Nagyon gyanús programokkal pörgetné még tovább kormány az építőipart. Illetve egészen pontosan csak pár nagyobb céget. A korrupciót egyre inkább érezzük, de kezdünk bele is nyugodni. Igen sokan dolgoznak feketén, miközben a legális bérek is nőttek. Ez azért is lehet, mert már nem csak diplomásokból van kevés, de például az autóiparban már betanított munkásból is.
A hét végén derült ki nálunk a talán legfurcsább gazdasági hír. Kiírt az állam egy 420 milliárdos építőipari tendert, aminél nem munkákra kellett pályázni, hanem nagy vonalakban munkafolyamatokra: hogy mondjuk mennyiért vállalnának növényzetirtást vagy vezetéképítést Közép-Magyarországon.
Ráadásul csak olyanok indulhatnak, akik az előző években legalább 15 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el, és a nyertes csapatot régiónként bebetonoznák négy évre egy keretmegállapodással. Az ellenzék egyöntetű véleménye szerint ez teljesen nyilvánvaló törvényesített lopás, óriási nagyságrendben, ezért többen az Európai Unió Csalásellenes Hivatalához fordultak.
Szintén az építőiparhoz kapcsolódik, hogy megszavazták a lakáslottót, ez lesz az új, államilag extrán támogatott formája a lakásvásárlásnak, részben a lakástakarékok helyett. Bővebben itt olvashat róla, a visszásság az ebben a törvényben is az, hogy úgy tűnik, mintha két nagy céget akartak volna helyzetbe hozni. Ráadásul az egész ötlet elég kockázatos, a kevésbé képzett, szegényebb emberek befizetésein nyerhet majd jó néhány spekuláns.
Kijött egy ezerfős, reprezentatív felmérés a korrupció magyarországi megítéléséről is. Talán a legérdekesebb megállapítás ebben az, hogy olyan sok már a korrupciógyanús ügy, hogy nem tudnak már a választók külön figyelni rájuk. Emellett inkább azt érezzük, hogy nőtt a korrupció 2010 óta, a legkorruptabbnak sorrendben általában a fideszeseket, általában az MSZP-seket és külön Orbán Viktort tartjuk.
A Rogán-féle letelepedési kötvény már nagyjából 70 milliárd forintot hozhatott a szerencsés kiválasztottaknak. Az elmúlt évek egyik legsötétebb ügyéről bővebben itt írtunk. Most az az új információ, hogy Habony Árpád feltűnik a háttérben mindhárom forgalmazó cég környékén. Az ellenzék viszont mostanra össze tudott hozni egy bizottságot a program kivizsgálására, megpróbálhatnak utánamenni a háttérben működő offshore cégeknek.
Az viszont az egész társadalomnak ijesztő lehet, hogy mintha belenyugodtunk volna a fokozódó korrupcióba. Fentiekkel együtt csak az ország hatodik legégetőbb problémájának tartjuk.
Nőttek a legális nettó bérek, átlagosan 173 ezer forintot vitt haza egy magyar. A legjobban, kommunikációs és információs ágazatban dolgozók kerestek, itt az átlag bruttó bér több mint félmillió volt. A legrosszabbul az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók kerestek, átlagosan 150 ezer forintos bruttó bérrel.
Az NGM ellenőrzései alapján a dolgozók kétharmadát ezen felül valahogy feketén is fizethetik. Elég durvák nálunk a munkát terhelő adók és járulékok, ezért nagyon sokat nyerhet az, aki ezeket elcsalja. Kiugróan fertőzött terület a biztonsági őrök világa, és általában az építőipar.
Ezzel párhuzamosan pedig nem csak diplomásokból, képzett szakemberekből van hiány, de az autóipari cégek már a betanított munkásokból se találnak eleget. Különösen a kisebb-közepesebb vállalkozások lehetnek egyre nehezebb helyzetben. Jó lenne minél hamarabb értelmes oktatási programmal előállni, mert a munka világa amúgy is igen komoly átalakulás előtt áll.
Várható volt, de nem árt megjegyezni, hogy maradtunk bóvliban a Standard & Poor's nagy hitelminősítő szerint is. Talán májusban már felminősíthetnek minket, a fő ellenségünk már most is a saját kiszámíthatatlan üzleti és politikai környezetünk volt.