támogatásával készült.
Érdekes adatokat is közölnek, így például azt, hogy Magyarországon egy ember egy év alatt 242,5 kilogramm szilárd háztartási hulladékot termel, ez naponta 0,66 kilót jelent. A fővárosban keletkezett háztartási hulladék legnagyobb része, 24,4 százalék biológiailag lebontható anyag, 18,5 százaléka műanyag, 3,1 százaléka üveg, 5,2 fém, 6,5 papír, 3 karton, fél százaléka pedig veszélyes hulladék.
Katona Kálmán interpellációt nyújtott be Szabó Imre környezetvédelmi miniszterhez, azt akarta tudni, mi alapján választottak a kvótaeladáshoz tanácsadó cégeket, és miért nem vonták be a nyilvánosságot az adás-vétel részleteibe, valamint hogy a versenyeztetés nélküli kereskedelem hogyan felel meg a demokratikus alapelveknek.
Szabó Imre válaszában azt mondta, hogy a minisztérium egy nemzetközi jogi tanácsadó és egy, a szén-dioxid-kereskedelemben jártas céggel szerződött februárban, illetve áprilisban. A kiválasztás még Fodor Gábor minisztersége idején történt, a feladat újdonságát, egyediségét figyelembe véve döntöttek nemzetközi hátterű cégek mellett.
Beszélt arról is, hogy mivel jelenleg a kínálati piac a jellemző, előnyösebb volt Magyarország számára, hogy egyenként tárgyalt a vevőjelöltekkel, az állami vagyonról szóló törvény pedig megengedi ilyen esetekben, hogy versenyeztetés nélkül történjen az értékesítés. A tranzakciót egyébként a pénzügyminisztérium felügyelte.
A korábban már ismert információk mellett újdonságként hangzott el a miniszteri válaszban, hogy Magyarország további 12 vevőjelölttel tárgyal kvótaértékesítésről. Azt is közölte, hogy a minisztérium a kötelezettségvállalási időszak első fázisában, a kísérleti fázisban összesen 25 millió kvótát akar értékesíteni.
Magyarország Belgium után Spanyolországnak adott el szén-dioxid kibocsátási kvótákat, a Környezetvédelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 6 millió egység értékesítéséről született megállapodás Spanyolországgal. Árat még mindig nem mondanak, további eladásokról tárgyalnak. A tárca csütörtöki közleményében csak a Point Carbon szerdai hírét pontosította, ami arról szólt, hogy Magyarország rekordot döntött, Spanyolországnak 2 milliónál is több szén-dioxid kvótát értékesített, Szabó Imre akkor az ár mellett a pontos mennyiséget sem árulta el.
Magyarország rekordot döntött, Spanyolországnak 2 milliónál is több szén-dioxid kvótát értékesítettünk, értesült a Point Carbon. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a pontos árat és mennyiséget nem árulta el. Azt viszont elmondta, hogy Japánnal is tárgyalunk, és hamarosan újabb szerződés aláírására kell számítani. Magyarország a kiotói tartalékok értékesítésének éllovasa lehet, bár a tárcavezető szerint a gazdasági válság nem javítja a vásárlási kedvet.
A válságból kivezető út az erősebb állami szabályozás mellett új szektorok felfutása lehet, mondta Soros György Budapesten, az általa alapított Közép-Európai Egyetemen tartott előadáson. Ezek közül a legfontosabb Soros szerint az alternatív energiaforrások kutatása és rendszerbe állítása. Ez nem csak új lökést adhatna a világgazdaságnak, de olyan súlyos problémákat is megoldana, mint a légkör felmelegedése, illetve a nyugati világ kiszolgáltatottsága a hagyományos energia-hordozókat termelő országokkal (például Oroszországgal) szemben.
Soros ezért bízik Barack Obama kormányában, mert az új elnök programjában hangsúlyosan szerepelt az alternatív energiaforrások támogatása. Ugyanakkor arra is figyelni kell, nehogy ebben a szektorban kezdjen dagadni egy újabb lufi.
Végre megszabadulnánk öreg autónktól, amire csak fizetni kell egy csomó adót, zabálja a benzint, és megbízni se lehet benne, ki tudja, mikor esik szét alattunk. Ha elvisszük egy hulladékfeldolgozóba, jó esetben 10 forintot kaphatunk kilójáért, ha illegális feldolgozót találunk, a vas világpiaci árának függvényében ez az ár akár háromszorosára is nőhet, de gazdagok így sem leszünk. Aki hajlandó kicsit többet foglalkozni öreg járművével, felkereshet egy autóbontót, ott megszabadítják a még használható, piacképes alkatrészektől, a többi mehet tovább a hulladékfeldolgozóba. Magyarországon a forgalomból kivont autók legalább fele illegális bontókba kerül.
Javul a Duna-víz minősége, derült ki a Duna Vízminőségi Expedíció vizsgálatából. A kutatásban elemezték a 2007 szeptemberében és októberében a Dunából és számos mellékfolyójából vett vízmintákat, hogy kiderüljön, milyen élőlények élnek a Dunában, és hogy érzik magukat, magyarázta Steindl Zsuzsa, a környezetvédelmi minisztérium szakértője.
Egyes helyeken, így Budapesten, Belgrádban és Bukarest közelében az elszaporodott algák festik a vizet zöldre, az algásodás oka pedig egyértelmű. Budapesten például a szennyvíz fele tisztítatlanul ömlik a folyóba, és két évet még legalább várnunk kell arra, hogy a helyzet megváltozzon. Csak 2010-re épül meg a Csepel-sziget északi részén a központi szennyvíztisztító, ami a tervek szerint teljesen megtisztítja a fővárosi szennyvizet. A mért értékek egyébként lényegesen rosszabbak, mint például Bécsnél, északra tőlünk gyakorlatilag minden nagyvárosnál megoldott már a szennyvíz teljes egészének megtisztítása.
Meg lehet-e enni a Dunából kipecázott halat? Fertőzött-e hormonokkal a csapvíz Budapesten? Sugárzik-e a Duna Csernobil miatt? Mikor tisztul meg végre a fekáliával dúsított Duna-víztől a főváros? Javul-e a Duna vizének minősége?
Magyarország elsőként kezdett szén-dioxid kibocsátási kvótákkal kereskedni, már el is adtunk 2 millió tonnát Belgiumnak. Ugyan a pénz már megérkezett az államkincstárba, az még titkos, pontosan mennyi. Becslések azért vannak. Örül Belgium, örül Magyarország, de legjobban mindenki akkor fog örülni, ha a szerződésben vállalt kötelezettségeinket valóban teljesítjük. Ehhez csak az kell, hogy a beérkezett összeget mérhető zöldberuházásokra költsük.
Gyakran felmerül a kérdés, miközben a lakásban műanyag- vagy papírkupacokat kerülgetünk, hogy érdemes-e energiát ölni a palackok összepréselésébe, majd a szelektív hulladékgyűjtő szigetekhez való elvándorlásba. Hiszen benne van a pakliban, hogy végül úgyis az egészet összeöntik. A budapestiek ennek ellenére egyre környezettudatosabbak, és hogy a lelkesedés határtalan lehessen, lesben álltunk, és követtük a hulladék útját. Megtudtuk, hogy a szemétégetőben tényleg büdös van, és hogy volt, aki döglött disznót dobott a műanyag palackok közé.