Átmenetileg a 400-as szint fölé kerülhet az euró-forint árfolyama a következő hetekben, hónapokban – jelezte az Indexnek Varga Zoltán. Az Equilor szenior elemzője szerint ha tartósan 400 felett ragadna az euró-forint kurzus, akkor a jegybank lassítana vagy szünetet tartana a kamatvágási ciklusban, ezzel véget vetve a magyar deviza gyengülésének. A héten negatívan teljesítettek a főbb európai tőzsdék, a magyar BUX-index viszont szárnyalt. A gáz és az olaj ára emelkedett. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A forint a múlt heti gyengébb teljesítményt követően a jelenlegi hét elején is lejtőn maradt, az euróval és a dollárral szemben is fél százalék körül esett. Majd a hét közepén már a 390-es szint fölé is benézett a magyar deviza, miután közzétették, hogy az Egyesült Államok augusztus 1-től korlátozásokat vezet be a magyar útlevéllel rendelkezők számára a vízummentességi programban. Ez bár érdemi makrogazdasági hatásokkal nem bír, de rontja a nemzetközi befektetői hangulatot – világított rá az Indexnek Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
A szakértő szerint a hét második felében az sem tett jót a forint árfolyamának, hogy kedvező amerikai munkaerőpiaci adatok nagyobb mozgásteret hagyhatnak az amerikai jegybanknak (FED) a további kamatemelésekhez, miközben a Magyar Nemzeti Bank fokozatosan mérsékli az irányadó kamatot, és akár idén elindíthatja az alapkamat csökkentését is. Ezzel kismértékben szűkülhet a kamatfelár a két deviza között, tehát kevésbé lesz vonzó a forint. Csütörtökön majdnem elérte a 395-ös szintet is a forint, pénteken viszont szépített, és visszakúszott a 390-es szint környékére, ahol szombaton is tartózkodott.
Horváth András szerint érdemes megemlíteni, hogy a múltban az intenzív gyengüléseket intenzív erősödések követték. Ezúttal is reális forgatókönyv, hogy 390 forintról lepattan az árfolyam, de ennek egyelőre még nincsenek jelei. Ha ez nem történik meg, akkor viszont könnyen elérhetjük a 400-as szintet.
Átmenetileg a 400-as szint fölé kerülhet az euró-forint árfolyama a következő hetekben, hónapokban
– véli Varga Zoltán. Az Equilor szenior elemzője szerint azonban ha tartósan 400 felett ragadna az euró-forint kurzus, akkor a jegybank lassítana vagy szünetet tartana a kamatvágási ciklusban, ezzel vetve véget a magyar deviza gyengülésének.
Varga Zoltán megjegyezte, hogy a forint nagyban függ a nemzetközi befektetői hangulat alakulásától is.
Ismét rendkívül magas a volatilitás, és a forint sebezhetősége is visszatért
– mutatott rá az Equilor elemzője, hozzátéve, hogy továbbra is alulteljesítő volt a forint a többi régiós devizához képest. A kockázatkerülést fokozta a Fitch Ratings keddi lépése, amikor egy fokozattal rontották az Egyesült Államok adósbesorolását. Az amerikai 10 éves állampapírpiaci hozam tovább emelkedett, melynek elszívó hatása van a kockázatosabb, feltörekvő piacokról.
A forint érdemi gyengülése mintegy másfél hete kezdődött, ami több tényező együttes eredménye. A rendszerben lévő forró pénzeknek vélhetően a fokozatosan csökkenő kamatok mellett már nem éri meg a magyar deviza tartása, ezért pozíciózárások következményeit láthattuk az elmúlt napokban
– erre már Nagy János világított rá az Indexnek. Az Erste makrogazdasági elemzője szerin a forinttal szembeni negatív hangulathoz hozzájárulhatott az USA vízumkorlátozása is, de ez inkább csak a jéghegy csúcsa volt.
A szakértők szerint a jövő héten magyar adatok is hatással lehetnek a forint árfolyamára, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal publikálja a júliusi inflációs adatokat, illetve a külkereskedelmi mérleg számai is napvilágot látnak. Ezzel együtt inkább az amerikai infláció lehet fontos a magyar deviza szempontjából: a Fed kamatpályájának alakulása miatt. „Ha felerősödnek azon várakozások, hogy a Fed szüneteltetheti vagy akár le is zárhatja szeptemberben a kamatemelési ciklusát, az a dollár gyengítésén keresztül erősítheti az árfolyamot” – állapította meg lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
A magyar deviza az amerikai dollárral szemben is alulmaradt a héten.
