Leginkább használt lakásokat vennénk csokkal, de az újak árán is látszik már a program hatása. Az albérlők viszont még nem örülhetnek, miközben az egész ingatlanpiacot veszélyeztetheti a csok. Egyre több részlet derül ki a bürokráciacsökkentési tervről, miközben újabb és újabb állami intézmények létrehozását jelentik be. Az agrárkamara félmilliárdos honlapot fejlesztettek, a taxisok pedig még mindig dühösek. Összeszedtük a hét legfontosabb gazdasági híreit.
Akár ötödével is megdrágulhattak a csok bejelentése óta az új lakások, a családi ház építésével kompatibilis telkeket is elkapkodják, és a használt lakásokat is egyre nagyobb összegekért merik piacra dobni. A kisebb vidéki városokat és a falvakat viszont nem fogja megmenteni a csok, mert úgy tűnik, hogy ezeken a környékeken nem lett nagyobb az érdeklődés az ingatlanokra a program hatására.
Az Otthontérkép azt is összeszedte, hogy eddig milyen trendek látszanak csok-ügyben. Eddig úgy látszik, hogy leginkább használt lakást vennének csokkal, és Budapesten és Pest megyében kiugróan sokan érdeklődnek a csok iránt.
Az még nagy kérdés, hogy a drágulás folytatódik-e annak ellenére, hogy már lehet tudni, hogy egy csomó új projekt indul (ezeket itt szedtük össze), amik idővel levihetik majd az árakat. Az áremelkedést az állíthatja meg ugyanis, ha a csokos lakásvásárlásra utazók kivárnak egy-másfél évet.
Az otthonteremtési kedvezmény az egekbe szökött albérletáraktól szenvedőket sem fogja megmenteni, mert valószínűleg alapvetően nem a piac olyan szegmenseiben fog bővülni a lakáskínálat, ahol ez hatással lehetne a megdrágult bérlakásokra. Az mindenesetre jó hír lehet, hogy legalább további áremelkedésre nem kell számítani, aminek az Airbnb-láz kifulladásához lehet köze.
Hosszabb távon viszont a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) tanulmánya szerint kockázat lehet a csokkal kapcsolatban az, hogy a jelenleg külföldön dolgozó szakmunkások hazatérésére nem lehet számítani, a szakképzési területek átszervezésével pedig három-négy év múlva lépnének a piacra a szakmunkások, épp akkor, amikor a piaci kereslet már kezd majd lecsengeni.
Az is veszélyes, hogy az építőiparnak időre lehet szüksége, hogy csok-kompatibilis lakásokat építsenek, és könnyen lehet, hogy mire ezek a lakások elkészülnek, már elfogyhat az a sok család és kiskapuzó befektető, akik lakást vennének. Mindez azért jelent veszélyt, mert eleinte árnövekedés várható majd, viszont mire megépülhetnek a lakások, könnyen zuhanhatnak majd az árak. Így egy ingatlanpiaci lufi alakulhat ki.
A csütörtöki kormányinfón Lázár János új részleteket közölt a nagyszabású bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban. Többek között az derült ki, hogy 5-10 millió forintos összeget is kaphatnak azok, akik 2016. július 1-je és 2017. január 1-je között maguktól távoznak az államigazgatásból. Lázár arról is beszélt, hogy az adóbürokrácia csökkentésére is vannak már terveik, és egy olyan szabályt is bevezethetnek, ami alapján ha egy új szabályt akar valamelyik minisztérium, akkor ahelyett kettő szabály megszüntetését kell javasolnia.
Mindenesetre egyelőre nem tűnik óriási bürokráciacsökkentésnek a terv, hiszen nagyjából évi 17 milliárd forintot spórolna a költségvetés a bürokráciacsökkentő csomagban megszüntetésre ítélt intézmények megszüntetésével. Ez egyébként a költségvetés összes kiadásának durván az ezrede.
Lázár felvette azt az újdonságot is, hogy a leépítések nem csak az állami intézményeket, de az állami vállalatokat is érintenék. Ehhez kapcsolódik, hogy a Policy Agenda elemzéséből kiderült, az állam elég szűkmarkú volt az utóbbi években, ha az állami cégek fizetéseiről volt szó. A három legnagyobb foglalkoztató adataiból (MÁV, Posta, MVM) az látszik, hogy az állam csak azon a területen gáláns a dolgozóival, ahol verseny van.
Nem ilyen terület a közmunka, ahol úgy tűnik, hogy idén elmarad a fizetésemelés, miközben a közmunkások létszámát növelhetik az idénre 270 milliárd forintra emelt keretösszegből. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből az derült ki, hogy programot indítanak, amivel a terv szerint 20-25 ezren léphetnek át a közfoglalkoztatásból az elsődleges munkaerőpiacra.
Szintén a nagy bürokrácia- és központosításcsökkentési tervek szellemiségétől távol álló újdonság, hogy
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara majdnem félmilliárd forintból, egészen pontosan 471 millióból fejlesztetett új honlapot magának. A kamara már december végén azt hirdette, hogy kész az új honlap, amin a kamarai tagok (a gazdák) remekül és nagyon könnyen tudnak majd ügyeket intézni, valójában az új honlap még mindig nem érhető el.
Az új szuperhonlapjuk fejlesztése azért drága, mert drága szoftverlicenceket és hardvereket kellett hozzá venni. Maga a honlap tényleges elkészítése az eredeti projektterv szerint nem kerül többe, mint 22,5 millió forintba kerül. Viszont a kamara a projekt keretében még
A taxis tiltakozások után lépett az Uber: hétfőtől így csak olyan autósok használhatják az Ubert, akik feltöltötték a platformjára vállalkozói adószámukat és adataikat. Akinek nincs ilyesmi, annak felfüggesztik a hozzáférését.
Ennek az intézkedésnek valószínűleg mér tényleg itt volt az ideje, hiszen az Uber-taxisok elmúlt hét végén kezdődött ellenőrzése során mintegy száz vizsgálatot végeztek a hatóságok, és a vizsgált sofőrök kétharmada adószám nélkül végezte munkáját.
A taxisokat sem kell félteni ha csalásról van szó: a taxióra "kütyüs" pörgetésével csak az utasokat verik át sokan, az adócsalás az úgynevezett "radírral" megy, amivel ki lehet törölni fuvarokat egy mozdulattal. A hatóságok tudnak is erről, de csak egymásra mutogatnak, hogy kinek is kéne tennie a dolog ellen. Minderről itt írtunk részletesebben.
Vannak csaló taxisok, de az egész taxistársadalom azon dolgozik, hogy ne legyenek - mondta Szunomár Tibor, a Főtaxi vezérigazgatója az Indexnek adott interjúban. Szunomár szerint egyébként az, hogy az Ubereseknek adóznia kell, csak a probléma egy részét oldja meg, és minden bürokratikus terhet magukra kéne vállalniuk, ha pedig nem felelnének meg a szabályoknak, akkor el kéne kobozni a kocsijukat.