A munkaadók keveslik a cserébe ajánlott kompenzációt, de lehet, hogy megint az önkormányzatok isszák meg az egész levét.
Egy hét alatt jelentősen módosult a kormány álláspontja a jövő évi garantált bérminimum emelésével kapcsolatban, ugyanis Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára azzal lepte meg a szakszervezeteket és munkaadói érdekképviseleteket a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, hogy
ezt a bérelemet is a minimálbérrel azonos mértékben kellene emelni 2022-ben.
Vagyis a múlt heti bruttó 250 ezerre emelési javaslatát felülbírálva most azt mondja a kormány, hogy nem kellene rombolni a szakképzett munkaerő elismertségét azzal, hogy csökken a távolság a minimálbér összege és a garantált bérminimum összege között,
ezért legyen 2022 januárjától bruttó 261 ezer forint a szakmunkások számára kötelező legkisebb bér.
A szakszervezetek üdvözlik, hogy a kormány átgondolta az álláspontját – mondta az általa hevesként és mozgalmasként jellemzett ülést követően az Indexnek Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke.
Szavai szerint ezt a változást nem fogadták jól a munkaadói oldalon, elhangzott az is, hogy ennél alacsonyabb garantáltbérminimum-összeg mellett is kikényszeríti a piac a képzett dolgozók esetében az akár e szintnél is bőven magasabb piaci béremelést, akkora a munkaerőhiány. Szakszervezeti oldalról az volt erre a válasz, hogy ha a liberális piac mindent elintéz, akkor nem kellene állami kompenzációt kérni a béremelés kigazdálkodásáért cserébe. A jelentősebb minimálbér-emelésre már csak azért is szükség van a szakszervezetek szerint, mivel vásárlóerő-paritáson euróra átszámítva vészesen lemaradt a magyar legkisebb kötelező kereset a régió legtöbb országához képest, és lassan már a románok is megelőznek ebben minket.
Ezzel távolabb kerültünk a megállapodástól
– értékelte a mai tárgyalási fordulón elhangzottakat Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Elmondása szerint ugyanis a kabinet ragaszkodik ahhoz, hogy a jelentős, csaknem 19 százalékos emelést kompenzálandó csak négy százalékkal mérsékelné a szociális hozzájárulási adót. Méghozzá úgy, hogy a júliustól már törvényben rögzített kétszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentést – ami egyébként félszázalékos szochocsökkentésből és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás kivezetéséből tevődne össze – előrehozza januárra, és megtoldja még két százalékkal.
Igaz, ez valamennyi hazai munkaadóra vonatkozna, nem csak a minimálbéren, illetve a garantált bérminimumon foglalkoztatókra, és valamennyi bérsávra is, azaz a magasabb keresetű alkalmazottak után fizetendő szocho is ennyivel csökkenne. A pénzügyminisztériumi szakértők számításai szerint egyébként
ez a négyszázalékos csökkentés ötszázmilliárd forinttal csökkenti a központi költségvetés bevételeit.
A munkaadói oldal a múlt héten már a 245 ezres garantált bérminimum megadásáért is ötszázalékos szociálishozzájárulásiadó-csökkentést kért, az egylépcsős 261 ezer forintra emelést pedig nyolcszázalékos csökkentésért cserébe látta kivitelezhetőnek már a múlt héten is. Az egylépcsős emeléshez semmiképp sem elegendő a négyszázalékos szochocsökkentés – szögezte le Rolek Ferenc. Elmondása szerint ez eléggé megmerevítette az álláspontokat.
Bodó Sándor az ülésen – hangsúlyozottan nem kormányálláspontként, javaslatként tálalva – megemlítette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felől érkezett egy olyan, a vállalkozások adóterheit érintő tehercsökkentő javaslat, amely kiterjesztené a helyi iparűzési adóra vonatkozó idei kedvezményt 2022-re is, és kérte erről a munkaadói érdekképviseletek véleményét. Munkáltatói oldalról úgy vélték, hogy erre a felvetésre nehéz hirtelen reagálni.
Első hallásra azonban nem feltétlenül jó ötlet, mivel nem biztos, hogy azon vállalkozásoknál hagy többletforrást, amelyeket a foglalkoztatottak magas száma alapján a leginkább érint a két kötelező legkisebb bérelem jelentős emelése, illetve az emiatti bértorlódás kezelése – mondta Rolek Ferenc. A hipafelezés fenntartása mintegy 150 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban az ITM szerint. A munkaadói oldal első reakciója erre az volt, hogy amennyiben megadná a kormány azt az egyszázaléknyi szochocsökkentést, amit kérnek, olcsóbban megúszná a költségvetés, mert az nagyjából 125 milliárdos kiesést jelentene a kormány által ajánlott négyszázalékos mérséklés ötszázmilliárdos kiesésén felül.
Rolek szerint a munkaadói oldal mindenesetre megvizsgálja és megtárgyalja a felvetést a jövő szerdai, következő tárgyalási fordulóig. Beszámolt arról is, hogy VOSZ-javaslatként elhangzott az a kérés, hogy ha a vállalkozói terheket szeretné mérsékelni a kormány, akkor érdemes lenne a kisvállalati adó (kiva) adókulcsát a társasági adóéval azonos, kilencszázalékos szintre mérsékelni.
Ehhez képest azért beszédes, hogy a szerda délutáni ülést követően kiadott minisztériumi közleményben már az szerepel, hogy
a kormány az önkormányzatok költségvetési stabilitását is figyelembe véve megfontolja a korábbi kamarai javaslatot, amely a helyi iparűzési adó idei mérséklését kiterjesztené 2022-re.
Ez lényegében azt takarja, hogy miután 2021-re megfelezte az önkormányzatok egyik fő bevételi forrásának számító helyi iparűzési adót a kormány, jövőre is ugyanekkora adókulccsal kellene megállapítani ezt az összeget. Igaz, a gazdasági kilábalás miatt feltehetően még ez a kisebb adókulcs is magasabb adóbevételt jelentene a településeknek.
Ugyanakkor már az első körben is hevesen ellenezte az önkormányzati rendszerből mintegy 150 milliárd forintot elvonó hipakedvezményt szinte minden önkormányzat, különösen azt követően, hogy a kieső adóbevételek kompenzációjáról csak májusban döntött a kormány. Méghozzá úgy, hogy
összesen 23 milliárd forint támogatást adott: a 25 ezer fő alatti települések automatikusan kaptak támogatást, míg a nagyobb településekkel külön egyeztettek.
Aztán május közepére az is kiderült, hogy döntően fideszes vezetésű nagyvárosok kaptak érdemi, többmilliárdos dotációt, míg Budapest például semekkora összeggel nem számolhatott. Az Index megyei jogú városokat bemutató, a Városvezető című sorozatában többek között Szombathely, Békéscsaba, Eger első embere is beszámolt arról, milyen nehézségeket okozott az iparűzési adó elvonása. Budapest pedig szeptember óta folyószámlahitelből működik.
Az önkormányzatokat egyébként nemcsak az újabb hipaelvonás érintené kellemetlenül, hanem munkáltatóként a garantált bérminimum 19 százalékos emelése is – tekintve hogy jelentős foglalkoztatók önkormányzati tulajdonú cégeken, szociális intézményeken át a kulturális és közművelődési intézményekig bezárólag. Számukra sem mindegy, mekkora szociális hozzájárulási adót kell fizetniük az emelt bérek után, főleg akkor, ha eleve kisebb költségvetéssel kell nekiindulniuk a 2022-es évnek.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)