Magasra szökött az infláció januárban, az elemzők várakozásait is felülmúlva 25,7 százalékra erősödött. A Makronóm Intézet az elemzésében ismertette, hogy milyen tényezők húzták januárban az inflációt.
A Makronóm Intézet prognózisa szerint az infláció az év elején (január-február) tetőzhet hazánkban, majd ezt követően dinamikus csökkenésnek indul, az év végére reális lehet az egy számjegyű infláció. Januárban az infláció 25,7 százalékot tett ki.
Az év eleji átárazások az előzetesen vártnál nagyobbak voltak, feltételezhetően a piaci szereplők agresszív árazása miatt. A gazdaságkutató szervezet hat pontot azonosított, amelyek érdemben hozzájárultak a magas inflációs rátához:
A Makronóm Intézet elemzése szerint az előttünk álló időszakban dinamikusan csökkenhet az infláció, amelyhez több tényező kedvező alakulása is hozzájárul.
A stabilabb forintárfolyam elérésében – az energiaárak csökkenése mellett – szerepet játszottak az év végi uniós megállapodások (Partnerségi és RRF), illetve az MNB októberi beavatkozása is. A decemberi csúcshoz képest közel 8 százalékot erősödött a forint.
A globális ellátási láncokra nehezedő nyomás elviselhető szintre mérséklődött a korábbi rendkívül magas szintekhez képest. Az ellátási láncokra nehezedő nyomást leginkább a koreai és kínai szállítási idők csökkenése, valamint az euróövezeti elmaradások (készletek, amelyekkel a vállalkozások még nem tudtak elkezdeni dolgozni) csökkenése enyhítette.
A változatlanul volatilis nemzetközi környezet ellenére az energiaárak 2023-ban a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálódhatnak.
Ez pozitívan hat a folyó fizetési mérleg hiányára is, ami számottevően csökkenhet, hozzájárulva a forint árfolyamának stabilizálódásához is.
A tavaly tapasztalt, rendkívül aszályos évet a várakozások alapján egy jobb követi idén, ami az élelmiszerár-emelkedést fogja majd vissza.
Ugyancsak pozitív hatása lehet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiskereskedőket érintő vizsgálata bejelentésének, sorra jelennek meg a hírek, hogy az egyes kiskereskedelmi láncok elkezdik csökkenteni a rendkívüli, tisztán a költségek emelkedésével nehezen magyarázható mértékben túlárazott termékek árait.
Az infláció mérséklődésnek megindulásával, illetve a várhatóan tovább emelkedő béreknek köszönhetően 2022 és 2023 egészét szemlélve a reálbérek növekedése várakozásunk szerint a pozitív tartományban marad – közölte a Makronóm Intézet.
Kiemelték a kormányzati intézkedések pozitív szerepét is.
A Magyarországon bevezetett intézkedések kiemelt célja, hogy az Európa-szerte emelkedő árak okozta nehéz gazdasági környezetben is támaszt nyújtsanak a magyar családoknak. Ennek bizonyítéka, hogy 2022 harmadik negyedévében az OECD statisztikái szerint a fejlett országok közül már csak Magyarországon növekedtek a reálbérek
– világított rá a Makronóm Intézet.
A gazdaságkutató szervezet az intézkedések között megemlíti a 2022. és 2023. évi minimálbér- és garantáltbérminimum-emeléseket, amelyben a kormány kezdeményezőként és közvetítőként érdemi szerepet vállalt. Emellett részletezik, hogy más intézkedésekkel is segítette a lakosságot a kormány:
A fentebb bemutatott, pozitív irányú folyamatok mellett a háború és a szankciók együttesen továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a hazai infláció szempontjából. A háború közelségét a piacok is árazzák, ezzel is magyarázható a magas infláció a háborúhoz legközelebb fekvő országok esetében – állapította meg a Makronóm Intézet.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)