II. Erzsébet királynő halála után legidősebb fia, Károly herceg lép trónra, akinek már most határozott elképzelése van arról, milyen legyen a koronázási ünnepség. Egyes információk szerint csúnyán megütheti a bokáját a királyi kötelezettségeikről lemondott pár, Harry herceg és Meghan Markle.
A brit királyi család hétköznapjait árgus szemekkel figyeli a sajtó, így nem csoda, hogy soha nem marad semmi titokban. Jelenleg a szexuális erőszakkal vádolt András herceg körül forog a világ, akinek múltjából már naponta kerülnek elő sötét titkok, amelyek beárnyékolják a királyi család egyéb tevékenységeit, köztük az elmúlt hetek egyik fontos eseményét, II. Erzsébet trónra lépésének 70. évfordulóját. A jeles alkalomból az uralkodó egy levélben szólt a néphez, amiben közölte, reméli, hogy a halála után trónra kerülő Károly herceg mellett a felesége, Kamilla cornwalli hercegné is királyné lesz.
A bejelentése után derült fény arra is, hogy a herceg már 2019-ben a küszöbén állt annak, hogy bejelentse, Kamillából királyné lesz, ám félt a reakcióktól. A hercegnével szemben egyébként is sokan ellenszenvüket fejezik ki, ugyanis Károly herceggel már akkor is összeszűrték a levet, amikor még együtt volt Diana hercegnével, akit a nép hercegnőjének is neveztek. Mint arról bennfentesek beszámoltak, Kamilla királynévá avatása akkor került szóba, amikor még 2017–2018 környékén a herceg csapata átdolgozta a koronázási ünnepség terveit. Legutóbb ugyanis 1953-ban volt koronázás, amikor II. Erzsébet lett az uralkodó, így korszerűsítésre volt szükség.
A Daily Mail információi szerint az ünnepség terveit teljesen átdolgozták, már csak azért is, mert II. Erzsébet királynővé koronázása három órán át tartott, ami lényegesen több annál, mint amennyit bárki el tud viselni. Így a trónörökös életkorára való tekintettel – idén lesz 74 éves – lerövidítették a ceremóniát. II. Erzsébet ugyanis 25 éves volt, amikor trónra került, így ő valószínűleg jobban bírta a strapát. A koronázásnak egyébként a királynő halálát követő egy éven belül meg kell történnie. A teljesen leegyszerűsített szertartás a Westminster-apátságban lesz, ám nemcsak rövidebb, hanem olcsóbb is lesz, tekintve, hogy II. Erzsébet koronázása 1,57 millió fontba került akkor, ami ma 46 millió fontnak – 19,5 milliárd forintnak – felel meg. A királyi esküvővel ellentétben egyébként, amelynél a kellő védelem biztosításával járó költségeket az adófizetők, a szertartás költségeit pedig a család állja, a koronázást a kormány finanszírozza.
A herceg, aki a trónra lépése után a hit védelmezője szeretne lenni, már korábban tudatta, hogy szeretné jóval modernebbé tenni a monarchiát, ez pedig a koronázási ünnepségre is vonatkozik. Egy forrás arról is beszámolt, hogy olyan szertartást szeretnének, amely sokkal jobban reprezentálja a különböző közösségeket és vallási csoportokat. Sőt, legfeljebb kétezer fő lehet a vendégek száma, így valószínűleg a nemzetközösségi királyságokhoz tartozó államok vezetői közül is kevesebb meghívott lesz a listán. Már csak azért is, mert az utóbbi évtizedekben több is függetlenséget nyert, köztük Tonga és Barbados. Azonban a királyi családból is többen hoppon maradhatnak, mivel nem mindenki lesz majd a meghívottak között.
Nem lennék meglepve, ha csak Károlyt és Kamillát, Katalint és Vilmost, illetve gyerekeit látnám a Buckingham-palota erkélyén
– tette hozzá a bennfentes, így az is megeshet, hogy az azóta már Amerikába vándorolt Harry herceg és Meghan Markle sem örülhet majd együtt az akkor már királlyá koronázott Károllyal a Buckingham-palota erkélyén.
Károly hercegnek olyan törekvései is vannak, hogy megváltoztatja a mintát a hivatalos jelvényen, ami többek között a postaládákon, illetve rendőri egyenruhákon jelenik meg – az egyszerűbb Tudor-koronát használná a jelenlegi St. Edward helyett. Bár a trónörökös a modern monarchiára fog törekedni, továbbra is az anglikán egyházzal összefonódva fog működni, így a fogadalmak nem fognak változni. A koronázást követően azonban Károly herceg és Kamilla hercegné sem hagy fel azzal a hagyománnyal, hogy bejárják az Egyesült Királyság nagyobb városait, ahogy azt korábban II. Erzsébet is tette.
