A Moody's is felminősítette Magyarország adósbesorolását a héten, úgyhogy most már minden akadály elhárult a letelepedési kötvények eltörlése elől. Andy Vajnát bekaszinózta a kormány a leggazdagabb magyarok közé, de a kormány többi barátjának a pénztárcája sem panaszkodhat mostanában. A hét többi fontos híréből mindegyiknek van köze a tudományos fantasztikumhoz valahogy: elvileg például jövőre már nem kell bénázni az adóbevallással, kiszámolták, hogy mennyi munkát vesznek el majd a robotok, a jelenlegi Matolcsy György pedig nem vállalja a felelősséget azért a múlt béli Matolcsy György tetteiért.
Két hete azzal kezdtük a heti összefoglaló cikkünket, hogy nem egyértelmű a letelepedési kötvények sorsa, de az biztos, hogy végül politikai és nem gazdasági alapon fognak dönteni arról, hogy marad-e végül a kormányzati sunnyogás és korrupció egyre kevésbé védhető szinonimájává vált konstrukció.
A Jobbik ennek a konstrukciónak a kivezetését nevezte meg feltételként ahhoz, hogy támogassa a kormány betelepítéses alkotmánymódosítását, ezért várható volt, hogy a kormány megpróbál majd úgy tenni, mintha már amúgy is ki akarták volna vezetni a letelepedési kötvényeket.
A héten Varga Mihály be is mondta, hogy a pénteki Moody's hitelminősítői döntéstől függ, hogy mi lesz a kötvényekkel. Az persze elég egyértelmű volt, hogy a három nagy hitelminősítő közül utolsóként itt befektetésre ajánlott kategóriába kerül majd a magyar állampapírok minősítése bóvli helyett, de most legalább majd azt lehet mondani, hogy kizárólag egy gazdasági alapú döntésről van szó, amennyiben tényleg hozzányúlnak majd a kötvényekhez.
A felminősítésnek egyébként még gazdasági szempontból sincs túl nagy jelentősége, hiszen amióta a Fitch májusi felminősítése után szeptemberben az S&P is kisorolt minket a bóvliból, azok a befektetési alapok és nyugdíjalapok is befektethetnek magyar államkötvénybe, amiknek korábban ez addig tilos volt, amíg háromból legalább két nagy hitelminősítő fel nem minősítette a magyar adósbesorolást. A felminősítésről egyébként itt írtunk részletesebben.
A kormány a lehetséges kivezetésről még nem mondott a felminősítés óta semmit, de az egyik, oroszoknak Oroszországon kívüli letelepedési lehetőségeket és állampolgárságokat áruló ügynökség, az Immigrant Invest már tudni véli, hogy mikortól szűnik meg Rogán Antal szuper ötlete (már ki is rakták a honlapjukra, hogy a pontos dátum december 27., kedd). Az sem kizárható, hogy azért megy a kavarás a program bezárása körül, mert most, hogy felmerült, hogy vége lesz a kötvénynek, sok gazdag üzletember még az utolsó pillanatban szeretne bevásárolni az állampolgárságot, ezzel együtt az EU-n belüli szabad utazás lehetőségét adó kötvényből.
A héten jött ki a Forbes 33 leggazdagabb magyarról készült listája. A legérdekesebb újdonság, hogy idén először fölkerült rá a filmügyi kormánybiztos/kaszinótulajdonos és fánkberuházó Andy Vajna, aki 44,9 milliárd forintosra becsült vagyonával a 21. helyet csípte meg. Ehhez a sikerhez persze az is kellett, hogy a magyar kormány újraossza a kaszinópiacot úgy, hogy Andy Vajna az egyike legyen annak a néhány embernek, akiknek a cégei megkapták az állami koncessziókat, most pedig az online szerencsejátékot is Vajnához terelné a kormány.
Ami még érdekes a listában:
Varga Mihály a héten azt is megígérte, hogy az egyéni vállalkozókon, az őstermelőkön és az áfafizetésre kötelezetteken kívül mindenkinek adott lesz a lehetőség, hogy a NAV készítse el az adóbevallását. Ez azt jelenti, hogy elméletben nem kell majd többet bénázni a kiismerhetetlen adóbevallási táblázatokkal az 1990-es évek elejének informatikai színvonalát idéző adóhatósági keretprogramban.
