Akárcsak a karácsony vagy a Valentin-nap, úgy a nemzetközi nőnap is az életünk része, amióta az eszünket tudjuk. A kollégáinak, édesanyjának vagy szerelmének valószínűleg minden férfi kedveskedett már csokoládéval, vagy egy szál virággal, a március 8-i nőnap azonban a nők kényeztetése helyett egy sokkal nemesebb céllal jött létre. De van-e még mindig szükség a nők egyenlő jogai mellett, és a nemi egyenlőtlenségek ellen fellépő világnapra, vagy pont ez szül egyenlőtlenséget, és már nem releváns napjainkban?
Minden év március 8-a a nőnap ünnepléséről szól országszerte, és a világ legtöbb pontján egyaránt ezen a napon tisztelgünk a hölgyek előtt, pedig már a világnap létrejötte is meglehetősen sok ellentmondás közepette alakult ki.
De az egyenjogúság melletti, és a nemi megkülönböztetés elleni harc korában is van még létjogosultsága az ünnepnek? Már az elején fontos leszögezni, hogy a nemzetközi nőnap alkalmából nem a nőket, mint nemet, hanem az általuk elért eredményeket ünnepli a világ.
A nők kreatívok és a férfiakhoz hasonlóan különböző szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom minden tagja és társadalmi csoportja számára. Az otthontól kezdve az irodán át egészen a laboratóriumokig és a tárgyalóteremig mindenhol helytállnak, eredményeiket és hozzájárulásaikat azonban gyakran figyelmen kívül hagyják, nem ismerik el.
A mai nap éppen ezért arra emlékeztet, hogy becsüljük meg azokat, akikről általában megfeledkeznek vagy háttérbe vannak szorítva. Miközben a Nemzetközi Nőnapot ünnepeljük, azt is elismerjük, hogy a valódi nemek közötti egyenlőség még sehol a világon nem létezik.
Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy minden harmadik nő élete során tapasztal nemi erőszakot. A nők továbbra is kevesebb fizetést kapnak ugyanazért a munkáért, mint a férfiak, és 2,6-szor több gondozási és háztartási munkát végeznek. Sok országban a nők nem férnek hozzá egyenlő mértékben a földterületekhez, nem vehetnek fel hitelt, sőt van, ahol a nők oktatását sem nézik jó szemmel.
A Nemzetközi Nőnap a munkásmozgalomból nőtt ki, amely aztán az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által elismert éves eseménnyé vált. Magvait még a 20. század elején, 1908-ban hintették el, amikor 15 ezer nő vonult utcára New Yorkban, rövidebb munkaidőt, jobb fizetést és szavazati jogot követelve, hiszen egy évvel később kikiáltották az első nemzeti nőnapot az USA-ban. A nap nemzetközivé tételének ötlete egy Clara Zetkin nevű nőtől származik, aki egy kommunista aktivista volt, a nők jogainak szószólója. Ő vetette fel a kezdeményezést 1910-ben a dolgozó nők nemzetközi konferenciáján Koppenhágában, amelyen 17 országból összesen 100 nő vett részt, javaslatát pedig végül egyhangúlag el is fogadták.
A nemzetközi nőnapot 1911-ben ünnepelték először Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban, majd az évek során egyre több ország csatlakozott. A világnapot 1975-ben tette hivatalossá az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ által elfogadott első téma 1996-ban „A múlt ünneplése, a jövő tervezése” volt. A nap azzal a célzattal jött létre, hogy felhívja a figyelmet arra, a nők mit értek el a társadalomban, a politikában és a gazdaságban, míg a nap politikai gyökerei azt jelentik, sztrájkokat és tiltakozásokat szerveznek, hogy felhívják a figyelmet a napjainkig jelen lévő egyenlőtlenségre.
De miért pont március 8.?
Az, hogy a nőnapot melyik évben, melyik napon ünneplik, egészen 1917-ig teljesen eltérő volt, azonban egy orosz háborúellenes sztrájk ezt is felülírta. Az orosz nők ugyanis „kenyeret és békét” követelte vonultak utcára 1917. március 8-án, amely nagy szerepet játszott abban, hogy
négy nappal a sztrájk után a cár kénytelen volt lemondani a trónról, az ideiglenesen állított kormány pedig szavazati jogot biztosított a nőknek.
Az Oroszországban akkoriban használt Julianus-naptár szerint a nők sztrájkja február 23-án kezdődött, a Gergely-naptár szerint ez a nap azonban március 8-a volt – így ma ezt ünnepeljük.
Jogosan merülhet fel a kérdés a férfiakban, hogy ha nőnap ekkora szerepet kap világszerte, mégis miért tudnak olyan kevesen arról, hogy létezik férfinap is? Lehet, hogy pont az egyenjogúság melletti harc sző egyenlőtlenséget?
Mégis minek harcol valaki a nemi egyenjogúság mellett, amikor egy olyan napot ünnepel, amely a nőket dicsőíti, a férfiakról pedig szót sem ejt?
Természetesen mindez nem ennyire fekete és fehér.
A nyugati és a felvilágosult országokban a szakértők szerint hiába tűnik nagyon is úgy, hogy a nők teljesen egyenrangúak a férfiakkal, valójában egy olyan világban élünk, amely még mindig a férfiakat részesíti előnyben. Ahhoz pedig, hogy mindkét nemre egyenlőként tekintsenek, igenis arra van szükség, hogy a nők kiálljanak a jogaikért, és hallassák a hangjukat – ennek egyik eszköze pedig nem más, mint a nemzetközi nőnap.