A Clarence-ház szóvivője ugyanakkor közölte, a részletes tervezés majd akkor kezdődik el, amikor Károly herceg trónra kerül. Egy palotabeli informátor elmondása szerint a csapat, amely a koronázással járó előkészületekkel foglalkozik, eddig évi kétszer ült csak össze, ám már megesik, hogy havonta megteszik. Mint mondta, jóval kisebb felhajtás lesz, mint az előző koronázáskor.
Legutóbb speciális zöld székeken ültek a vendégek, amiket a ceremónia után haza is szállíthattak. Most nem lesz ilyen
– fejtette ki a forrás.
A jeles alkalomból egyébként fel fogják újítani a 240 éves arany lovashintót is, amelyet a koronázás mellett a II. Erzsébet trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is használni fognak. A négytonnás, 7,3 méter hosszú, György-korabeli hintóban a királynő legutóbb 2002-ben ült, amikor uralkodóvá válásának 50. évét ünnepelte. A hintót még III. György király rendelte meg 1760-ban, bár 7562 fontba került, ami ma 1,6 millió fontnak, azaz 678,1 millió forintnak felel meg, ám nem lett túl kényelmesre tervezve, mivel sokkal inkább arra törekedtek, hogy külsőre mutatós legyen. Még maga a királynő is borzalmasnak nevezte, így mindenképp felújításra szorul, ha azt szeretnék, hogy a már hetedik X-en is túllévő Károly és Kamilla ne becsípődött derékkal szálljon ki a koronázás végeztével a hintóból.
Bár Kamilla hercegnének lehetősége van arra, hogy Károly herceg királlyá koronázásakor hitvestársként ő is királynéi címet vegyen fel, ám II. Erzsébet elhunyt férjének, Fülöp hercegnek ez nem adatott meg. A szabályok szerint ugyanis az uralkodó párja nem jogosult arra, hogy automatikusan királyi-királynéi rangot kapjon.
Azonban ha férfi uralkodóról van szó, akkor a király megteheti, hogy feleségét királynéi rangra emeli, ám ez csak egy megnevezés, mivel ettől még hatásköre nem lesz. Míg a női uralkodó esetében a szokás szerint a hercegi titulus az, amit a királynő a házastársának ad. Fülöp az egybekelésük után 10 évvel kapta meg a hercegi címet, és kizárólag akkor lehetett volna király, ha tovább él, mint II. Erzsébet.
II. Erzsébetet 16 hónappal a trónra kerülése után koronázták meg. A szertartás alatt, amelyet elsőként közvetítettek a tévében, a királynőnek többször is ruhát kellett cserélnie. A körülbelül nyolcezer nemest lovas hintóval szállították a Westminster-apátságba, ahol nem is volt annyi hely, hogy mindannyian leülhessenek, így padokat állítottak fel. A koronázást követő felvonuláson 40 ezer katona vett részt. A három órán át tartó szertartás nagyon szervezett volt. Nem úgy, mint II. Erzsébet ükanyjának, Viktória királynőnek a megkoronázása, akinek a gyűrűt is egy másik ujjára húzták. Hasonlóan pórul járt VII. Eduárd király, akinek rosszul rakták rá a koronát a fejére.
Károly herceg és Kamilla hercegné esete azért is kirívó, mert legutóbb II. Erzsébet apja, VI. György király adott királynéi címet hitvesének, Erzsébet anyakirálynénak, ez 1937 májusában történt. Ugyan ezt az időpontot VI. György király bátyjának, VIII. Eduárdnak jelölték ki, mivel apjuk, V. György halála után ő volt a trón várományosa, VIII. Eduárd azonban beleszeretett egy elvált amerikai nőbe, Wallis Simpsonba, akit feleségül akart venni, ám az anglikán egyház fejeként nem vehetett feleségül olyan nőt, akinek még él a korábbi férje, így lemondott. Ezt követően lépett trónra VI. György, aki megtartotta ezt az időpontot. Egy fontos változtatást azonban foganatosítani kellett, mivel VIII. Eduárd nőtlen volt, így a tervben nem szerepelt a királynévá avatás, de erre is sort kerítettek egy rövid ceremónia keretében. A koronázás a Westminster-apátságban volt, majd később a királyi pár a Buckingham-palota erkélyén jelent meg lányaikkal, Erzsébet és Margit hercegnővel, akik kis koronát viseltek.
(Via DailyMail)
(Borítókép: Károly herceg 2021. december 16-án. Fotó: Peter Nicholls – WPA Pool / Getty Images)