Sokat bukik a Volkswagen-csoport a botrányon, de jó eséllyel túlélik. És veszthet a magyar gazdaság is, bár a kormány egyelőre nem fenyíti be a céget. A volt vezér állítja, semmit nem tud, de közben 27 éves uniós tanulmány figyelmeztetet arra, hogy lehet úgy csalni, ahogy a VW tette. Kérdés, hogy a német ügyészség mit szól majd ehhez.
Jó nagy bajban van a Vokswagen, nemrég kiderült, hogy bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, ha éppen tesztelik őket. A cég tőzsdei árfolyama óriásit esett a hírre, majd napról napra újabb és újabb márkák, gyárak és országok jelentették be, hogy érintettek a botrányban.
A héten is sok új részlet jelent meg, sokszor ráadásul egymásnak ellentmondó hírek is jönnek. Jó példa a helyzet kaotikusságára, hogy amíg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfő este az M1-en még azt mondta, hogy tudomása szerint Magyarországon nem gyártottak a botrányban érintett motorokból, kedd reggel a Kossuth Rádión már azt mondta, hogy abból a 11 millió megbuherált VW dízelmotorból, ami a légszennyezési adatokat meghamisító dízelmotorjával készült,
Ez azért is fontos, mert Magyarországon az ipari termelés több mint 22 százalékát adja az autógyártás, a magyar export 13 százalékát biztosítja. Ebből 8,7 az Audinak köszönhető. A 2 millió itthon legyártott Audi-motorból 800 ezer dízel, ha a fenti adatokkal számolunk, akkor ez azt jelenti, hogy a magyar kivitel 2 százalékát érintheti érzékenyen a botrány. Varga emiatt több nyilatkozatában is arról beszélt, hogy hosszabb távon csökkenteni akarják a magyar gazdaság függőségét az autóipartól (ilyesmről részletesebben itt írtunk).
Erre hosszabb távon tényleg szükség lehet, mert Szlovákia például ugyanúgy járt a válsággal, ahogy most mi is járhatunk. A szlovákok be is ismerték, hiba volt túlságosan az autógyártáshoz láncolni a gazdaságukat. Az viszont egyelőre nem tiszta, hogy mi lesz a vége.
A Bank of America közgazdászainak számításai szerint például a dízelbotrányt elsőre mi és a csehek fogjuk a legjobban megszívni. Szerintük a legrosszabb forgatókönyv esetén akár 1-1,5 százalékkal is csökkenhet csak ettől a magyar GDP, ami nagyon durván hangzik. Varga Mihály nem emlegetett ennyire drámai számokat: a nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, hogy ha a botrány miatt visszaesnek az európai autóeladások, akkor a tervezetthez képest
Magyar vonatkozása egyébként a győri Audi-gyáron, és a magyar gazdasági növekedésen kívül is lehet a dízelbotránynak, ugyanis az is kiderült, hogy a Volkswagennek a Bosch szállította a károsanyag-kibocsátásért is felelős befecskendező-rendszereket és a mérést meghamisítani képes elektronika programja is tőlük származik.
Ezért meg is kerestük a cég magyar leányát az ügyben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a csalóprogram fejlesztésében, amelyet egyébként eredetileg nem a csaláshoz írtak, részt vettek-e magyar mérnökök. A Bosch kikerülte a válaszadást.
Varga azt mondta, nem tiltaná be az érintett autók kereskedelmét Magyarországon, más országok viszont jól belementek a cégbe. Svájc kitilotta az érintett dízeles Volkswageneket, Romániában már 300 eladatlan VW-t vontak ki a forgalomból, Franciaország és Spanyolország pedig behajtaná a Volkswagen csoporton azt az autónként 100 eurós támogatást, amit az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek vásárlásához adott. (A Volkswagen szerint ez utóbbi nem jogos követelés, hiszen a pénzt nem a nitrogén-oxid, hanem a szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséért adták, utóbbival pedig nem csalt a gyártó.)
A párizsi ügyészség súlyos csalással vádolja a VW-t, emellett egy környezetvédő egyesület, a tulajdonosok és a részvényesek egy-egy csoportjai is feljelentette a céget. És nem csak a kormányok hatására tűnnek el a piacról és az utakról az érintett autók:
Spanyolországban több mint 683 ezer autót adtak el manipulált motorral a Volkswagen-csoporthoz tartozó négy márkából, Ausztriában pedig 62 ezer érintett Audi lehet. Ez így viszont még együtt is csak kis része annak a 11 millió kocsinak, amiben a VW-csoport közlése szerint "clean diesel" motor van. A VW-csoport azt is bejelentette, hogy hamarosan közzéteszi internetes oldalán, hogy az érintett márkák mely modelljeiről van szó.
A személyes felelősség is felmerül az ügyben: Martin Winterkorn frissen lemondott VW-vezérigazgató ellen Németországban csalás miatt indult nyomozás. Az ügyészség arra kiváncsi, hogy felelős-e azért, hogy a megbuherált dízel motorok forgalomba kerülhettek. Valószínűleg egyébként emiatt maradt el Winterkorn szerdára tervezett budapesti előadása is.
Winterkorn eddig tagadta, hogy tudott volna a dologról, de azért nem nehéz ennek az ellenkezőjét sem elképzelni, hiszen a héten például egy 1998-as uniós tanulmány is előkerült, ami már akkor figyelmeztetett a dízelbotrányt okozó csalási technikára.
Az is is kiderült, hogy Oliver Blume, az eddigi termelési igazgató lett a Porsche új vezérigazgatója. A váltás oka az, hogy a korábbi Porsce-vezér, Matthias Müller vette át Winterkorn megüresedett helyét a VW-nél.
A Napi.hu által hivatkozott Fortune magazin számításai szerint valószínűleg nem, bár összesen legkevesebb 54 milliárd dolláros, azaz több mint 15 ezer milliárd forintos, a magyar GDP felét megközelítő veszteséggel számolhatnak. A Credit Suisse legfrissebb számításai pedig 23-78 milliárd eurós veszteségről szólnak.