Az ár-bér spirál egy ördögi kör: a bérek emelkedése áremelést okoz, ami újabb béremelést vált ki, és ez így folytatódik tovább, spirálszerűen. Ha az árak és bérek duzzadása elég sokáig tart, az elmossa az ország gazdasági stabilitását, az áldozatok között pedig csődbe fulladó cégeket és munkahelyüket elvesztő embereket találunk. Egyes szakértők szerint már a spirálban vagyunk, abban azonban nincs egyetértés, hogy pontosan mi gerjeszti az örvényt.
A hazai cégek vállát már így is mázsás teherként nyomják a megemelkedett energiaköltségek, erre rakódik rá, hogy magasabb fizetést kérnek a munkavállalók – egyébként érthető okokból, hiszen a mindennapi megélhetés drágább lett, és valahonnan elő kell teremteni a rávalót.
A vállalkozások pedig árral szemben eveznek a túlélésért, de azt a felmérésekből látjuk, hogy nem dobnák ki a dolgozókat holtteherként, ha attól jobban is menne a hajó. Ugyanakkor nem lehet a végtelenségig kitartani. A Tungsramot például úgy kiütötte az energiaválság, hogy közel ezer dolgozójának kellett búcsút mondania karácsony előtt. Nem meglepő tehát, hogy a gazdaságkutatók orvosi gondossággal vizsgálják a cégek életjeleit.
A VÁLLALATVEZETŐK HARMADA ÚGY LÁTJA, HOGY CÉGE NEM LESZ NYERESÉGES A KÖVETKEZŐ FÉL ÉVBEN, TOVÁBBI 26 SZÁZALÉKUK PEDIG A NYERESÉG MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENÉSÉRE SZÁMÍT
– derült fény a borús kilátásokra egy korábbi felmérésből. Az ár-bér spirál réme Damoklész kardjaként lebeg tehát Magyarország felett, a jelenség kibontakozása alapjaiban írná át a gazdaság idei állapotáról alkotott előrejelzéseket.
Az ár-bér spirál nem egy egzakt, könnyen körülírható közgazdasági jelenség, így az egyes közgazdászok véleménye is megoszlik arról, hogy ár-bér spirálban vagy ár-ár spirálban vagyunk, ha egyáltalán beköszöntött már hazánkban a jelenség.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint már ár-bér spirálban vagyunk.
Ezt az Eurostat listájára hivatkozva állítja, amelyen összegyűjtötték, hogy milyen tünetek jelezhetik az ár-bér spirál jelenség fennállását egy adott gazdaságban. Ezek:
Amennyiben ezt tekintjük alapnak, úgy elmondható, hogy a magyar gazdaságban az első négy tényező egyértelműen fennáll, így beszélhetünk hazánkban jelenleg ár-bér spirálról. Talán a két legfontosabb tényező a feszes munkaerőpiac és az elszálló infláció, ezen belül is az élelmiszerárak gyors emelkedése – vélekedik Nagy János. A szakértő szerint a brutális áremelkedés minden alapot megad a munkavállalóknak, hogy magasabb fizetést harcoljanak ki, hiszen nem szeretnének az életszínvonalukból veszíteni.
Az ár-bér spirál az egész nemzetgazdaságot érintő jelenség, amely termelő- és szolgáltatóegységeket egyaránt érinthet. A kiutat a rendkívül feszes fiskális és monetáris politika jelentheti, amely együttesen leszoríthatja az inflációt és horgonyozhatja a várakozásokat
– mondja a makrogazdasági szakértő.
Pogátsa Zoltán nem osztja Nagy János véleményét, a közgazdász szerint ugyanis nincs ár-bér spirál. A Partizánnak adott interjúban arról beszélt, hogy sokkal inkább ár-ár vagy másnéven ár-profit spirál lehet az élelmiszeripar indokolatlannak tűnő áremeléseit látva.
Az ár-profit spirál azt jelenti, hogy az inflációs környezetben a cégek már csak azért is emelik az árakat, mert megtehetik, mert az emberek még annyiért is megveszik a termékeiket.
Magyarország toronymagasan vezet az élelmiszerárak tekintetében. Ez szokatlan egy olyan ország esetében, amely élelmiszert exportál. Még olyan országokat is megelőzünk inflációban, amelyek élelmiszerimportra szorulnak.
A mezőgazdasági termelői árak szinte megegyeznek a régióban, de az élelmiszerek előállítása az, ami nagyon megdobja az árakat és az inflációt. Az inflációs eltéréseket rá lehetne fogni a versenyképességi különbségekre, az aszályra és egyéb tényezőkre, de ugyanezek a gondok sújtják a környező országokat is, ott mégsem ilyen mértékű az élelmiszerek árnövekedése
– világított rá Pleschinger Gyula, a jegybank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja egy decemberben tartott közgazdasági konferencián.
Szerinte az élelmiszerárak emelkedése a verseny hiánya miatt van. A hallgatóságnak személyes történettel mutatta be, hogy zajlik az élelmiszer-árazás.
Egy nagy élelmiszeripari sütöde vezetőjétől megkérdezte, hogyan áraznak, erre azt a választ kapta, hogy „ami belefér”.
Tehát a gyártók pontosan tudják, hogy inflációs hangulatban könnyebben elfogadják az áremeléseket a vásárlók, és ezt kihasználva elmennek a határig.
Ezt erősítette meg Virág Barnabás, az MNB alelnöke is, aki a jegybanki adatok alapján megállapította, hogy a vállalatok a költségek emelkedésénél nagyobb áremelést hajtottak végre több szektorban is, azaz nyerészkedtek az inflációs környezetben. Abban több szakértő is egyetért, hogy a nyerészkedőket a Gazdasági Versenyhivatalnak meg kell szorongatnia.
Idén januártól a minimálbér 16 százalékkal (232 ezer forintra) nő, a garantált bérminimum pedig 14 százalékkal (296 400 forintra), ráadásul az ennél magasabb fizetési kategóriákban is nőttek a fizetések. Korábbi elemzésünkben a kiskereskedelmi láncok bérviszonyait vettük szemügyre, és arra jutottunk, hogy bruttó 350 ezer forint alatt lassan már nem lehet boltost találni.
A közgazdászok szerint épp ezért ragadhat be az infláció, mert a béremeléseket a cégek csak áraik emelésével tudják majd kigazdálkodni, aminek újabb bérkövetelés lesz az eredménye, hiszen a vásárlók a kasszáknál érzékelik, hogy kevesebb terméket tudnak vásárolni a pénzükből.
A friss béradatok alapján pedig a bérek szakadatlanul nőnek: 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
Ami az átlag-, illetve a mediánbéreket illeti: mindkét bérmutatót érdemes nézni, mert e két statisztika egymáshoz való viszonya a bérek eloszlásáról is ad némi képet, nem csak egy-egy számba sűríti bele a sokaságot – ismerteti Nagy János makrogazdasági elemző.
A mediánbéreket sokan azért tartják alkalmasabbnak a bérviszonyok meghatározására, mert kiszűri az extrém eseteket, azaz a legmagasabb és legalacsonyabb fizetéseket, ezzel valóságosabb képet ad.
Hazánkban a bruttó átlagbér (510 ezer forint) jóval meghaladja a mediánbéreket (410 ezer forint), ami azt jelzi, hogy számottevően többen vannak a bérskála alacsonyabb részén, mint a magasban – világít rá a makrogazdasági szakértő.
(Borítókép: Index)