Nagy dolgok derültek ki a múlt héten: gyakorlatilag két kisebb kormány alakul a nagy kormányon belül, megvan, hogy ki vehette meg az MKB bankot, kiderült, hogy a kormánynak nincs mindig baja a gazdasági bevándorlókkal és hogy a magyaroknak együttesen úgy százezer-milliárd forint a vagyona. Itt a hét legfontosabb gazdasági hír a múlt hétről.
A héten nagyon fontos bejelentést tett Lázár János a kormányinfón: Orbán Viktor teljesen átalakítja azt, ahogy a kormány működik. A változás lényege, hogy a jövőben két külön kormánykabinet alakul majd ki, egy gazdasági és egy stratégiai, amelyek önálló döntéseket és határozatokat hozhatnak majd, vagyis gyakorlatilag két külön kormány alakul majd ki a kormányon belül. A kabineteket egy-egy miniszter vezeti majd, akiknek a nevét Lázár nem árulta el, de a sajtóban már elterjedt a pletyka, hogy a gazdasági kabinetet Varga Mihály, a stratégiait pedig Lázár maga vezeti majd.
A kabinetekbe nem minisztériumok, hanem témák szerint kerülnek majd a kérdések és születnek a döntések, úgyhogy egy miniszter egy kérdésben a stratégiai, másikban a gazdasági főminiszternek felel majd. Lázár szerint a változtatás célja az, hogy több idő maradjon a két kabinetben a jelentős döntések előkészítésre, egyeztetésekre.
Lázár János ugyan lehet, hogy kapott egy saját kis kormányt, de a héten fontos területeket el is vett tőle Orbán Viktor. Kiderült ugyanis, hogy a nyugdíjba vonuló Németh Lászlóné államtitkári feladatait az MNB-ból érkező Bártfai-Mager Andrea kapja, aki viszont nem államtitkárként, hanem kormánybiztosként látja majd el ugyanazt a feladatot. Ez pedig azt jelenti, hogy nem Lázár János alá tartozik majd, ahogy Németh Lászlóné tartozott, hanem közvetlenül Orbán Viktornak fog jelenteni, így nagyjából egy szintre kerül majd Lázárral.
Ezzel Lázár alól kihúzták a következő, forintmilliárdokat befolyásoló területeket:
Amióta bejelentette a Magyar Nemzeti Bank, hogy találtak vevőt a pár éve államosított MKB-ra, azóta ment a találgatás, hogy kié is lehet az állami pénzen feljavított bank. A 37 milliárd forintot egy három vásárlóból álló konzorcium fizette ki, amelyből a korábban ismeretlen Metis és Blue Robin Investments befektetési alapok voltak igazán rejtélyesek, mert senki nem tudta, valójában kinek a pénze van ezekben a cégekben.
A Figyelő a héten viszont azt írta, hogy az MKB-ban 45 százalékos tulajdonos Metis mögött Szíjj László, a Duna Aszfalt tulajdonosa áll. Az “új Közgépként” is emlegetett, mélyépítésben erős vállalkozás az elmúlt években elég jól teljesített a közbeszerzéseken, egy év alatt 38 milliárddal növelte árbevételét, Szíjj pedig nagyon jó kapcsolatot ápol Mészáros Lőrinccel. Szíjj nem erősítette meg, hogy ő áll a háttérben, annyi biztos csak, hogy a Metis nyilvánosság felé megjelenő arca, Jaksa János és Szíjj több szálon is összekapcsolódnak.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a héten kidolgozott egy részletesebb javaslatot arról, hogy hogyan lehetne megoldani a magyar gazdaságot sújtó munkaerőhiányt. A gyáriparosok többek között azt javasolták, hogy a kormány hívjon az országba vagy 250 ezer “kulturálisan beilleszthető” vendégmunkást. A bevándorlás kérdésére amúgy eléggé érzékeny Varga Mihály pedig hamar kijelentette, hogy egyetért ezzel a javaslattal. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy Orbán Viktor korábban úgy gondolta, hogy Magyarország gazdasági és demográfiai problémáit nem a bevándorláson keresztül kell megoldani, Lázár János pedig arról beszélt, hogy a kormány nulla darab bevándorlót akar látni.