A férfiak leginkább azt nehezményezik, hogy a nőnap világszerte nagy szerepet kap, míg a férfinapról szinte senki nem is tud, pedig legalább akkora szükség lenne a másik fél jogaiért és esetleges sérelmeiért is harcolni, akárcsak a nőékért – írja a The Print.
A férfinapot dr. Jerome Teelucksingh találta ki – Trinidad és Tobago szigetén ünnepelték meg először 1999. november 19-én –, hogy így tisztelegjen az édesapja előtt. A kezdeményezést pedig eredetileg azért hozta létre, hogy a férfiak és fiúk előtt álló nehézségek és problémák is figyelmet kaphassanak.
A nemzetközi férfinap honlapja megemlíti, hogy a 60-as évek óta tiltakoztak férfiak az Egyesült Államokban a február 23-i nemzetközi férfinap miatt, de ez nem a férfiasság ünnepe volt. Maga a weboldal azt írja, hogy a férfiak leginkább csak egy napot akartak, azért, mert a nőknek is volt – hisz végül is mi az egyenlőség, ha nem ez?
Azt, hogy e mögött pontosan mi áll, természetesen lehetetlen lenne bizton állítani, az azonban könnyedén megállapítható, hogy
a nőnapra, és a nap által képviselt eszmények kimondására az évszázad elején jóval nagyobb szükség volt, mint a felsőbbrendűnek számító, a nőkhöz képest előnyöket élvező férfiak ünneplésére.
Az, hogy aktuális-e a nők jogaiért való küzdelem a világ történéseit nyomon követő emberek számára, nem is lehet kérdés. Az elmúlt évben a nők számos országban, például Afganisztánban, Iránban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban harcoltak jogaikért a háború, az erőszak és a politikai változások közepette – írja a BBC.
Afganisztánban a tálibok hatalomra kerülése hátráltatja az emberi jogok fejlődését, hiszen a nőket és lányokat mostanra eltiltották a felsőoktatástól, férfi kísérő nélkül csak indokolt esetben hagyhatják el az otthonukat, az utcán pedig az arcukat eltakaró ruhát kell viselniük.
Iránban sem jobb a helyzet, ahol komoly tiltakozáshullámot váltott ki Mahsa Amini, egy 22 éves nő halála, akit 2022. szeptember 13-án a teheráni erkölcsrendőrség letartóztatott, mert állítólag megsértette Irán szigorú szabályait, amelyek szerint a nőknek kendővel kell takarniuk a hajukat. Azóta országszerte folytatódnak a tüntetések sok iráni – nő és férfi – részvételével, akik a nők jogainak biztosítását és a jelenlegi politikai vezetés lemondását követelik. A hatóságok lázadásnak nevezték a tüntetéseket, amelyekre erőszakkal válaszoltak – már több mint 500 ember halt meg a tiltakozásokban.
Az orosz erők 2022. február 24-i ukrajnai invázióját követően az ENSZ jelentése szerint tovább nőttek a nemek közötti különbségek az élelmiszer-ellátás bizonytalansága, az alultápláltság, a szegénység és a megnövekedett nemi erőszak miatt Ukrajnán belül és szerte a világon – részben a háború okozta áremelések és hiányok miatt.
2022. június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade ügyet, egy történelmi törvényt, amely megvédte az amerikai nők abortuszhoz való jogát, széles körű felháborodást és demonstrációkat váltva ki az Egyesült Államokban.
Az elmúlt néhány évben azonban történt előrelépés is.
2022 novemberében az Európai Parlament 10 éves küzdelem után törvényt fogadott el annak érdekében, hogy 2026 júliusáig több nő legyen képviselve a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatótanácsában.
Rengeteg nő van, aki a legmagasabb pozíciókra is alkalmas lenne, és az új európai törvényünknek köszönhetően gondoskodni kell arról, hogy valódi esélyük legyen bizonyítani
– mondta ki az Európai Parlament.
Időközben Örményországban és Kolumbiában frissítették a szülői szabadságra vonatkozó rendelkezéseket, Spanyolország pedig törvényeket fogadott el a menstruációs egészségügyi szabadság támogatására és az abortuszhoz való hozzáférés kiterjesztésére.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság arról számolt be, hogy a 2022-es pekingi sportolók 45 százalékát nők tették ki, amely így a nemek közötti legkiegyensúlyozottabb téli ötkarikás játékok volt. A 2023-as női labdarúgó-világbajnokság bővült, 36 csapat vesz részt rajta. A verseny előtt az Egyesült Államok labdarúgó-szövetsége történelmi megállapodást kötött arról, hogy férfi és női csapatának egyformán fizet, így a sportágban elsőként ígért mindkét nemnek megegyező pénzt, ugyanazért a munkáért.
Ugyan mindig lesznek olyanok, akik szerint nincsen szükség a nőnapra, míg mások véresen fognak ragaszkodni a nők jogaihoz, az egészen biztos, hogy
A nőnap MAGYARÁZATA LEGINKÁBB ÚGY ÁLLHATJA MEG A HELYÉT, HA NEM MINDEN NŐ, HANEM MINDEN EMBER EGYENLŐ JOGaiért harcolunk.
Boldog nőnapot kívánunk minden kedves női olvasónknak!
(Borítókép: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images)