A dollár-forint grafikonon a 200 napos mozgóátlag és egy korábbi, hosszú távú trendvonal képez fontos ellenállási szintet 359,50 közelében, míg rövid távú támaszt 354,80-nál találunk
– jelezte Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Szombaton 15 óra magasságában 354,36 forintot adtak egy dollárért.
Nagyot léptek vissza a főbb európai tőzsdék a héten:
A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel szemben 1,26 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján. A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
A gyógyszeripari vállalat pénteken közölte féléves jelentését, amelyből kiderül, hogy idén az első félévben 69,04 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ami 40,0 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakától, az árbevétel 413,43 milliárd forint lett, ami 14,5 százalékos növekedés.
Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója elmondta, hogy kedvezőtlenül alakultak az elmúlt időszakban a külső tényezők. Említést tett a devizaárfolyamokról és az adózási környezetről.
Bogsch Erik, a társaság operatív elnöke kifejtette, hogy az extraprofitadó jövő évre is marad, ami újabb jelentős tétel. 2022-re visszamenőleg 28 milliárd forintot fizettek be, hasonló összeggel számolnak az idei év után is, jövőre pedig a különadó csökkentése miatt 14 milliárd forintos összeggel kalkulálnak.
A Mol-csoport közzétette az idei év második negyedévére és első fél évére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az év első hat hónapjában 1125 millió dollár (399,7 milliárd forint) EBITDA-t ért el, a második negyedév EBITDA-ja 411 millió dollár (140,8 milliárd forint) – utóbbi 69 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat. A jelentésükben kiemelik, mind a Downstream, mind az Upstream eredményeire
ERŐS NEGATÍV HATÁST GYAKOROLTAK A ROMLÓ MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEK ÉS A SÚLYOS KORMÁNYZATI ELVONÁSOK, KÜLÖNADÓK ÉS a BÁNYAJÁRADÉK-KÖTELEZETTSÉGEK növekedése.
A második negyedév eredményeit szintén torzította az összesen 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú, az idei év egészére kivetett különadó, amely egyszeri költségként vetődött fel a második negyedévben.
Igazgatótanácsi tagnak választotta Kandrács Csabát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnökét az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) – közölte az uniós intézmény döntését közleményében az MNB.
A MOSTANI DÖNTÉST MEGELŐZŐEN MAGYAR PÉNZÜGYI FELÜGYELETI VEZETŐ TÖBB MINT EGY ÉVTIZEDE NEM KAPOTT ILYEN MAGAS SZINTŰ TESTÜLETI TAGSÁGI KINEVEZÉST AZ EURÓPAI BANKHATÓSÁGNÁL
– emlékeztetett az MNB. Az EBA Igazgatótanácsa az elnök mellett a választott nemzeti pénzügyi felügyeleti hatóságok, illetve jegybankok felső vezetőiből, az Európai Bizottság képviselőjéből és az ügyvezető igazgatóból áll.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, augusztusi határidőre megawattóránként 27,17 eurón állt hétfő délután fél négy körül. A gáz ára 29,48 euróra emelkedett péntek délutánra.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 40,33 EURÓN, EGY ÉVE 153,52 EURÓN ZÁRT. TAVALY AUGUSZTUSBAN REKORDSZINTEN, 346,52 EURÓN IS ÁLLT A GÁZ ÁRA.
Az északi-tengeri brent olaj ára a hétfő reggeli, hordónkénti 84,12 dollárról péntek délutánra 86,14 dollárra emelkedett.
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta, másfél hét alatt több mint 40 forinttal emelkedtek az olajárak, és ez még csak a kezdet. Arra is kitért, hogy a brent olaj ára folyamatosan növekszik, a forint pedig a nemzetközi árfolyamon egyre gyengébb lábakon áll.
Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy
a gázolaj árára mindenképpen komolyabban hat, hiszen az ősz kezdetével a dízel típusú üzemanyagok iránt növekszik meg folyamatosan a kereslet, és amíg nyáron a benzinfogyasztás magasabb, és így az ára is általában meghaladja a gázolajét, az ősz indulásával a gázolajkereslet növekszik. Szeptembertől a gázolaj folyamatosan drágább lesz, mint a benzin.
Kitért arra is, ha nem változnak a jogszabály feltételei, és életbe lép a jövedékiadó-változás, akkor 2024-ben akár 700 forint is lehet az üzemanyagár.
A jövő hét főbb hazai gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)