15 év, 90 milliárd, 120 ezer ügyfél, négy bank, egy brókercég. Erre a hétre még sokáig élesen fogunk emlékezni, ami a Buda-Cash brókerháznál zajlik, az ugyanis nagy eséllyel az év, ha nem az évtized pénzügyi botránya lesz.
A gazdaság nyolcadik hete egyben az év nagy eséllyel legnagyobb pénzügyi botrányának első hete is volt. Erről a sztoriról még valószínűleg sokat fogunk hallani a jövőben, de nézzük most, hogy is indult az egész!
A Buda-Cash Magyarország egyik legrégebben működő brókercége, amit 1995-ben alapított Pintér Zoltán milliárdos, aki tavaly kiszállt a cégből. A Buda-Cash összforgalma szerint a harmadik legnagyobb brókerház volt a magyar piacon, aminek úgy 15-20 ezer ügyfele van.
A céghez tartozik még 2007 óta az egykori Siklós és Vidéke Takarékszövetkezetből kinőtt DRB (Dél-Dunántúli Regionális bank és Dél-Dunántúli Takarék Bank) köré szervezett bankcsoport, ami most a Pécs-Siklós tengely mellett Miskolcon (ÉRB - Észak-magyarországi Regionális Bank ) és Bicske környékén (BRB - BUDA Regionális Bank), összesen nagyjából 120 ezer betétessel működik.
A sztori elég hamar eszkalálódott: hétfőn este még csak azt lehetett tudni, hogy a rendőrség razziázott a Buda-Cash brókercég Ménesi úti székházában, kedd reggel kiderült, hogy az MNB felfüggesztette a céget, negyed 12-re pedig már azt is megtudhattuk, hogy a Buda-Cash 15 éve vezette orránál fogva a hatóságokat és az ügyfeleket is. Ezzel, és főként az összeggel mindenképpen esélyesen indul a „modernkori magyar gazdaságtörténet legnagyobb brókerbotránya” címért, pedig a '90-es és 2000-es években is sokan pályáztak erre.
A pénzügyi felügyeletet is ellátó jegybank keddi sajtótájékoztatóján az derült ki, hogy a Buda-Cashnél pilótajátékra gyanakszanak, vagyis arra, hogy a brókercég azért nem tud elszámolni az ügyfelei pénzével és értékpapírjaival, mert összevissza fizették az ügyfeleket egymás pénzéből. A DRB-bankcsoport ügyfeleinek számláit is befagyasztották a Buda-Cash felfüggesztése miatt, sőt, tulajdonképpen az ő ellenőrzésük során feltárt gyanús értékpapírügyletek vezettek el a Buda-Cashhez.
Sok találgatás volt arról, hogy mi történhetett, például hogy hétfőn a brókercég vezetői adták fel magukat, miután az MNB nyomozni kezdett a DRB-csoportnál. Ezt az MNB cáfolta, a Buda-Cash egyik vezetőjének ügyvédje pedig megerősítette, úgyhogy egyelőre nem tudni, melyik verzió igaz.
Jelenleg annyit tudni az MNB-től, hogy a Buda-Cashnél nagyjából 90 milliárd forint tűnhetett el, amiből 60-65 milliárd a brókerház bankjaitól jött, 30 milliárd pedig a saját ügyfelektől . Azoknak az értékpapíroknak a nagy részével, amik az ügyfeleknek küldött kimutatások szerint a részükre tart a Buda-Cash, a brókerház nem tud elszámolni, azok egyszerűen nincsenek meg. Windisch László MNB alelnök szerint ráadásul a cég meghamisíthatta a felügyeletnek küldött adatait is, így bírta 15 éven keresztül kijátszani a hatóságot.
A Buda-Cash központjánál még kedden délelőtt megjelent néhány ügyfél, aki szerette volna visszaszerezni a pénzt a brókereknél nyitott számlájáról, de a cégtől senki nem fogadta őket.
A botrány miatt viszont nemcsak a tőzsdén szerencsét próbáló, millióikat féltő spekulánsok nem fértek hozzá a pénzükhöz. A DRB bankcsoportnál egy teljesen más társadalmi rétegből került ki az ügyfélkör: vidéki nyugdíjasok, kisvállalkozók, civil szervezetek és önkormányzatok tartották itt a pénzüket.
Siklóson például minden harmadik lakos a DRB-ben tartja a pénzét, mint ahogy az önkormányzat is, aminek 172 millió forintja ragadt a bankban, ebből fizette volna a nyugdíjakat, segélyeket, a közmunkások fizetését. Ezt most átmenetileg állami támogatásból és egyéb kerülőutakon kell megoldania, mint ahogy Siklós mellett több mint 80 önkormányzatnak is, amelyek a DRB-csoportnál vezették a számlájukat.
