A török gazdaság évek óta nem volt ennyire rossz állapotban, már konkrétan ott tartanak, hogy az elnök, Erdoğan dollárterroristázza az embereket, akik a líra árfolyamának zuhanása miatt dollárra váltják át a pénzüket. A külföldi befektetőknek az alacsony növekedésen kívül az újabb és újabb rendkívüli intézkedések se tetszenek, de a folyamatos terrortámadások is sokat ártanak a török gazdaságnak. Megnéztük, hogyan jutott ide a pár éve még növekedési csodaként mutogatott török gazdaság.
Bár Törökországról az utóbbi időben inkább csak a nyári puccs és Erdoğan leszámolása, a terrortámadások, valamint különféle geopolitikai ügyek kapcsán lehetett olvasni, a 2008-as válság utáni időszakban rendre 2-4 százalék körüli növekedést produkáló török gazdaság 2016 harmadik negyedévében 1,8 százalékkal esett vissza, ami évek óta az első negatív GDP-adat. Elég ránézni erre az ábrára, hogy látszódjon, ennek mekkora a jelentősége.
De nem csak ez mutatja, hogy a gazdaság nagy bajban van. Szintén nagyon árulkodó az az ábra, ami a török líra amerikai dollárhoz viszonyított árfolyamát ábrázolja. Ezen látszik, hogy nagyjából a 2008-as válság óta – kisebb visszaerősödéseket leszámítva – a líra gyengül a dollárral szemben. Hogy ez miért fontos?
Ahogy arra Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője az Index 2016 legérdekesebb ábráit összegyűjtő cikkében is felhívta a figyelmet, többek között azért, mert:
Az, hogy Törökországot külföldi erők a deviza ellen spekulálva próbálják térdre kényszeríteni. Erről azt is érdemes tudni, hogy nemcsak az számít terroristának, akinek fegyver van a kezében, hanem az is, akinek dollár.
Utóbbiakat viszont már nem gazdasági újságírók vagy elemzők mondják, hanem Recep Tayyip Erdoğan, az ország elnöke nyilatkozta csütörtökön, miután az év első tíz napjában a líra 6,7 százalékot gyengült a dollárral szemben. Erdoğan ugyanakkor a valósághoz kicsit közeledve hozzátette azt is, hogy vannak problémák a török gazdasággal. Persze szerinte a török líra gyengülését ezek teljes egészében biztos, hogy nem indokolják.
Ezzel a kijelentéssel Erdoğan egyébként nemcsak a nemzetközi pénzügyi befektetőket, hanem a megtakarításokkal rendelkező török lakosságot is leterroristázta, ugyanis a gazdagabb törökök egy ideje tényleg gyengítik a lírát azzal, hogy a megtakarításaik értékét úgy igyekeznek megőrizni, hogy dollárra váltják át a spórolt pénzüket.
Mindennek egyébként nem is annyira hosszú távon könnyen a török gazdaság összeomlása lehet a következménye, ami újabb belpolitikai káoszhoz vezethet. Törökország esetében ráadásul ilyen esetben azért is nagyobb az államcsőd kockázata, mert az állam nyersanyagokból nem számíthat adóbevételekre, és a politikai felfordulásoknak ilyenkor mindig nagyobb destabilizáló hatásuk lehet a költségvetésre.
Ezt viszont már Magyarországon is megérezhetjük, amennyiben például az lesz a káosz következménye, amivel Erdoğan decemberben már fenyegette az EU-t, tehát hogy Törökország felmondja azt az egyezményt, aminek értelmében az unió 3,2 milliárd eurós támogatásáért cserébe nem engedik át az országon a déli határ felől érkező migránsokat.
Törökország gazdasági problémái nem értelmezhetőek a politikai káosz nélkül, ami az utóbbi időben az országot jellemezte. Az egész nagyjából azzal kezdődött, amikor a törökök lelőttek egy Szíriában szolgálatot teljesítő orosz vadászbombázót. Ezt követően Oroszország gazdasági szankciócsomagot fogadott el, aminek része volt a két ország közti charterjáratok betiltása, illetve az orosz utazási irodáknak is megtiltották, hogy török utakat hirdessenek (a szankciókról akkor itt írtunk részletesebben).
A törökországi turizmust az Oroszországgal tavaly novemberben kialakult feszült viszonyon túl az utóbbi időben Törökországban elkövetett terrortámadások is eléggé visszavetették. Ennek következtében nyár közepéig 40 százalékkal esett vissza a Törökországba érkező külföldi turisták száma az egy évvel korábbihoz képest a török kulturális és idegenforgalmi minisztérium adatai alapján.
