Évekbe fog telni, amíg az energiaárak visszatérnek az ukrán háború előtti szintre – mondta a világ egyik legnagyobb energetikai cége, az Enel vezetője, Francesco Starace.
Francesco Starace, az Enel vezetője szerint az árak csökkentése az új energiaforrásoktól, például a megújuló energiaforrásoktól és a hőszivattyúktól függ.
A kormányok Európa-szerte milliárdokat költenek arra, hogy a vállalkozások és a háztartások számára enyhítsék a terheket, melyet az energiaszámlák kifizetése jelent. Emellett új energiaforrások biztosítására is törekednek.
Francesco Starace elmondta, hogy az áramot és gázt előállító és elosztó vállalat idén megpróbálta megóvni 20 millió európai ügyfelét az energiapiaci ingadozásoktól. A vállalat vezetője szerint mindent megtett azért, hogy tartsa magát a rögzített árú szerződésekhez, amelyekben megállapodott.
„Az ügyfelek bizalmának megingása nagyobb kárt okozna a cégnek, mint egy év eredményének visszaesése” – mondta.
Az olasz energiaóriás több mint 70 millió háztartásnak és vállalkozásnak ad el áramot több mint 30 országban. Az Enel azonban azt tervezi, hogy számos országból kivonul, mivel a megújuló energiára és a szén-dioxid-kibocsátás megszüntetésére összpontosít 2040-re. Emellett csökkenteni akarja hatalmas, mintegy 63 milliárd dolláros adósságát.
Nagy összegeket fektet be a napelemek gyártásába, mivel bővíti meglévő szicíliai gyárát, és új gyárat épít az Egyesült Államokban. Az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és az euróövezetben az infláció és a megélhetési költségek válságának legnagyobb okozója az energiaárak emelkedése.
Oroszország ukrajnai inváziója által kiváltott globális energiaválság „nagyon világosan megmutatta, hogy az egyetlen energiaforrástól való függés mennyire veszélyes Európa számára” – mondta Francesco Starace.
A jövő rendkívül szén-dioxid-mentes lesz, és az atomenergiától és a megújuló energiától függ majd – mondta a BBC-nek az Enel vezetője. A megújuló energiaforrásokra való áttérés azonban kockázatokkal is jár.
Júliusban a Nemzetközi Energiaügynökség azt mondta, hogy Kína domináns szerepe a nap- és szélerőművek előállításában „potenciális kihívásokat teremt, amelyekkel a kormányoknak foglalkozniuk kell”. Starace szerint a Nyugat túlságosan nagy mértékben támaszkodik Kínára a megújuló energiaforrások és más áruk tekintetében.
Az energiaellátást zavaró geopolitikai feszültségekről elmondta, az egyensúly helyreállítására lenne szükség. Az Enel napelemekbe történő beruházását is ez a törekvés segítette, bár a szicíliai gyár bővítése még mindig csak az európai igények 10 százalékát fogja fedezni.
A politikai vezetők is elismerték, hogy Európának több helyről kell energiát szereznie. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa szerint az EU és tagállamai idén 56 energiaügyi megállapodást kötöttek 23 országgal. A legutóbbiak között volt egy 15 évre szóló megállapodás, amelynek értelmében Németország a ConocoPhillips vállalattal kötött szerződés révén cseppfolyósított földgázt (LNG) kap Katarból.
Norvégia is növeli a földgázkitermelést, és a világ legnagyobb termelője, az Egyesült Államok is rekordmennyiségű földgázt termel ki.
Ez azt jelenti, hogy Megan Richards, az Európai Bizottság korábbi energiapolitikai igazgatója szerint „meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy Európa egy másik országgal megismétli az Oroszországtól való függőségét”.
„Nagy munkát végeztünk az orosz energia kiváltása érdekében” – tette hozzá, mielőtt figyelmeztetett: Európa még nagyon sokáig nem lesz teljesen független a külföldi energiaforrásoktól, még akkor sem, ha a megújuló energiaforrások hirtelen jelentős mértékben gyarapodnak.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)