Hazai viszonylatban jelentős üzemanyagár-esésre ébredtek hétfőn a magyar autósok, de ez sem elég, hogy egyáltalán a dobogóra felkerüljünk a legolcsóbb uniós üzemanyagok ranglistáján. Ez lehet jó és rossz hír is a magyar kútüzemeltetőknek, hiszen a kőolaj árától függ, egyáltalán megéri-e nekik hagyományos benzint és gázolajat árulni, vagy csak azért teszik, mert a kormány rájuk kényszerítette. Vagyis előfordulhat olyan helyzet, hogy a határ menti kutak azért drukkolnak, nehogy a külföldiek náluk töltsék tele a tankot.
A legfrissebb elérhető uniós statisztika szerint a múlt hét elején egy liter 95-ös benzin átlagosan 504 forintba került itthon, ami a hetedik legalacsonyabb ár a tagállamok között. Akkori árfolyamon a legkevesebbet, 435 forintot Bulgáriában kellett fizetni, ezt követte Románia 459 és Lengyelország 469 forintos árral.
A 480 és 500 forintos kategóriában „versenyzett még” Málta, Ciprus és Szlovénia, de utóbbiaknál 490 forintnál is többet kellett fizetni.
Az árbefagyasztás Magyarországot a 4–5. legolcsóbb helyre tette.
Az esetleges üzemanyag-turizmussal kapcsolatban Ausztriára, Horvátországra és Szlovákiára érdemes figyelni, ahol 513, 531 és 539 forintba kerül egy liter üzemanyag.
Persze, ha egy autós utánaszámol, akkor kiderül, túl nagy távolságot nem érdemes megtenni az olcsóbb üzemanyagért. Ha például egy szlovák benzinesautó-tulajdonos spórolna, és még arra is ügyel, hogy közel üres tankkal érkezzen egy magyar kútra, és 50 litert tankoljon, akkor 2950 forintot spórolhat az 59 forintos differencián. Ez itthon 6,14 liter benzin, ami talán elég 100 kilométerre, vagyis ha 50 kilométerről tesz kitérőt, akkor már nem spórolt semmit.
Horvátországban szintén úgy döntöttek, hogy befagyasztják az üzemanyagok árát, részben azért, hogy ne lassuljon a gazdaságuk, részben pedig azért, mert akkora lett a különbség a horvát és a bosznia-hercegovinai kutak árai között, hogy az autósok átjártak, és ha már ott voltak, akkor bevásároltak, étterembe mentek, vagyis ott költötték el a pénzüket a belföldi szolgáltatók helyett.
A gázolaj átlagára a múlt héten 515 forint volt szintén az uniós statisztika szerint, amivel Magyarország az uniós középmezőnyben foglalt helyet. A 480 forint azonban még mindig több, mint a máltai (435), a bolgár (436), a román (456) vagy a lengyel (469). Hasonló szinten a litván gázolaj áll 483 forinttal.
Ezzel Magyarországon lehet venni az 5–6. legolcsóbb gázolajat az unióban.
A környező országokban Szlovákiában (502), Ausztriában (508), Horvátországban (526) és Szlovéniában (529) kell többet fizeti a dízelért, így innen várhatók a határ mentéről áttévedő autósok.
Az üzemanyag-turisták dolgát éppen az könnyíti meg, hogy a magyar kormány kizárta a piaci verseny lehetőségét az itthoni kutaknál, vagyis mindenhol egységes 480 forintos árral találkozhatnak, ráadásul még az autópályáról sem kell letérniük.
A kormány múlt csütörtökön jelentette be, hogy 480 forintban maximálja a sima – tehát nem prémium – üzemanyagok árát. Kompenzációt nem ad a kutaknak, és mivel sejtették, hogy az üzemeltetők mindent megtesznek majd veszteségeik csökkentésért, a hétvégén meglepően szigorú részletszabályokat tettek közzé.
A szabályozás legrémisztőbb eleme az, hogy átveheti más az üzemeltetést. Ekkor ideiglenesen a kút ingó és ingatlan vagyona az új üzemeltetőre száll, ideértve a shop árukészletét is. Ez számos kérdést felvet: mi lesz például az alkalmazottakkal, és mi történik, ha a kutat üres shoppal, üres üzemanyagtartállyal adja vissza az ideiglenes tulajdonos egy olyan vállalkozónak, akinek nem volt bevétele a megelőző hónapokban. Ez a veszély különösen a hálózaton kívüli, úgynevezett „fehér kutakat” fenyegeti, amelyek nem tudják az esetleges veszteségeiket „eloszlatni”.
Csak remélni lehet, hogy e mögött nem áll olyan kormányzati szándék, hogy még a választások előtt átrendeződés induljon a benzinkutak tulajdoni viszonyaiban, és a tőkeerősebb vállalkozók megszerezhessék a kis likviditással rendelkező egységeket.
Az is érdekes, hogy ha az olaj ára emelkedik, akkor a kormány visszaengedi-e az árakat a piaci viszonyok közé kevéssel a választások előtt, vagy Zsiday Viktor alapkezelőnek lesz igaza, aki szerint a hatósági ár egészen addig tart, amíg a magyarok az urnákhoz nem járulnak tavasszal.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)