Az Európai Unió országai jóváhagyják a gázárakra vonatkozó felső határt, amely akkor lépne életbe, ha a gáz referenciaára 180 euró/megawattóra szintre emelkedne – derült ki tisztviselők elmondása és a Reuters hírügynökség által ismertetett dokumentum szerint.
Az uniós energiaügyi miniszterek megállapodtak a gázárplafonról – közölte Dmitrij Cernikov, az EU cseh elnökségének szóvivője hétfő délután. A Financial Times beszámolója szerint az uniós gázárplafon akkor lép életbe, ha az első hónapra szóló holland gáztőzsde, a TTF szerződés árai három napon keresztül meghaladják a 180 euró/megawattóra szintet.
A mostani megállapodás azonban 95 euróval kevesebb, mint a Bizottság eredeti javaslata, amely szerint akkor korlátozták volna a gáz referenciaárát, ha az 10 napon keresztül elérte volna a 275 euró/megawattórás szintet. Az árplafon 2023. február 15-től léphet életbe, és kezdetben nem vonatkozik a tőzsdén kívüli kereskedésre.
A végső megállapodás azt követően született meg, hogy Németország – amely erősen ellenezte az ársapkát, mivel attól tartott, hogy az értékes gázszállítmányokat Európából a magasabb árakat fizető régiókba irányítanának át – végül az árplafon mellett szavazott. A gázárakra vonatkozó felső határ bevezetését korábban Hollandia és Ausztria is ellenezte, a szavazáson ők azonban a tartózkodás mellett döntöttek, míg Magyarország az intézkedés ellen szavazott.
A döntésnek azonban előbb még át kell esnie az uniós jogi eljáráson, és február 1-jétől kell bevezetni, hogy a következő gáztárolói töltés megkezdésekor csökkenjenek az árak. Az áraknak továbbá megawattóránként 35 euróval kell meghaladniuk a cseppfolyósított földgáz világpiaci átlagárát ahhoz, hogy az intézkedés életbe lépjen. A tőzsdén kívüli ügyletek egy későbbi szakaszban, a brüsszeli felülvizsgálat függvényében vonhatók be.
Az Európai Tanács honlapján található közlemény szerint az uniós gázárplafonról szóló rendelet egy felfüggesztési mechanizmust is tartalmaz arra az esetre, ha a döntés az energiaellátás biztonságát, a pénzügyi stabilitást, az unión belüli gázáramlást veszélyezteti, vagy ha a gázkereslet növekedését tapasztalják. Amennyiben ezen kockázatok egyike bekövetkezik, a Bizottság egy végrehajtási határozatot fogad el a megállapodás felfüggesztéséről.
Az intézkedés továbbá felfüggesztésre kerül, különösen akkor, ha a gázkereslet egy hónap alatt 15 százalékkal vagy két hónap alatt 10 százalékkal nő, az LNG-import jelentősen csökken, vagy a TTF-en forgalmazott mennyiség jelentősen visszaesik az egy évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest.
A gázárplafonról szóló európai uniós megállapodás véget vet az Oroszország és a Gazprom által elkövetett piaci manipulációnak – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A kormányfő Twitteren arról írt, hogy az uniós tagállamok megállapodtak az uniós gázárplafonról és „a legutóbbi brüsszeli találkozókon a többségi koalíciónknak sikerült megtörnie az ellenállást, elsősorban Németország részéről”.
Ez azt jelenti, hogy vége az Oroszország és a Gazprom által elkövetett piaci manipulációnak
– fogalmazott Mateusz Morawiecki.
Az energiaügyi tanács rendkívüli ülése előtt Kadri Simson újságíróknak arról beszélt, hogy kompromisszummal elérhető az EU egészére vonatkozó közös megállapodás a holland gáztőzsde, a TTF határidős piacára vonatkozó árplafon bevezetéséről. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint „a mindenki számára elfogadható megállapodás azonban nagyon erős kompromisszumot kíván mindenkitől”.
Jozef Sikela, az Európai Unió Tanácsa elnökségét betöltő Csehország ipari minisztere az ülésre érkezve azt mondta, az uniós országok között a magas energiaárak kezelésével kapcsolatos, hónapok óta tartó vita lezárásához egy kompromisszumos javaslatot bocsátanának szavazásra, és nem követelnének meg egyhangúságot az elfogadáshoz. A miniszter a részleteket ismertetve elmondta, hogy a cseh elnökség a 188 eurós megawattóránkénti gázárral megvalósítható, új javaslatot tett le az asztalra, amely kezeli a tagországok gázárplafonnal kapcsolatos aggodalmait.
A tanácskozáson Magyarországot Szijjártó Péter képviselte. A külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán korábban azt írta: „Akárhány szavazási kör lesz a mai nap folyamán, Magyarország nemmel fog szavazni. Vezetékeket kell építeni, meg LNG-kikötőket kell építeni, új forrásokat kell keresni, nem szerencsétlenkedni az ársapkával.”
Orbán Viktor miniszterelnök októberben uniós csúcstalálkozón vett részt, amelynek első napján már sikerült megvitatni a legégetőbb kérdést, az energiaellátás biztosítását. A kormányfő szerint az uniós gázársapka Magyarország számára jelentette volna a legnagyobb veszélyt, ezért megállapodtak az uniós vezetőkkel, abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne.
Ez azt jelenti, hogy mentesítést kaptunk a gázársapka alól, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását. De a közös gázbeszerzés kérdésében is megállapodás született az októberi EU-csúcson, eszerint a megállapodás értelmében, ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára.
(Borítókép: Joe Klamar / AFP)