Áder János szerint nem kérdés, hogy a váltást meg kell lépni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy globális szinten Magyarország részesedése a klímaváltozásért felelős gázok összkibocsátásából 0,14 százalék, Európáé pedig 9 százalék alatti, vagyis szükség lenne egy világszintű megegyezésre.

Az eddigi klímatárgyalások kudarcára utalva megjegyezte, a megegyezést a kibocsátások 40 százalékáért felelős Egyesült Államok és Kína részvételével kellene kezdeni, amibe bekapcsolódhatnának a 80 százalékban felelős G20-ak. A párizsi klímatárgyalásokat felemlítve közölte, elérhetetlennek tartja azt kitűzött célt, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a másfél fokot. Hozzáfűzte: kulcsfontosságú lesz a mezőgazdaságban is az alkalmazkodás.

Áder János leszögezte: aszály a Kárpát-medencében volt is, lesz is, Magyarországon ezt adottságnak kell tekinteni, amit a klímaváltozás erősíteni fog. Egy 15 éve készült kutatás megállapította, hogy a klímaváltozás hatásait a Kárpát-medencében előbb és sokkal súlyosabban érzékeljük, mint Európa más területein.

A volt köztársasági elnök a talajhasználat elégtelenségeire is kitért. Kiemelte, hogy 200-500 év kell egy centiméternyi termőföld kialakulásához, miközben vannak olyan területei az országnak, ahonnan több tíz centiméternyi termőföld tűnt el az elmúlt években. Az ENSZ által készített felmérés szerint világszinten 6 billió dollárt veszítünk minden évben a talajdegradáció miatt.

„Akárhogy fejlesztjük az öntözőrendszert, az ország 7, maximum 10 százaléka tehető öntözhetővé” – mondta Áder János. Hozzátette: az alkalmazkodás terményváltást is jelenthet, és azt a kényszert, hogy a jelenleginél sokkal jobban visszatartsuk a vizeinket.

Mezőgazdasági művelésű területeket kell visszaadni a természetnek, teszik vagy nem tetszik

– fogalmazott Áder János.

Nem az állattartás a legnagyobb felelős a klímaválságért

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára elmondta, az állattartás ahhoz képest, hogy mennyi támadás éri, globális szinten mindössze bő 5 százalékban tehető felelőssé a klímaválságért. Idézte az ENSZ adatait, amely szerint a mezőgazdaság és a földhasználat 18 százalékban felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, ezen belül 30 százalékot képvisel az állattartás.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a fenntarthatóság érdekében az agrárágazaton belül törekedni kell a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlyára. A magyar mezőgazdaság kibocsátását a tavalyi adatok szerint – ami érdemi változást nem mutat tíz éve – 61 százalékban a növénytermesztés, 31 százalékban az állattenyésztés, a többit a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységek adják.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az MTI szerint kiemelte, hogy az elmúlt öt évben az azt megelőző másfél évtizedhez képest extrém időjárási körülmények voltak. A viharkárok és a jégkárok 80-85 százalékáért felelős szupercellák éves viszonylatban négyszer-hatszor többször alakultak ki. Kitért arra, is, hogy jelenleg valamivel több mint 5 millió hektárnyi szántóföldi területe van az országnak, ami a 60-as években még 7 millió hektárnyi volt.