Erősödéssel zárta a hetet a forint az euróval szemben, azonban a múlt heti teljesítményét nem tudta megismételni, elmaradt az újabb forintrekord. A magyar fizetőeszköz újra a 380-as lélektani határ körül egyensúlyoz az euróval szemben, a szakértők azt találgatják, vajon milyen irányba mozdul el. A dollárral szemben gyengült a magyar deviza, újra 360 forintot ér egy dollár. A főbb európai tőzsdék és velük párhuzamosan a magyar BUX is zuhantak. A Concorde elemzéséből kiderült, hogy bizonyos tekintetben az Apple és a Microsoft már nem hasonlítható össze más vállalatokkal, csak fejlett országokkal. A földgáz és a kőolaj ára csökkent. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Hétfő reggel 383,7 körül kezdte a kereskedést a forint az euróval szemben, majd a hét közepén ide-oda mozgott a 380 és 385 közti értékeken. A hét vége felé közeledve sem tudta eldönteni a magyar fizetőeszköz, hogy merre tovább, a 380-as szint közelében táncolt, néhol rövid időre, enyhén leszúrva a fontos szint alá, de szombat reggel valamivel a lélektani határ felett ragadt 380,035 forintos euró-forint árfolyamon.
A szakértők véleménye megoszlik a forint árfolyamának alakulásáról: van, aki szerint az év közepe felé a 375-ös tartományba vagy még annál is tovább erősödik, megint mások szerint hosszútávon nem fog 400 alatt maradni az euróval szemben.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy ha a piac szigorúbb monetáris politikát áraz be a Fed részéről, az megmozdítja a befektetőket, és a feltörekvő piacokról megindul a tőkeáramlás kifelé. Ennek hatására az összes régiós fizetőeszköz gyengülhet. Magyarország esetében pedig sok bizonytalanságot szül az uniós pénzek körüli vita is, ami visszatartja a forint árfolyamát.
A forint a dollárral szemben nem szerepelt jól, a hétfő reggeli 359-es dollár-forint árfolyamról szombat reggelre 360 fölé gyengült. Ebben szerepet játszhatott, hogy meglepő inflációs adatok érkeztek az Egyesült Államokból, ami jegybanki szigorításokat helyezett kilátásba és a dollár felé terelte a devizapiacokat.
A főbb európai tőzsdék zuhanással zárták a heti kereskedést:
Az amerikai részvények szélesebb körét felölelő S&P 500 index 1,10 százalékos mínuszt, a technológiai papírok Nasdaq Composite-mutatója 1,67 százalékos gyengülést jelzett.
A Concorde Értékpapír Zrt. elemzése szerint a világ húsz legértékesebb vállalatai közül 15 amerikai, de igazán az a döbbenetes, hogy mennyivel vezetnek.
A Concorde négy sokkoló megállapítást tett:
Az Egyesült Államok a jelenlegi 43 263 milliárd dolláros részvénypiaci kapitalizációjával a teljes globális részvénypiaci kapitalizáció 49,7 százalékát adja ki. De ennél még elképesztőbb megállapításra jutottak az elemzésükben:
tőkepiaci méret tekintetében az Apple és a Microsoft már nem hasonlítható össze más globális vállalatokkal, csak komplett fejlett országok teljes piaci kapitalizációjával.
Bill Gates, a Microsoft alapítója pedig 3,76 százalékos részesedést vásárolt a holland Heineken Holding italgyártó óriásvállalatban, annak ellenére hogy a Microsoft milliárdos alapítója korábban azt mondta, hogy „nem nagy sörivó”.
A főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan magyar BUX index is gyengén teljesített a héten. A hazai blue chipek közül viszont kiemelkedett a Magyar Telekom teljesítménye, 11,48 százalékos erősödéssel zárta a kereskedést. A távközlési cég árfolyama azután lőtt ki, hogy hatalmas bevételnövekedésről tájékoztatott és osztalék kifizetését javasolta az utolsó negyedéves jelentésében.
A Magyar Telekom raliját nem tudta megismételni a többi hazai blue chip, de a Mol is szépen menetelt, 1,09 százalékkal erősödött. A Richter gyengén teljesített, 3,63 százalékot gyengült, az OTP pedig 1,50 százalékot esett vissza a héten.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre megawattóránként 53,69 eurón állt hétfőn. A hét folyamán esett a földgáz ára és pénteken 50,89 euró/megawattóra árfolyamon fejezte be a kereskedést.
Az orosz elnök már tavalyelőtt is az orosz gázpiacok diverzifikálására törekedett. Azóta a szándék egyre nagyobb lendületet vett. Októberben felvetette egy törökországi gázközpont ötletét, hogy a Balti-tengerről más irányba terelje az orosz gázszállításokat.
Ezzel párhuzamosan Oroszország arra törekszik, hogy növelje a vezetékes gázeladását Kínába, a világ legnagyobb energiafogyasztójába. A szállítások 2019 végén kezdődtek meg a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül.
Hétfőn a WTI nyersolaj ára a nemzetközi kereskedelemben hordónként 76,86 dolláron állt, majd jelentős visszaesés után, pénteken 76,45 dolláron fejezte be a kereskedést. A Brent olaj ára a hétfői 83,59 dollár hordónkénti árról péntek délutánra 82,96 dollárra csökkent.
Az óriási extraprofit révén az olaj- és gázipar szereplőinek szabad készpénzállománya tavaly év végére elérte a 834 milliárd dollárt, ami 70 százalékkal magasabb az előző évinél. Az így megtermelt extraprofitot pedig egyértelműen nem a költségek csökkentéséhez szükséges beruházásokra fordítják – világított rá elemzésében a Makronóm Intézet.
A gazdaságkutató szervezet kimutatásai alapján a vezető nyugati olajcégek 2022-ben rekordösszegű, 110 milliárd dolláros osztalékot és részvény-visszavásárlást fizettek ki a befektetőknek, hozzájárulva az átlagfogyasztók megugró energiaköltségeihez. Nem meglepő módon ez a gyakorlat világszerte felháborodást váltott ki a kormányokból, és az iparágra kivetendő extraprofitadók kérdését is felvetette.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)