Jelentősen erősödött a forint ezen a héten, kedden a 390-es szint alá került a jegyzés az euróval és 360 alá a dollárral szemben. A magyar fizetőeszköz heti menetelésének hátterében nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank szigorításnak minősülő döntése, a tartalékráta emelése állt. Továbbá a nagy hitelminősítők ítéletet mondtak a magyar gazdaság kilátásairól, ezt meg is érezte a magyar fizetőeszköz. A gáz ára jelentősen csökkent, és a gázellátásunk is stabil, viszont az olajellátásunk könnyen veszélybe kerülhet. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Gyengén kezdte a forint a kereskedést hétfőn, miután múlt hét péntek este ítéletet mondott a Fitch Ratings a magyar gazdaság kilátásairól, és leminősítette hazánkat. A hétfő reggeli 392,6-ről kedd délre 397 fölé ugrott a forint jegyzése az euróval szemben.
Kedd délután azonban megérkezett a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése, ami után masszív erősödésbe kezdett a forint, a délutáni órákban többször is leszúrt a 390-es szint alá az euróval szemben. Szerdán tovább menetelt a forint.
Szerdán 386,5 közelében állt a forint az euróval szemben, utoljára tavaly május végén volt ilyen erős a magyar fizetőeszköz.
A forint erősödése mögött főleg a jegybank szigorítást jelentő lépése, az április elsejétől kezdődő tartalékráta emelése állhat – mondta az Indexnek Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Péntek estig bőven a 390-es szint alatt tanyázott a magyar fizetőeszköz, amikor is a másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's is leminősítette hazánkat. A bejelentés kirángatta a forintot a 390 alatti szintről, szombat délben 390,073 forint volt egy euró.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője elmondta: a forint olyan mértékben erősödik, hogy a korábbi 395 forintos euró–forint árfolyam várakozásaikat át kell írniuk, hiszen a magyar fizetőeszköz kedden áttörte a 390-es szintet.
Az energiaárak csökkenése, az uniós pénzekhez szükséges mérföldkövek teljesítése és a makrogazdasági mutatók javulása tovább erősíthetik a forintot.
A dollárral szemben is erősödött a forint, kedden 358-on is állt, utoljára májusban láttunk ilyen szintet. A változás oka, hogy a dollár gyengült az euróval szemben szombat délben.
A jövő héten tart kamatdöntő ülést a világ két legnagyobb jegybankja, az Európai Központi Bank (EKB) és a Federal Reserve (Fed). A Fed várhatóan 25 bázispontra lassítja a kamatemelési tempóját, az EKB pedig kitart a szigor mellett. Amennyiben ez megvalósul, úgy az euró tovább erősödhet a dollárral szemben, ami a forintot is tovább erősítheti.
A forint árfolyamára viszont veszélyt jelenthet az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ezzel a hazai termelést is meredeken visszafogná, és újra elszálló energiaárakhoz vezetne.
Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 2,43 százalékos pluszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 3,35 százalékos erősödést jelzett.
Erős számokat közölt a Tesla. A cég tavalyi egész évi profitja több mint kétszeresére nőtt, 12,6 milliárd dollár lett, bevétele pedig 51 százalékkal, 81,5 milliárd dollárra duzzadt. A Tesla 1,37 millió járművet gyártott, 47 százalékkal többet az előző évinél, míg az eladások 40 százalékkal, 1,31 millió autóra emelkedtek.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója a befektetőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen azt mondta, hogy a vállalat az idén akár 2 millióra is növelheti járműgyártását.
A főbb európai tőzsdék vegyesen zárták a heti kereskedést:
A magyar tőzsde (BUX) jót menetelt a héten, 0,44 százalékkal erősödött. A hazai blue chipek vegyesen teljesítettek: a hét növekedési bajnoka a Mol volt 3,64 százalékos erősödéssel; a második a Richter volt 0,24 százalékos növekedéssel; az OTP 1,06 százalékkal esett vissza, és a Magyar Telekom is 0,24 százalékot esett.
Az elmúlt év egészében 17 százalékkal csökkent a gázfogyasztásunk, ezen belül decemberben, már jócskán a fűtési szezon idején 25 százalékos volt a mérséklődés. A folyamatokban az látható, sokan képesek voltak csökkenteni a fogyasztásukat, hogy bejussanak a sávhatár alá.
A SÁVHATÁR ALATTI ÁR A TOVÁBBIAKBAN SEM VÁLTOZIK, AZ AFÖLÖTTI RÉSZT ÁPRILIS 30-ÁIG FELÜL FOGJUK VIZSGÁLNI, MEGNÉZZÜK, HOGY MIT ÉS HOGY LEHET MÓDOSÍTANI
– jelentette ki Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Indexnek adott interjúban.
A miniszter ismertette, hogy nem a pillanatnyi ár határozza meg a gáz árát, mert a gázt korábban szükséges beszerezni, tárolni, azt finanszírozni kell, és végül eljuttatni a fogyasztóhoz. Így rengeteg költség rakódik rá a tőzsdei árhoz képest.
A MEKH közleménye szerint az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest január 18-án 53 százalékkal, 1,38 milliárd köbméterrel több földgáz volt a tározókban. Ez európai szinten is kiemelkedő.
Hétfőn a holland gáztőzsdén a legközelebbi, februári határidős jegyzésben 1 megawattóra 67,01 euróba került, amely szombatra jelentősen csökkent, 1 megawattóra 55,425 euróra esett vissza.
Az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára hétfőn 87,50 dolláron állt, majd péntek délutánra 87,03 dollárra csökkent. Az amerikai WTI olaj hordónkénti 80,42 dolláron fejezte be a heti kereskedést.
Hortay Olivér, a Századvég Alapítvány energetikai szakembere emlékeztetett a Facebookra szombaton feltöltött videójában, hogy február 5-én életbe lép az Európai Unió olajembargójának második fázisa, ami az olajtermékekre vonatkozik – szúrta ki az MTI.
Hortay a videóban rávilágított, hogy az Európai Unióban már most is dízelhiány van, hiszen másfél millió hordó üzemanyagot importál naponta, és ennek körülbelül a felét Oroszországból. Februártól ez a lehetőség megszűnik, és a közeli határidő ellenére még mindig bizonytalan, hogyan lesz képes pótolni a kieső orosz importot.
(Borítókép: Index)