A NAV háza tájáról a héten más hír is jött, mégpedig az, hogy félmillió forinttal vesztegették meg egy osztályvezetőjüket. A gyanú szerint a férfi összesen több mint félmillió forint ellenében vállalta, hogy két társa által megjelölt cégekről adótitoknak minősülő adatokat szolgáltat ki, és közreműködik abban, hogy a cégekkel szembeni adó végrehajtási eljárás eredménytelenül záruljon, így az adótartozást végül töröljék. A gyanúsítottak beismerték a bűncselekmények elkövetését, szabadlábon védekeznek.
Ez a hét sem telt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyei nélkül: most az derült ki, hogy a könyv szerinti értéküknél jóval drágábban vettek ingatlanokat a Magyar Nemzeti Bank alapítványai a Wallis-csoporthoz tartozó Wing Zrt.-től. Konkrétan az alapítványok 68 milliárdos vagyonát kezelő cég, az Optima Befektetési Zrt. esetenként kettő-ötszörösét fizette ki a épületekért. Az Optima Zrt. szerint viszont a Világgazdaság cikke alapvető szakmai tévedést tartalmaz, mivel egy ingatlan könyv szerinti értéke nem azonos a piaci értékével. A cég szerint az alapítványok reális piaci áron vásárolták meg az irodaházakat.
A hét másik meglepő MNB-s történése az volt, amikor Matolcsy György jegybankelnököt a parlamentben Szakács László szocialista politikus kérdezte több dologról is, többek között az alapítványok gazdálkodásáról. Matolcsy válaszában visszatért pár ismert érv, például hogy az alapítványok önállóan és átláthatóan gazdálkodnak, jó szakemberek ülnek a vezetőségeikben, így a poszthalmozás és a nagy tiszteletdíj sem baj, vagy hogy magánügy, ő kinek a lakásában lakik. Az egyik válasz ugyanakkor kiválóan bemutatta, hogy mekkora trükkmesterről is van szó Matolcsy György esetében.
Arra a kérdésre, hogy "Megfelel-e a valóságnak az a sajtóinformáció, hogy amikor az Ön nemzetgazdasági minisztersége idején a magánnyugdíj-pénztári vagyont államosították, akkor a portfólióban lévő nemzetközi, illetve belföldi értékpapírok kezelésével az Unicredit Bankot bízták meg?", a jegybankelnök azt válaszolta, hogy:
nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank elnökének feladatkörébe, hogy a nemzetgazdasági minisztérium évekkel ezelőtt milyen döntést hozott.
Vagyis a jegybankelnök Matolcsynak nem kell válaszolnia egy olyan kérdésre, ami a nemzetgazdasági miniszter Matolcsy ügyeit firtatja.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének napokban megjelent tanulmányából az derült ki, hogy a robotok Magyarországon a munkahelyek 12 százalékát, azaz kicsivel több mint félmillió állást vehetnének el, illetve ennyi munkahelyet lehetne automatizálni. A tanulmány szerint az észak-magyarországiak, illetve az iparban és irodákban dolgozók vannak veszélyben a leginkább.
A kutatók 55 olyan szakmát találtak, ahol a meglévő technológiák bevezetése esetén teljes mértékben kiváltható lenne Magyarországon: ebből 18 az iparhoz, 11 az irodai munkákhoz és adminisztrációhoz, 10 a logisztikához és járművezetéshez kapcsolódik.
Közben a kormány azért mozgolódik az ügyben, Orbán Viktor például a Huawei vezetőivel tárgyalt Rigában többek között arról, hogy hogyan tud részt venni a cég a kormány Digitális jólét programjában. Az is kapcsolódó hír, hogy csütörtökön kiderült, hogy az IT Services Hungary (ITSH) Kft. három vidéki telephelyén, Szegeden, Debrecenben és Pécsen 4,6 milliárd forintos beruházással 360 új munkahelyet hoz létre.
Egy másik friss kutatásból is érdekes dolgok derültek ki a magyar munkaerőpiaccal kapcsolatban, többek között például az, hogy tavaly a magyar munkavállalók 16 százaléka váltott munkahelyet tavaly, és hogy a magyarok már sokkal gyakrabban hajlandóak költözni egy jó munkahelyért, mint korábban. A kutatásból az is kijött, hogy a magyarok még mindig nem tudnak önéletrajzot írni, ami miatt ötből négy életrajz érdektelenség miatt az első olvasás után a kukában landol.