Az energiaárak emelkedése miatt több cég létszámstopot rendelt el, hogy ezzel is lefaragja a költségeket. A munkanélküliségi ráta tavaly június óta emelkedett, 3,2 százalékról 4 százalékra kúszott, márciusban azonban stagnált. Pénteken azonban beérkeztek az áprilisi adatok, amelyből egyértelmű fordulat olvasható ki: 3,9 százalékra csökkent a munkanélküliség, ezzel feszesebbé vált a munkaerőpiac – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss foglalkoztatottsági adataiból.
A munkanélküliek száma 2023 áprilisában 190 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalékra csökkent a márciusi 4 százalékról. Tehát egy hónap alatt ötezer fővel csökkent a munkanélküliek száma.
Ha a három hónapos időszakot nézzük, akkor február és április között a 15–74 éves munkanélküliek száma 27 ezer fővel, 197 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4 százalékra nőtt.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 106 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 91 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,4 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Április végén az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,6 százalékkal, 235 ezer főre csökkent – mutatta be a KSH a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZF) adminisztratív adatait.
A 2023. február−áprilisi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel több, 4 millió 698 ezer fő volt. A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 17 ezerrel nőtt.
Amíg a külföldön dolgozók száma 6 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 272 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,4 százalékponttal, 27,7 százalékra nőtt.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, 87,4 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett – világított rá gyorsjelentésében a KSH.
Megvédtük a munkahelyeket, 29 ezerrel emelkedett a foglalkoztatottak száma
– fogalmazott közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Éves alapon újabb 29 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, így 2023 áprilisában a munkavállalók állománya 4 millió 710 ezer főre növekedett. 2010 óta már 1 millióval dolgoznak többen, a foglalkoztatottság folyamatosan emelkedik, a 74,6 százalékos foglalkoztatási ráta meghaladja az uniós átlagot – közölte a kabinet.
A munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos értékéről elmondták, hogy az egyik legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban.
A közleményben úgy fogalmaztak, hogy: a kormány intézkedései hatékonyan és eredményesen védik meg a családokat és a munkahelyeket. Ezt segítik az államilag támogatott vállalati hitelek is, amelyek már több mint 3100 milliárd forint likviditási forrást tesznek elérhetővé a gazdasági szereplők számára. 2023-ban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program, valamint a kamatstop összességében mintegy 2 százalékponttal járul hozzá a növekedéshez, a recesszió kivédéséhez és a foglalkoztatás bővüléséhez.
A kormány céljának tűzte ki, hogy fenntartsa a dinamikus gazdasági növekedést és a magas beruházási aktivitást, 2030-ra jelentősen növelje a foglalkoztatottak arányát. Ehhez nagyságrendileg 500 ezerrel szükséges növelni a munkavállalók számát. Ennek megvalósíthatóságáról az Index korábban szakértők véleményét kérte ki.
A munkaerő-keresletet a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi kielégíteni.
Magyarországon ma több mint 300 ezer főre tehető a munkaerőpiaci tartalék lélekszáma, őket a képzések és átképzések erősítésével lehetséges bevonni a munkaerőpiacra
– világítottak rá a közleményben, megjegyezve, hogy jelentős potenciált jelent a 25 év alattiak és a 65 év felettiek aktivitásának növelése. A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek – szögezték le. A közlemény szerint a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslat célja is az, hogy az elhúzódó háborús helyzetben is tovább erősítse a magyar munkahelyek védelmét, a foglalkoztatás növelését és a munkaalapú társadalom megerősítését.
a vállalatok még a nehezebb gazdasági helyzetben is megtartják a munkaerőt, mert tudják, hogy később nem biztos, hogy találnának újat helyette – reagált a foglalkoztatási adatokra Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője. A közgazdász szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés újraindulásával és a nagyberuházások termőre fordulásával a munkaerőhiány ismét élesen fokozódni fog.
A külföldi telephelyen dolgozók száma tehát a koronavírust követően ismét növekedni kezdett, bár szerencsére itt az előző hónapokban az emelkedés megállt, már stagnálás látszik, és az érték a koronavírus előttitől is elmarad
– fogalmazott. Látva, hogy a foglalkoztatás az eddigiekben is magas maradt és a munkanélküliség is csak kismértékben növekedett tavalyi mélypontjához képest, amennyiben a gazdasági bővülés a következő időszakban ténylegesen be tud indulni, nem kell a munkaerőpiaci helyzet romlására számítani. Ugyanakkor lehetnek olyan ágazatok (például építőipar), ahol a kereslet visszaesése a foglalkoztatáson is meg fog látszani – mondta a szakértő.