Noha a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara még mindig nem tett le arról, hogy kitartó lobbizással életszerűbbé tegyék a júliusban egyetlen törvényjavaslattal beszántott katás adónem helyébe lépett új szabályozást, azért azoknak is igyekeznek segíteni, akiknek kényszerűen megváltozik az életük a kormány rapid, egy nap alatt áttolt, és egész ágazatok működését átalakító jogalkotása miatt.

A kamara ugyanis amellett, hogy a vállalkozóktól és más érdekvédelmi szervezetektől begyűjtött információk alapján olyan javaslatokat dolgoz ki a jogalkotók számára – hátha megfontolják –, amelyekkel a jogszabályváltozás szélesebb vállalkozói rétegek számára is elfogadható kereteket biztosít.

A testület a közelmúltban szervezett egy online konferenciát 1586 résztvevővel, amelyen a NAV szakértői mellett adótanácsadó és könyvelő szakértők járták körbe mi mindent kell  számba venni, ha a vállalkozó folytatni szeretné a tevékenységét, és ehhez a számára legmegfelelőbb adózási formát szeretné megtalálni. 

Az egyik legfontosabb új információ a vállalkozók számára, amelyre a BKIK felhívja a figyelmet, hogy augusztus 18., azaz a konferencia óta megváltozott egy fontos határidő: 

A kamara közleménye szerint a konferencián – melynek előadásai itt ingyenesen visszanézhetőek – egyrészt a NAV-adminisztrációval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a biztosítottság és a folyamatban lévő céges ügyek kérdéseit, valamint a katában maradókra és az azt elhagyókra háruló feladatokat járta körbe dr. Kecsmárik Viktor, a NAV osztályvezetőjének előadása. 

Papp Tibor adószakértő, az Írisz Office Zrt. vezérigazgatója a kata helyett szóba jöhető adónemek legfontosabb tudnivalói mellett többek között arról beszélt, hogy mire érdemes figyelni, ha főállású, mellékállású, vagy pedig nyugdíjas választaná az átalányadózást, illetve hogy a kiva vagy a társasági adózás választása esetén milyen pénzügyi és adminisztrációs tudnivalók mérlegelése nélkülözhetetlen a döntés előtt. 

Fülöp Olga, a Minősített Könyvelők Egyesülete felügyelőbizottsági tagja elsősorban az átállás adminisztrációs tudnivalóira, járulékos költségeire, az iparűzési adóval kapcsolatos változásokra, és a számlázással kapcsolatos gyakorlati tudnivalókra tért ki. Emellett beszélt az egyszerűsített foglalkoztatás előnyeiről és észszerű használatáról is, de válaszolt arra a felvetésre is, hogy a lakosság felé szolgáltató katás egyéni vállalkozóval az átalányadózó egyéni vállalkozó vajon szerződhet-e. Az előadók egyébként több mint 300 résztvevői kérdésre válaszoltak, melyeket a szakmai előadások közben küldtek be a résztvevők.

Miután a kormány július 10-én derült égből villámcsapásként benyújtotta, majd egy nap alatt a kétharmados többséggel meg is szavaztatta a kisadózó vállalkozók tételes adójának új szabályait, mintegy 450 ezer vállalkozó számára vált nyilvánvalóvá, hogy újra kell gondolnia teljes működését. Miután Orbán Viktor egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy az nem működik, hogy 450 ezer katás nem fizet elég nyugdíjjárulékot, már nagyjából lehetett sejteni, hogy több tízezres tömegtüntetések ide, hídlezárások oda, nem lesz érdemi változás a könyvelők egyesülete szerint egyébként hibákat tartalmazó jogszabály szövegében.

És ugyan jelent meg két olyan jogszabálymódosítás is, amely elvileg a katakárosultaknak kedvezett volna, ezek közül csak a katás bt-knek adónemváltás esetére előírt kötelező könyvvizsgálat eltörlése valódi könnyebbség, mivel a katás vállalkozók többsége nem adócsalási megfontolásból nem az egyszerűsített közteherviselés (ekhó) szerint adózott eddig, hanem egyszerűen azért, mert vagy nem volt jogosult ezt választani a tevékenysége jellege miatt, vagy pedig azért, mert az ekhózáshoz szükséges munkaviszonyt bizony a megrendelői oldal nem nagyon akarta kifizetni. 

Az Indexnek nyilatkozó adószakértők tanácsait itt és itt találja.