A kormány minden létező eszközzel ösztönözni próbálja a lakásépítést és a gyerekvállalást, sokaknak sokmillió forint ütheti a markát az áfacsökkentés és a családtámogatás révén. Kiderült, ki az amerikai kitiltási botrány egyetlen vádlottja, tovább szűkítik a szereplők körét a letelepdési kötvények piacán. Közel egy évtized után monetáris szigorítás jött az USA-ban, kamatot emelt a Fed, ami a teljes világgazdaságra hatással lesz. Ez történt a héten a gazdaságban.
Az új lakások áfájának drasztikus csökkentéséről döntött a héten a kormány. A most elfogadott törvény értelmében az új lakások áfája 27 százalék helyett 5 százalék lesz, első körben három éven keresztül, 2016. január 1-jétől 2019 végéig. Vannak azért megkötések:
A kormányt az késztette erre a lépésre, hogy a lakásépítés magától nem áll vissza a válság előtti szintre, pedig nagy szükség lenne új lakóépletekre. Arról, hogy miért nem építkezünk, itt írtunk bővebben. A lakásáfa csökkentése felforgathatja az ingatlanpiacot: új munkahelyeket teremthet az építőiparban, viszont felhúzhatja a telekárakat és az egyéb építési költségeket.
A javaslatot eredetileg csak vállalkozásokra írták, de a szerdai kormányülésen döntöttek a program kibővítéséről magánszemélyekre is.
A csütörtöki kormányinfón Lázár János lakhatási támogatás képében érkező új családtámogatási formát lengetett be. Az ötlet lényege, hogy annak, aki három gyermeket vállal - akár úgy hogy egy gyermek sincs a vállalás pillanatában -,10 millió forint vissza nem térítendő lakástámogatást kaphat, és a magyar kormány ehhez még 10 millió hitelt is hozzátesz. A három gyermeknek tíz éven belül kell megszületnie, de előre vállalást csak házaspároknak enged majd a törvény.
A lakástámogatást akkor kaphatják meg a családok, ha a lakás, amelyet vásárolnak, legalább annyi négyzetméteres, mint a családban élő gyermekek száma hússzal szorozva. Egy háromgyermekes családnak például legalább hatvan négyzetméteres lakást kell vásárolnia hozzá, ház vásárlása esetén pedig a szorzó harminc négyzetméterre nő.
Ha valaki korábban részesült már csok-ban, akkor ennek összegét levonják a tízmilliós támogatásból, itt ugyanakkor még elég sok a nyitott kérdés. A magánszemélyekre is kibővített lakásáfacsökkentéssel és ezzel a támogatással együtt saját lakást építő családosoknak akár 25 millió forint is lehet az állami támogatás összege.
Látszik, hogy a kormány nagyon igyekszik a gyerekválallási hajlandóság felpörgetésén, hogy ez mennyire lesz sikeres, az egyelőre erősen kétesélyes. A magyar népesedéspolitika kérdését ebben a cikkünkben jártuk körül.
A hét legabszurdabb eseménysorozata egyértelműen az Ákos-Telekom-magyar kormány-csörte volt. Miután a konzervatív nézeteit sosem titkoló énekes egy Echo TV-interjúban azt mondta, a nőknek nem az a dolguk, hogy annyit keressenek, mint a férfiak, szabályosan két pártra szakadt az ország. A dolog leglátványosabb következménye az lett, hogy az Ákost eddig szponzoráló Magyar Telekom felmondta az énekessel kötött szerződését arra hivatkozva, az énekes által képviselt értékek nem férnek össze a cég arculatával.
De a java még csak ezután következett, a Kövér Lászlót ért kritikák óta amúgy is a témára kihegyzett magyar kormány ugyanis szívére vette az Ákos-ügyet, és közölték: válaszképpen felmondják szerződéseiket a Telekommal. Kovács Zoltán kormányszóvivő konkrétan úgy fogalmazott: az, hogy a Telekom kihátrált Ákos megül, meggyőződésük szerint
mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes.
A bejelentés hírére a cég részvényei rögtön zuhanásba kezdtek, de hamar kiderült, hogy a döntés nem érinti a milliárdos beruházásokat, pusztán a minisztériumok mobilnet-előfizetéseiről van szó. A felbontott szerződések pontos költségeit még nem lehet tudni. Ha valóban lejárat előtt bontják fel őket, akkor ez a húzás valószínűleg pénzbe kerül majd az adófizetőknek. Ugyanakkor felmerült, hogy az egész csak kommunikációs húzás volt, és egy olyan keretszerződés felmondását jelentette be csütörtökön Kovács Zoltán kormányszóvivő, mely december 31-én amúgy is lejárna.