A brókerbotránynak az ország egyik legjobb, hátrányos helyzetűek oktatásával foglalkozó civil szervezete, az Igazgyöngy Alapítvány pénze is áldozatul esett. Ahogy a vezető L. Ritók Nóra egy blogbejegyzésben írta, az ÉRB bankban egész pályázatok finanszírozása lett elérhetetlen, így most nem tudnak fizetéseket, útiköltséget utalni, elszámolást csinálni, járulékokat fizetni, azt pedig még nem tudják fölmérni, milyen hatása lesz a leállásnak a programjaikra. Az alapítványnak 100 millió forintja volt két számlán, tehát még ha mindkettő után kártalanítják is őket (lásd alább), akkor is buknak 40 milliót. (Az EMMI amúgy azóta azt nyilatkozta, megfontolnák, hogy segítsenek az alapítványon, ha az szépen kéri ezt.)
A legszerencsétlenebb azonban valószínűleg az az ügyfél, aki 20 millió forintos lottónyereményéhez nem fér hozzá az ÉRB-nél.
A DRB bank betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer euróig, vagyis bő 30 millió forintig kártalanítja a betétes magánszemélyeket, cégeket és más szervezeteket, amit részben a bankok kötelező befizetéseiből, részben állami forrásokból fizet a bank fizetésképtelensége után 20 munkanapon belül.
Addig azonban még a betéteseknek át kellett esnie azon a sokkon, hogy csütörtök reggel az MNB bejelentette, a DRB-csoport olyan rossz helyzetben van, hogy a betétesek most számlatulajdonosonként legfeljebb 60 ezer forintot vehetnek ki, majd három hónapig semmit. Ez főleg ahhoz képest jelzi, milyen rosszul állhatnak a bankok, hogy egy nappal korábban még arról volt szó, hogy egymillió forintot fölvehetnek az ügyfelek. A hírre kisebb bankroham indult Harkányban, Pécsett, Siklóson és Miskolcon, ahol a DRB fiókok egy ideig ki sem nyitottak reggel, majd kirakták az MNB telefonszámát az ablakba, hogy őket szidják, ne az ügyintézőket.
| 2015. | 8. heti záró | 7. heti záró |
| BUX | 18 210 | 18 011 |
| OTP | 4 285 | 4 285 |
| Mol | 11 990 | 11 725 |
| Richter | 3 930 | 3 900 |
| Magyar Telekom | 383 | 374 |
A Buda-Cashnél tőzsdéző befektetőket is kártalanítják, ez a Befektető-védelmi Alap (Beva) feladata, ami az OBA-hoz hasonlóan, működik, azzal a különbséggel, hogy ha elfogy a kerete, nem az államtól, hanem a többi brókercégtől szedi be, így a versenytársak is elég nagyot szívnak. A Beva 20 ezer euróig, azaz több mint 6 millió forintig kártalanít, de csak az után, hogy a Buda-Cash felszámolás alá került.
A károk azonban így is hatalmasak lehetnek, egyrészt mert a kártalanítás ellenére sok pénz a bankban és a brókernél ragadhat, másrészt mert mire hozzájutnak a pénzükhöz, sok cég vagy szervezet már fizetésképtelenné válhat.
A Buda-Cash ügyben jelenleg sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen indult eljárás, a brókercég és bankjai felszámolásáról pedig a jövő héten dönthet a Nemzeti Bank.
A jegybank, a kormány és a fent említett biztonsági alapok emellett egyelőre még csak tárgyalnak arról, hogy hogyan tudnák együttesen hatékonyabban kisegíteni a károsultakat, az MNB pedig törvénymódosítással szigorítaná a felügyeleti rendszert, hogy a jövőben ne fordulhasson elő még egy ilyen eset. A kormány is bedobta magát, Varga Mihály pénteken bejelentette, hogy a nemzetgazdasági- és a belügyminisztérium közös bizottságban vizsgálja meg a Buda-Cash-botrányt.
Az is várható, hogy a károsultak tömegével indítják majd a pereket a Buda-Cash, azok vezetői, a bankok, vagy akár az MNB, mint felügyelő ellen. Ez utóbbit elvileg azért lehet perelni, mert a korábbi vizsgálatoknál nem vették észre, hogy nagyon nagy a baj, bár ezt a felelősséget bizonyítani valószínűleg nagyon nehéz lenne. A Buda-Cashnél utoljára 2010-ben tartott átfogó vizsgálatot az akkor még önálló PSZÁF, ekkor elvileg már 10 éve mehettek a csalások, az MNB-be integrált felügyelet pedig januárban, a svájci frank emelkedése kapcsán vizsgálta át a brókercégek kereskedését.
Mindenesetre aki kártérítési pereket akar indítani, annak az Indexnek nyilatkozó jogász szerint érdemes jól megfontolnia, ki ellen indít pert, és érdemes pertársaságot alapítania más panaszosokkal, mert akkor jobban eloszlik a perek költsége.