A kormány és a Jobbik nemrég megszavazta, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpiára.
A döntést egyetlen magvalósíthatósági tanulmány igazolta volna, a budapesti olimpiarendezésről a PricewaterhouseCoopers (PwC) készített a hivatalos hírek szerint egy 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt. Amit azonban azonnal titkosítottak, és csak egy 100 oldalas vezetői összefoglalóból ismerhetőek meg részletek valamennyire. Külön érdekes, hogy miről vitatkozhattak érdemben a parlamentben, ha a kormányon kívül senki nem tudhatott semmilyen érdemi számítást.
A MOB elzárkózott a hatástanulmány nyilvánosságra hozásától. Pataki Márton, az Együtt politikusa hiába kérte, Borkai Zsolt MOB-elnök azzal a cseles érvvel hárította el a kérést, hogy a hatástanulmány nem adat, így az adatkérésre vonatkozó szabályoknak sem kell megfelelni.
Az elég durva lenne, ha egy hatástanulmány nem tartalmazna adatot, de szerencsére ez csak egy nyilvánvaló hülyeség, előbb-utóbb úgyis ki kell adniuk. Csak úgy látszik, hogy minden eszközzel húzni kell az időt.
Ezt mi is nagyon érdekesnek találtuk, és ha már több ezer milliárd forintot kívánunk elkölteni erre a tanulmányra hivatkozva, akkor megpróbáltuk kikérni a megrendelőtől, a Miniszterelnökségtől a titkos papírt közérdekű adatigényléssel.
Sajnos hiába, most megjött a Miniszterelnökség válasza, amiből kiderül, hogy ami alapján elvileg döntött Budapest és a parlament, az még nincs is kész.
Megkérdeztük a tanulmányt készítő PwC-t is, hogy szerintük kész van-e a tanulmány. Azt válaszolták, hogy teljesen elkészült, de csak a megrendelő adhatja ki.
Budapest és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) hivatalosan is benyújtotta szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) a 2024-es nyári olimpia és paralimpia budapesti rendezésének pályázatára, írja közleményében a MOB.
A döntést megalapozó egyetlen tanulmány megismerése azért lenne igen fontos, mert az elmúlt 50 évben talán egy kivételével nem tudni olyan olimpiáról, amit gazdaságilag megérte volna megrendezni, már ha egyes kivételezettek korrupcióból eredő hasznait nem számoljuk külön.
1984-ben Los Angeles rendezte a nyári olimpiát, és egyes számítások szerint ott végül sikerült pluszba hozni a rendezvényt. Ez az az olimpia egyébként, amit a szovjet blokk döntő részével együtt mi is bojkottáltunk.
A szűken véve négymilliós, peremterületeivel együtt 12 milliós Los Angeles egyedüli pályázó volt az akkori olimpiára, mert az előző, moszkvai olimpiai a szokásos buktáknál is lényegesen nagyobb anyagi katasztrófája után senki nem akarta megrendezni azt. Ezért ott Los Angeles diktált szinte minden rendezési feltételt, nem a NOB. Ráadásul tele volt gigantikus sportcsarnokokkal a környék, összesen két új nagy létesítményt kellett felhúzni, azokat viszont magánpénzből csinálták meg.
Általában a pályázatoknál az a trükk, amivel otthon eladják a gazdaságilag katasztrofálisan indokolatlan gigaberuházásokat, hogy háromfelé bontják az olimpia költségeit.
Az első kategóriába azok a beruházások kerülnek, amiket amúgy is megvalósítanának az olimpiáig, ilyen lehet mondjuk a fonódó villamoshálózat. A második kategória, ami megépülne, de valamikor a jövőben, és ezeket szinte csak előre kell hozni, ilyen lehet mondjuk a négyes metró meghosszabbítása. A harmadik kategória, ami soha nem kellene nekünk, ha nem lenne muszáj az olimpia, plusz maga a 2x2 hét rendezési költsége – utóbbi szinte elenyésző az előbbiekhez képest.
Úgy szokás átvinni az olimpiai programokat, hogy minden durva költséget a második kategóriába sorolnak, mintha mindenképp akarnánk építeni egy 50 ezres baseballstadiont vagy kajakszlalompályát mesterséges dombbal, csak később. Itt sem alaptalan ilyesmit várni, hiszen a költségek kétharmadát az első két kategóriába tette a PwC, amivel aztán nagyvonalúan nem is foglalkoztak tovább. Így jön ki nekik az, hogy ha kizárólag az olimpia rendezési költségeit, tehát az összes felmerülő költség egyharmadát kivonjuk az elérhető összes haszonból, akkor lehet pluszos a dolog.
Jó lesz vigyáznia a kormánynak, mert ha korrupt módon fogják szervezni az olimpiai előkészületeket, akkor elveszíthetik az egyik fajsúlyos támogatójukat.
Mindez ráadásul csak akkor, ha értelmes tervek alapján és iszonyatosan precízen összehangolva gyakorlatilag az egész ország az olimpiára készül a megelőző 4-5 évben. És akkor még naivan nem számoltunk a korrupció miatti várható pluszkiadásokkal, amik az utóbbi időben egyre jellemzőbbek ránk. Egyébként csak az 10 milliárd forint lesz, hogy maketteket, videókat és pályázati anyagokat gyártunk majd az olimpiára pályázó kormányzati csapatunknak.
Mindenesetre amíg nem nyilvános a megvalósíthatósági tanulmány, addig csak olyan bejelentéseket várhatunk, amikről nem lehet eldönteni, hogy gúny vagy komoly.
Frissítés: A MOB közben jelzett, hogy kész van a tanulmány, és azt a parlamenti szavazaás előtt elküldték a frakcióval bíró pártok frakcióvezetőinek is. Ezért visszaírtunk a Minszterelnökségnek, hogy ha MOB szerint is kész van tanulmány, akkor legyenek szívesek mégiscsak ideadni, ha már erre tennék fel évekre az ország sorsát.
A MOB-tól is elmondták, hogy a tanulmányba bele lehet nézni náluk, de csak teljes titoktartás mellett, szóval elmondani vagy leírni bármit abból nem lehet. Azért, mert szerintük Budapestet versenyhátrányba hozhatná az, ha teljesen más környezetben lévő, teljesen más adottságokkal és nyilvánvalóan mindenben más fejlesztési tervvel bíró pályázó városok megismernék az előzetes átalakítási terveinket és árainkat nagy vonalakban.