Szerdán megtörtént, amire 2006 óta nem volt példa: az amerikai jegybank kamatot emelt. A Federal Reserve (Fed) az irányadó kamat 0,0-0,25 százalékos sávját 25 bázisponttal 0,25-0,50 százalékra változtatta, ami jelentős hatást gyakorol majd az egész világgazdaságra.
Az emelés a dollár kamatát változtatja, de azon keresztül szinte mindent érinteni fog, mivel lényegében nincs olyan számottevő befektetési lehetőség a világon, ami független lenne a dollár után fizetett kamattól. Dolláralapon adjuk-vesszük az olajat és a többi energiahordozót, de az energián túli nemzetközi kereskedelem nem elhanyagolható része is dollárban történik, illetve sokan dollárban takarékoskodnak.
A Fed azért emelt kamatot, mert az amerikai gazdaság mostanában egyre jobb mutatókat produkál: a jegybank közel jár inflációs céljához és a munkaerőpiac is jó állapotban van. Ennek ellenére sokan még most is tartottak a lépéstől, mert attól félnek, a megdráguló hitelezés visszaveti majd a vállalkozási kedvet.
Ha az amerikai lépés hatására a Magyar Nemzeti Banknál is úgy döntenek, hogy emelnek a forint kamatán, akkor többek között drágulna az államadósság finanszírozása és lassulna a gazdaság. De nálunk is rosszabbul járnának a feltörekvő nyersanyagországok, amelyek sokáig élvezte a gyenge dollárt, a kínai növekedést és a magas alapanyagárakat, a befolyó pénzt pedig eltapsolták. Az amerikai kamatemelésről és következményeiről itt és itt olvashat bővebben.
Vesztegetés vádjával emelt vádat egy Tábor Viktor nevű férfi ellen az ügyészség abban az ügyben, aminek Vida Ildikó volt NAV-elnök USA-ból való kitiltása lett a vége.
A vád szerint Tábort a Bunge lobbistája, Torba Tamás kereste meg, mert a cégnek akkoriban nagyon rosszul ment a versenytársak áfacsalással kivívott versenyelőnye miatt. A Bunge arra szerződtete a lobbistát, hogy járjon közbe azért, hogy 27-ről 5 százalékra csökkentse a kormány az étolaj áfáját.
Az ügyészség szerint Tábor azt mondta a lobbistának egy 2014. májusi találkozón, kétmilliárd forintért el tudja intézni, hogy az 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája. Táboron keresztül állítólag Heim Pétera Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke üzente ezt a Bunge-nak, Heim azonban tagadja, hogy ismerné a vádlottat.
A lobbista azt hitte, Tábor széles körű kormányzati kapcsolatokkal bír, és hogy a kétmilliárdos összegből magas beosztású hivatalos személyeket kellene megkenni az ügy érdekében.
Az ügyészség szerint a lobbista elmondta a Bungénak az ajánlatot, a cég pedig ekkor azonnal megszakított a vádlottal minden kapcsolatot, jelezte a dolgot az amerikai követségen, majd Tábort kitiltották az országból.
Tábor Viktor az ANT (Advanced Network Technologies) Kft. tulajdonosa és a CBA-ban is van egy kis tulajdonhányada. Az ANT-vel az elmúlt években sikeresen szerepelt közbeszerzéseken.
Újabb érdekes fejlemények történetek a héten a letelepdési kötvények háza táján. A gazdasági bizottság kedden úgy döntött, hogy nem lehetnek közvetítők azok a cégek, amelyek az elmúlt három évben nem hoztak be legalább száz kérelmezőt. A továbbiakban pedig azoknak a jóváhagyását is visszavonják majd, akik évente nem szereznek legalább ötven kötvényvásárlót. Igaz, azóta kiderült, még a saját maguk által hozott szabályt sem sikerült betartaniuk.
Ezzel kitúrtak az üzletből két céget is, a Máltán bejegyzett Discuss Holding Ltd.-t és a szingapúri Euro-Asia Investmentet. A cégeknek nem csoda, hogy nem jött össze a százas küszöb: az Euro-Asia alapítója éppen múlt héten panaszkodott arról, hogy 40-50 értékesítés után szándékosan kihúzták alóla a teljes kínai piacot.
A letepedési kötvényeken hatalmasat kaszáló, gyanús hátterű offshore cégekről már többször is írtunk, a modell működéséről itt és itt olvashat részletesebben.