Ebben az adatban még a júliusi sikertelen puccskísérlet hatása nincs benne, viszont azt például lehet tudni, hogy augusztusig a Törökországba érkező magyar turisták száma nagyjából az ötödére zuhant. A turizmus teszi ki a török GDP nagyjából 13 százalékát, így érthető, hogy az iparág visszaesése az egész ország gazdaságán érződött.
Annak ellenére viszont, hogy Törökország és Oroszország között azóta enyhült a feszült viszony, a turizmus még nem igazán tért magához. Ennek az az oka, hogy vissza-visszatérő terrortámadások miatt a turisták még mindig kerülik az országot. Legutóbb szilveszterkor volt merénylet Törökországban: akkor egy fegyveres férfi 39 embert ölt meg egy isztambuli szórakozóhelyen. Az Utazási és Turisztikai Világtanács becslései alapján pedig nagyjából 13 hónapig tart, mire a turizmus összeszedi magát egy országban egy terrortámadás után, így nem számíthatunk arra, hogy a török turizmus talpra áll az idén.
A líra gyengülése mellett az is nehezíti a török gazdaság helyzetét, hogy egy ideje a külföldi beruházások is kerülik az országot: 2016 első hét hónapjában összesen 2,5 milliárd dollárnyi beruházás jött az ország a török államkincstár adatai szerint, ami 68 százalékos visszaesést jelent 2015 hasonló időszakához képest, amikor 7,5 milliárd dollárnyi új beruházás jött az országba.
Amikor az egyik nagy hitelminősítő, a Moody's nemrég befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolta a török állampapírokat, a leminősítést azzal indokolták, hogy Erdoğan puccsot követő intézkedései meggyengítették a jogbiztonságot az országban. Ennek pedig bőven köze lehet ahhoz, hogy a külföldi beruházók nem merik az országba hozni a befektetéseiket.
A török parlament éppen a múlt héten szavazta meg, hogy még három hónappal hosszabbítsák meg a július 15-i puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot. Ez felhatalmazza a török kormányt arra, hogy a törvényhozás megkerülésével léptessen életbe törvényeket, és korlátozza vagy akár fel is függessze a polgári és szabadságjogokat, amennyiben azt szükségesnek tartja.
A hitelminősítők valószínűleg azt sem fogják annyira értékelni, hogy az elnök – miközben folyamatosan elmondja, hogy tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét – gyakorlatilag hadat üzent a török központi banknak, és azt követeli: a jegybank csökkentse az alapkamatot, hogy ezzel is ösztönözze a növekedést.
Ebben a környezetben viszont érthető, hogy a cégek attól félnek: Törökországban a nagy politikai stabilizáció közepette lenyúlják majd a befektetéseiket. És bár az országban sokan a politikai helyzet stabilizálódását várják attól a népszavazástól, aminek a felhatalmazásával a török kormány megszüntetné a miniszterelnöki pozíciót, és elnöki rendszert alakítanának ki Recep Tayyip Erdoğan körül, szintén nem annyira biztos, hogy ez a piaci szereplőket megnyugtatná. Mindezek ellenére viszont a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kormány igyekszik a külföldi befektetők dolgát megkönnyítő reformokat elfogadni.
Közben persze az elemzők azt is meg szokták említeni, hogy olyan belső tényezők sem segítenek az ország gazdaságán, mint az alacsony lakossági megtakarítási ráta, a magas munkanélküliség vagy a stagnáló termelékenység. Közben ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy a tavalyi év első felében a minimálbér emelése és a menekültek növekvő kiadásai miatt ötéves rekordot döntött a fogyasztás az országban, és ez azért is fontos, mert a fogyasztás teszi ki a török GDP kétharmadát.
Mindezek mellett sok jót nem lehet várni a török gazdaságtól idén. Erre utal például az is, hogy a Moody's csak évi átlagos 2,7 százalékos növekedést vár a török gazdaságtól a következő három évben, ami messze alulmúlja a 2010 és 2014 között produkált 5,5 százalékos átlagot. És mindez még egy optimista várakozásnak tekinthető, hiszen a politikai káosz kialakulását elég nehéz előrejelezni, és ebben az esetben még az államcsőd sem lenne kizárható kimenetel.