Az infláció továbbra is kiemelkedően magas, de áprilisban látványosabb mérséklődés történhetett, elérhette a 24,1 százalékot – jelezte előre a szerdán érkező inflációs adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Az Index szakértőket kérdezett arról, hogyan alakulhatott a pénzromlás üteme áprilisban, és hova várhatjuk az év hátralévő részében.
Az infláció januárban már tetőzött a kiemelkedően magas, 25,7 százalékos értéken – ismertette lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Az ezt követő két hónapban mérsékelt csökkenés következett be, februárban 25,4, majd márciusban 25,2 százalékra ért az infláció. Ehhez képest áprilisban már látványosabb mérséklődés történhetett, az éves ráta elérhette a 24,1 százalékot.
Az infláció a következő hónapokban fokozatosan csökkenni fog
– közölte a vezető elemző, és hozzátette, hogy egy-egy hónapban a lassulás pontos ütemét a bázisidőszaki drágulás mértéke határozza meg.
Rávilágított, hogy az élelmiszerek drágulása jelenti továbbra is a legnagyobb problémát, azonban itt látható némi mérséklődés is: a januári 44 százalékos átlagos áremelkedés márciusban már „csak” 42,6 százalék volt. Ezzel szemben az egyébként nem kiugró mértékben dráguló szolgáltatásinfláció 13,0 százalékra gyorsult – ez tavaly végig 10 százalék alatt volt.
Az egyes élelmiszereket érintő árcsökkentési hullám hatása már erőteljesebb lehetett áprilisban, aminek hátterében elsősorban a nyers tej átvételi árának meredek zuhanása, a termény-, gabona- és energiaárak zuhanása áll, valamint a szállítási költségek is csökkentek – mondta lapunknak Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.
Mivel ezek a folyamatok nem álltak meg, az élelmiszerek esetében idővel nem zárható ki, hogy egyre szélesebb körű árcsökkenésekkel fogunk találkozni, ami a bázisárak meredek emelkedése miatt a vártnál is gyorsabb mérséklődést okozhat az élelmiszerek inflációjában.
Megjegyezte, hogy a szeszes italok esetében is idővel elkezdődhet a fordulat, mivel azokat döntően a sör árának megugrása okozta, a gabona és energiaárak visszaesése tehát ezen a területen is megjelenhet.
Kitért arra is, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében is folytatódhatott a dezinfláció: a forint erősödése, a nyersanyagok, az energia, a termelési és szállítási költségek csökkenése egyes termékek esetében szintén árcsökkenéshez vezethet, ami az emelkedő bázisárak miatt a vártnál gyorsabb dezinflációt is okozhat a közeljövőben.
Az üzemanyagárak tovább mérséklődtek, azonban májusban még erőteljesebb csökkenés látszik a szakértő szerint. Felfelé mutató kockázatként értékelte azonban a szolgáltatási árakat, különösen, hogy több távközlési vállalat is emelte a díjait, azonban a vármegyebérlet bevezetése a májusi inflációban már mérsékelheti a szolgáltatói árak növekedési ütemét.
Regős Gábor szerint a kereslet visszaesése szintén lassítja az inflációt. Ezt látjuk a boltok akcióiban – kérdés, hogy ezek az áprilisi adatokban is megjelennek-e. A közgazdász hangsúlyozza, hogy az akciók nem annyira széles körűek, így az inflációban is csak pár tized százalékpont lehet a hatásuk.
Ugyanakkor vannak tényezők, amelyek gyorsítják a pénzromlást. Ilyenek a magasan ragadt inflációs várakozások, illetve hogy most a vállalkozások is könnyebben emelnek árat, mint egy alacsonyabb inflációs közegben – azaz a vállalati profitok növekedése is húzza az inflációt. Ezt támasztja alá az is, hogy a forint októberihez képesti erősödése sem jelent még meg érdemben az árakban
– világított rá, ugyanakkor megjegyezte, hogy egy-egy nagyobb áremelkedés bázisba kerülése, például szeptembertől a rezsicsökkentés átalakítása jelentősen csökkenteni fogja az éves mutatót.
Varga Zoltán szerint áprilisban 24,2 százalékra mérséklődhetett az áremelkedés, ami elsősorban az üzemanyagárak jelentős csökkenésének tudható be. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője ugyanakkor leszögezte, hogy az élelmiszer-infláció továbbra is magas maradhat, illetve a mögöttes árnyomás is erőteljes, a maginflációban egyelőre nem láthattunk érdemi csökkenést, az előző hónapban is 25 százalék közelében lehetett.
Felfelé mutató kockázatot elsősorban a folyamatos átárazódás jelent, az infláció ragadóssá vált
– mondta lapunknak. A vezető elemző szerint hiába csökkent az energiahordozók világpiaci ára, illetve erősödött vissza a forint a tavaly tavaszi szintekre, a gazdasági szereplők várakozásaiba beépült az áremelkedés, ami részben öngerjesztő folyamattá vált.
Meglehetősen lassúnak tartja az infláció csökkenését, szerinte a szigorúbb monetáris politika transzmissziója nem érvényesült teljes mértékben, többek között a folyamatos fiskális beavatkozásnak köszönhetően, ráadásul emellett a feszes munkaerőpiac is fékezi az infláció csökkenését. A következő negyedévekben ugyanakkor a bázishatás (augusztus-szeptembertől erősödik nagymértékben), illetve az energiaárak csökkenése és a forint árfolyamának korrekciója fékezheti elsősorban.
Múlt csütörtökön Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kijelentette, hogy év végére megvalósíthatónak tartja az egy számjegyű inflációt és a gazdasági növekedést. Az Equilor összességében 18 százalékos átlagos inflációra számít az idén.
A kormány által kitűzött cél, az év végére egy számjegyű infláció elérése talán az utolsó negyedév magas bázisának köszönhetően sikerülhet decemberre
– állapította meg Varga Zoltán. Ugyanakkor számos kockázati tényezőt azonosított az elemző, ami átírhatja az előzetes terveket, ilyen többek között a monetáris lazítást követő potenciális forintgyengülés, illetve a földgáz világpiaci árának esetleges ismételt emelkedése.
Az MBH Bank szerint az év utolsó hónapjában akár 6,2 százalékra is eshet az infláció, a Makronóm Intézet pedig 9-10 százalék közé teszi év végére a pénzromlás mértékét.
(Borítókép: Getty Images)