A kormányzati álláspont viszont ebben puhulni látszik, Varga a héten azt nyilatkozta, hogy a kormány segítene az EU-n kívüli országokból érkező munkaerő foglalkoztatásában. Varga azt is mondta, hogy senkinek nem kell attól tartania, hogy emiatt elvesztené a munkáját. Hogy honnan hozzon a kormány több százezer gazdasági bevándorlót, azt akár ön is segíthet eldönteni, legalábbis ebben a cikkünkben szavazhat, hogy ön kubai, azeri vagy izlandi vendégmunkásokat látna-e szívesebben.
Áll a bál a John Henry Newman Közösségi Felsőoktatási Képzési Központban, a sümegi spirituális gazdasági főiskola, ahol a gyanú szerint a központot üzemeltető kft. ügyvezetője, Fülep Dániel tízmilliós nagyságrendben sikkaszthatott és csalhatott. A központ tulajdonosa könyvvizsgálói és jogi szakvélemények után tett rendőri följelentést sikkasztás miatt, majd váltotta le a kft. vezetését. Az Index forrásai szerint viszont Fülep csak egy balek, őt valószínűleg csak megvezette Kertész-Bakos Ferenc, aki az egész koncepció szellemi atyja, akit szintén feljelentettek.
Kertész-Bakosnak sok zűrös ügye volt, például egy amerikai kamulovagrend kamuegyetemének kamudoktori papírjaihoz segített hozzá közszereplőket. Sümegen pedig úgy tudjuk, hogy azután kezdett el fogyni a pénz, miután Kertész-Bakos kapott egy társkártyát a központ bankszámlájához. Ennek a pénznek a nagyja, 28 millió forint pedig az MNB alapítványaitól érkezett közpénz volt. Korábban jártunk is Sümegen, hogy megnézzük, mire ment el az MNB támogatása, és már akkor is úgy tűnt, hogy nem csak a főiskola fejlesztésére költötték a pénzt.
A múlt héten írtuk, hogy az MNB nevetséges, 200 ezer forintos büntetést kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól, amiért nem írt ki közbeszerzést azokra a közpénzköltéseire, amikre ki kellett volna ilyet írnia. Azt már akkor is sejteni lehetett, hogy azért nem fogják ennyivel megúszni az alapítványok, és így is lett: a héten már 32 millió forint bírságot kapott a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány. Az ügyészség 63 szerződés miatt kezdeményezett jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, hétfőn pedig három szerződés miatt zúdult a bírság a PADA-ra:
A PADA ennél nagyobb büntetéseket is kaphatott volna, de a sok szabálytalanul megkötött szerződés miatt még valószínűleg ennél sokkal többet kell majd fizetnie az MNB alapítványainak, természetesen azt is közpénzből, mert másmilyen nincs nekik.
Viszont az alapítványok nem álltak le a pénzköltéssel, a héten például a PADI alapítvány 10,5 millió euróért megszerezte a budapesti Ybl Vízház (korábbi nevén a Várkert Kaszinó) épületét, ahol egy felújítás után tudományos konferenciákat és képzőművészeti kiállításokat tarthatnak majd Matolcsyék.
Furcsa dolgokat talált az Állami Számvevőszék a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának működésével kapcsolatban, amely törvénytelenül szervezett ki a szingapúri szabadalmi hivatal megrendelésére elvállalt újdonságkutatási munkákat egy cégnek, amely többek között a hivatal kormánytisztviselő munkatársait is alkalmazta. A szingapúri megrendeléseket a Hipavilon Nonprofit Kft. nevű cég végezte, ahol a SZTNH több alkalmazottja is dolgozott, a hivatalt vezető Bendzsel Miklós engedélyével.
Ráadásul nem kizárt, hogy az alkalmazottak a hivatali munkaidejükben végezték a munkát a Hipavilonnak. Az ÁSZ vizsgálatának megjelenésére a szabadalmi hivatal közleményben reagált, ami szerint megalapozatlan kritikákat és önellentmondásokat is tartalmaz a számvevőszék jelentése. Az ÁSZ az ügyben nem tett feljelentést az ügyészségen.
Az aktuális hírek kajtatása mellett a héten írtunk pár elmélyülősebb, elemezgetősebb cikket, ami tökéletes kiegészítője a vasárnap délutánnak. Megtudhatja például az eheti cikkeinkből, hogy