Az Unió energiaügyi miniszterei kedden tanácskoznak a kialakult gázellátási válságról.
Az Európai Bizottság múlt hét közepén mutatta be azt az új javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában. Eszerint valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között
15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást.
A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint Európának a legrosszabbra kell készülni.
A bizottsági terv értelmében az uniós tagállamoknak szeptember végéig naprakésszé kell tenniük nemzeti vészhelyzeti terveiket, és be kell mutatniuk, hogyan kívánják teljesíteni a 15 százalékos csökkentési célt.
A javaslat egyáltalán nem talált osztatlan támogatásra. Hivatalosan legutóbb Görögország jelezte, hogy ellenzi az abban foglaltakat. Korábban pedig Portugália, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Málta és Ciprus is egyet nem értésének adott hangot.
Magyarország még nem foglalt állást ez ügyben hivatalosan. A Demokratikus Koalíció pedig azt követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a legújabb orosz gázszerződést. Úgy fogalmaztak: a hírek szerint a kormány 736 milliárd forintos devizahitelt akar felvenni, hogy azt „egy az egyben odaadja Oroszországnak”.
A dpa német hírügynökégnek nyilatkozva Ursula von der Leyen felhívását elsősorban azokhoz az országokhoz intézte, amelyek kevésbé függnek az orosz gázszállításoktól. Szavai szerint a gázfelhasználási takarékosságban ezeknek az országoknak is részt kellene venniük. Egy esetleges teljes orosz szállítási stop ugyanis őket is sújtaná.
A tagországok gazdaságai szorosan összekapcsolódnak egymással. Egy gázválság valamilyen formában minden tagállamot érintene. Az energiaszolidaritás az európia szerződések egyik alapelve
– jelentette ki a bizottsági elnök asszony, és hozzátette: az orosz gázszállítások teljes leállására történő nem megfelelő felkészülés ahhoz vezethet, hogy a tagállamok gazdasági teljesítménye átlagban 0,9-1,5 százalékkal visszaesne.
Az Index arról is írt, hogy az utóbbi harminc év alatt szinte alig változott az energiafelhasználás az Európai Unióban.
(Borítókép: Ursula von der Leyen. Fotó: JOHN THYS / AFP)