Putyin kamubejelenteni jött Magyarországra, de ennek még örülhetünk is. Közben viszont csúcsra járatták az árháborút: bár az NGM bevédte a pékeket, a Fidesz Árrendőrséget akar, bár azt egyelőre nem tudni, hogy ebből mi lesz. Az viszont biztos, hogy jön az állami közműholding.
Az orosz zászló a magyar parlament felett lobogott, amikor kedd este Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírták azt a gázszerződést, ami által Magyarország közelebb került a Kreml vonzáskörzetéhez
– ezzel a mondattal kezdődött a Vice News Magyarország külpolitikájával foglalkozó csütörtöki riportja, amiben a szerző elég szerencsétlenül pont egy olyan eseményt emelt ki Magyarország Oroszországhoz való közeledésének bizonyítékául, amiből minden előzetes várakozás ellenére végül nem lett közeledés.
Amikor ugyanis kedden itt járt Vlagyimir Putyin, a nagy csinnadratta ellenére – ahogy az már aznap korábban kiszivárgott – csak egy olyan fejleményt jelentettek be Orbán Viktorral, amiről már korábban is tudni lehetett. Ennek az a lényege, hogy a húszéves, idén lejáró szerződésünk mégsem jár le teljesen, az abból bennragadt néhány tíz milliárd köbméter gáz egy részét felhasználhatjuk a következő években.
Ezt a gázt egyébként azért nem használtuk fel, mert az utóbbi években kevesebb gáz fogyott annál, mint amennyire eredetileg számítottunk. Az tehát, hogy megengedik, hogy a gázt felhasználjuk később, ahelyett, hogy anélkül kifizettetnék velünk, hogy egyáltalán felhasználtuk volna, jó hír.
Az oroszoknak abból a szempontból biztos, hogy sikert jelentett a budapesti találkozó, hogy Putyin megmutathatta: legyen bármennyire is rázós a helyzet Ukrajna miatt, mégis gond nélkül eljöhet egy uniós fővárosba (erről bővebben itt olvashat).
Pont ezért nyer értelmet az, hogy Orbán Putyin látogatása előtt többször is felemlegette, hogy nyáron lejár az oroszokkal kötött hosszú távú gázszerződésünk, ezért Magyarországnak elemi érdeke, hogy új hosszú távú szerződést kössön az oroszokkal.
Ahhoz képest viszont, amit Orbán állít, az igazság az, hogy a magyar gazdaság működéséhez és a háztartások ellátásához szükséges gáz 2015 után is biztosított, legalább 2018-19-ig van időnk átgondolni a dolgokat. Ráadásul az energiapiacon annyi minden változik, hogy még 2018 után sem biztos, hogy megéri hosszú távon elköteleződni az oroszok mellett (erről bővebben itt írtunk). Az mindenesetre biztos, hogy bármit is lépünk majd, arra az EU is kíváncsi lesz.
A héten a korábbi heteknél sokkal durvábban pörgött fel az árháború, amit Rogán Antal január végén kezdett el, amikor frontális támadást indítva a pékek ellen azt mondta egy sajtótájékoztatón:
Ha a gázolaj árának emelkedésekor ugyanolyan mértékben nő a fehér kenyér ára is, akkor elvárható, hogy a gázolajár-csökkenéskor a fehér kenyér ára is ugyanúgy csökkenjen.
Rogán olyan komolyan vette a dolgot, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumtól be is kéretett egy tanulmányt azzal kapcsolatban, hogy mégis miért nem látszik a drasztikus olajárcsökkenés a kenyér árában.
A tanulmány a héten el is készült, és kimondta az evidenciát, amit a korábban egyébként az Index is megírt, tehát, hogy az árcsökkenés csak részben lehet hatással a termékek árának csökkenésére, mert az árképzést az olajárak mellett a fuvarozás egyéb költségei, például a kötelező biztosítás, illetve más költségelemek is jelentősen befolyásolják.
Bár olajár időközben nőni kezdett, a háború nem ért véget: a Fidesz sajtóközleményt adott ki, amelyben arra kéri a kormányt, hogy büntesse meg az olyan cégeket, amik "az árak kialakításánál nem veszik figyelembe az energiahordozók árának csökkenését."
A héten volt még egy fontos energiaügyi történés, mégpedig az, hogy Németh Lászlóné, nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és a postaügyekért felelős államtitkár bejelentette, hogy márciusban indul a nemzeti közműholding. A Miniszterelnökség a napokban már ki is adta az az Első Nemzeti Közműszolgáltató létrehozásáról szóló alapítói határozatot az MFB-nek.
A vállalat az állami közműszolgáltatás egységes irányításáért felel majd, földgáz-, villamosenergia- és távhőszolgáltatást fog végezni, a működésébe bekapcsolódik a Magyar Posta és a Díjbeszedő Holding is.
A változás lényege annyi lesz, hogy a mostani külföldi gázszolgáltató helyére jön majd be az állami cég, néhány év alatt pedig az állami közmű intézi majd a távhőt és a villanyt is. Postás hozhatja majd a számlát, a külföldi tulajdonú szolgáltatók pedig bedobhatják a törölközőt, amit viszont nem is biztos, hogy olyan nagyon bánnak. (Bővebben itt szedtük össze, hogy mit érdemes tudni a nemzeti közműholdingról.)
Rogán viszont nem csak az NGM-től kapott kiábrándító visszajelzést a héten: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elég kritikus hangnemben beszélt a Rogán által kitalált letelepedési kötvények ügyéről. Varga azt mondta a kötvényekről, amelyekre offshore-hátterű, igen drágán működő és rejtőzködő tulajdonosaiknak feltehetően igencsak szép nyereséget termelő forgalmazócégek álltak rá, hogy
...meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy olyan cégek kapják meg a forgalmazásnak, az értékesítésnek a lehetőségét, amelyek a legteljesebb mértékben eleget tesznek az átláthatósági szabályoknak.
Nem ez volt a héten viszont az egyetlen fejlemény az ügyben: az is kiderült, hogy a letelepedési kötvényeket forgalmazó offshore hátterű cégek leginkább egyes fideszes politikusokkal vállaltan jó viszonyt ápoló Kosik Kristóf ügyvédi irodáján keresztül intézik a letelepedési programra jelentkezők adminisztratív ügyeit. Ezeken az ügyleteken pedig átlagosan nagyjából 5000 euró körüli összegeket keresnek.
Kosik egyébként már az ügy kezdete óta ott volt a migráció jogi ügyeinek intézésénél, az Index infói szerint az ő jogi irodája szövegezte meg a letelepedési kötvények forgalmazásáról szóló jogszabálytervezetet.
A héten egyébként elég jó makrogazdasági adatok érkeztek a magyar gazdaságról: tavaly nőttek a fizetések, mélybe zuhantak a krumpliárak, csökkent tavaly az államadósság, és az EU-t, és még az OECD országainak többségét is verjük GDP-növekedésben.
Mindez egyébként a Budapest Értéktőzsde legfontosabb papírjainak árfolyamaiban is nyomon követhető volt: a Molon kívül minden részvény jelentősen erősödött a héten.
| 2015. | 6. heti záró | 7. heti záró |
| BUX | 17 339 | 18 011 |
| OTP | 3 920 | 4285 |
| Mol | 11 730 | 11725 |
| Richter | 3 825 | 3 900 |
| Magyar Telekom | 364 | 374 |