Egy földgáztároló létrehozásának észszerűségéhez és gazdasági indokoltságához már nem fér kétség – mondta Jože Bajuk, a Petrol szlovén olajipari vállalat igazgatósági tagja.
„Szlovénia kellően nagy potenciállal rendelkezik egy földgáztároló létesítésére, amely egyes becslések szerint a nyári földgázszükséglet harminc–száz százalékát is fedezheti” – mondta a szakember.
Szlovénia egyike annak a tíz uniós tagállamnak, amely nem rendelkezik saját tárolási kapacitással, ami eddig nem jelentett problémát Jože Bajuk szerint, mert „az Oroszországból érkező megbízható és mindenek előtt kedvező árú” földgáz elérhető volt.
Korábban már készültek kutatások a Muravidéken egy földgáztározó létrehozására, viszont a magas költségek és Horvátország, valamint Ausztria közelsége miatt – ahol Szlovénia földgáztárolókat bérel – a téma eddig nem került komolyan szóba. Az energiaválság miatt azonban most újra terítékre került.
A gáztároló létrehozására egyebek között a Muravidéken látnak lehetőséget, ahol még hat aktív kútjuk van, és a jövőben a szerény gáztartalékok és a törvényi korlátozások miatt valószínűleg már egyáltalán nem fognak gázt szivattyúzni belőlük.
Két terület jöhet szóba, az egyik közelebb van a magyar határhoz, a másik nyugatabbra fekszik, a Lendvához közeli Petesházán, és mindkét mező képes a földgáz tárolására.
Ezek természetes tárolóhelyek, körülbelül háromezer méter mélyek, a legnagyobb költséget pedig az MTI szerint éppen a kutak jelentik. Jože Bajuk szerint kialakításuk 100-150 millió euróba kerülne, és három-négy éven belül működőképesek lennének.
Ha a tároló a magyar határon épülne fel, akkor célszerű lenne megvizsgálni a határon átnyúló, ezen belül is a pénzügyi együttműködés lehetőségét
– hangsúlyozta a szakember.
Egy 2020-ban készült felmérés szerint Szlovénia a rendelkezésére álló energiahordozók 17,6 százalékát közvetlenül Oroszországból importálta, nyolcvan százalékát pedig Ausztriából, amely közvetve szintén Oroszországból származott. Energiaforrásonként az összes rendelkezésre álló földgáz 81 százaléka és az olajtermékek 24,9 százaléka érkezik Oroszországból, ez pedig Szlovéniát is az orosz importra nagyban hagyatkozó országok közé sorolja.