Európa legnagyobb gazdasága éves szinten 0,2 százalékot zsugorodott a második negyedévben. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője rávilágított, hogy Németország problémája az egész EU és Magyarország problémája is, mivel tízezer szállal kötődünk a német gazdasághoz. Árokszállási Zoltán szerint a német gazdaság lassulásához öngólok is hozzájárultak, például a német atomerőművek erőltetetten gyors leállítása. Szakértőkkel jártunk utána, milyen hatással van hazánkra a német gazdaság lassulása.
„A német gazdaság komoly bajban van – ezt mostanra már az orosz propagandával nehezen vádolható véleményformáló angolszász és német gazdasági sajtó is látja, érzékeli” – fogalmazott elemzésében Tatár Mihály. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője rámutatott, hogy egymást érik az olyan szalagcímek, mint például „a német gazdaság – az EU beteg embere?” vagy a német sajtóban megjelenő „A Deutschland AG pilótafülkéjét magára hagyták a pilóták”.
Európa legnagyobb gazdasága éves szinten 0,2 százalékot zsugorodott 2023 második negyedévben.
A gyenge második negyedév alapján úgy tűnik, hogy Németország a stagnálás és a recesszió között jár kötéltáncot, és valószínű, hogy a GDP-növekedés 2023 végéig elhanyagolható lesz
– mondta Carsten Brzeski, az ING Germany globális makrogazdasági vezetője. Tatár Mihály arra is rávilágított, hogy a német gazdasági modell válsága rávetül a régiós devizák és különösen a forint megítélésére is.
A magyar gazdaság erősen függ a némettől; tavaly a magyar áruexport közel negyede Németországba irányult. A német gazdaság gyengélkedése tehát negatívan befolyásolja a magyar gazdaságot is – mutatott rá az Indexnek Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője hozzátette, hogy bár a közelmúltban bejelentett, elsősorban akkumulátoripari beruházások valamelyest csökkenthetik idővel a német gazdaságtól való függés mértékét, továbbra is kiemelten fontos a magyar gazdaság és ipar számára, hogy Németország hogyan teljesít. A német gazdaság problémái egyébként nem új keletűek: már a koronavírus-járvány előtt alacsony, 1 százalék körüli növekedés volt jellemző.
A német problémák sok esetben nemcsak német problémák, hanem tulajdonképpen az egész Európai Unióé – és mivel tízezer szállal kötődünk a német gazdasághoz, ezért a problémák végső soron nálunk is megjelennek
– ezt már Regős Gábor jelezte lapunknak. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a német gazdaság nehézségei nem egy tényezőre vezethetők vissza, hanem problémák sokasága adódik össze. Ezek közül is a szakértő kiemelte az energia problémáját:
Eddig az olcsó orosz energiára tudták alapozni a német gazdaságot – ennek vége.
Regős Gábor kifejtette, hogy ezzel párhuzamosan zajlik egy erőltetett zöldítés, amely jelenti például az atomerőművek leállítását – ezzel ismét pluszköltséget okozva. Németország jelentős erőforrásokat összpontosít a zöldátállásra – innovációra már sokkal kevesebbet. Ez pedig azt jelenti, hogy az új technológiák, az új szabadalmak már nem Németországból, nem Európából jönnek, hanem az Egyesült Államokból vagy Kínából.
Már nem Németország, nem Európa jár élen a modern technológiákban
– hangsúlyozza a közgazdász, rámutatva, hogy ez abban is megjelenik, hogy az SAP óta nincs értelmezhető méretű német technológiai cég. Az elmúlt időszakban az infrastruktúra fejlesztése, karbantartása is sok esetben elmaradt – talán a túl szigorú fiskális politika eredményeként is. A német ipar ráadásul a járműgyártásban kevéssé követte le az elektromos autókra való átállást.
A szakértő szerint ezenkívül problémát jelent a munkaerőhiány kérdése is, ugyanis a német gazdaságnak is hiánya van jól képzett munkaerőből. A geopolitikai helyzet sem a németek vitorláját dagasztja, a kínai gazdaságról való lekapcsolódás („kockázatmentesítés”) szándéka szintén nem segíti a gazdasági teljesítményt.
Árokszállási Zoltán ismertette, hogy a német kereskedelmi és iparkamara nemrégiben készült felmérése szerint a megkérdezett vállalatok több mint felének versenyképességére „rossz” vagy „nagyon rossz” hatással van az energiaköltségek emelkedése, és közel harmaduk azt tervezi, hogy átköltözteti termelését külföldre – vagy már el is kezdte ezt végrehajtani.
Az energiaköltségek megemelkedéséhez öngólok is hozzájárultak, például a német atomerőművek erőltetetten gyors leállítása, ami egyértelműen politikai nyomásra következett be, és még a klímacéloknak sem feltétlenül felel meg
– világított rá az Equilor vezető elemzője, magyarázva, hogy az atomerőművek kiesése miatt fosszilis erőműveket kell csatasorba állítani. Az energiarendszer zöldítését és a leválást az orosz energiahordozókról viszont megmagyarázható lépéseknek tartja.
Árokszállási Zoltán rámutatott, hogy a nehézkes bürokrácia is rontja Németország versenyképességét, ami például abban ölt testet, hogy az OECD átlagához képest Németországban kétszer olyan hosszú ideig, 120 napig tart egy vállalkozás működési engedélyeit megszerezni.
Eközben erősödnek a versenytársak is. Kínában például hosszú évekig a Volkswagen számított a legnépszerűbb autómárkának, azonban mostanra egy helyi gyártó, a BYD átvette ezt a szerepet a német vállalattól
– jelezte a szakértő, majd megjegyezte, hogy a német ipar továbbra is magas színvonalú termékeket állít elő, de erősödik a verseny, miközben a helyi termelési költségek magasak.
A szakértő szerint a fentiek mellett egyre inkább visszaütni látszik a német „Schwarze Null” költségvetési politika mindenáron való betartása is. Ez a politika lényegében azt jelenti, hogy a költségvetés nem, vagy csak minimális mértékben lehet hiányban. „Bár ez nyilvánvalóan jó hatással van az államadósságra, azonban azzal, hogy az alacsony kamatok korában, a 2010-es években ehhez a politikához ennyire ragaszkodott az ország,
fontos infrastrukturális beruházásokra nem jutott forrás, amit a mai, magasabb kamatkörnyezetben már drágább megvalósítani, bepótolni. A szélessávú internet elterjedtsége Németországban emiatt például bőven hagy maga után kívánnivalót. De ide lehet sorolni azt is, hogy a Deutsche Bahn vonalain a vonatok késése egyre gyakoribb, illetve a kínos példák közé sorolandó, hogy a külügyminiszter, Annalena Baerbrock már többször kényszerült hivatalos külföldi útjának megszakítására, mivel az őt szállító repülőgép nem volt megfelelő műszaki állapotban, amihez közrejátszhatott az alulfinanszírozottság
– sorolta az Equilor vezető elemzője. A közgazdász szerint a fentiek ellenére nem lehet egyértelműen kimondani, hogy a német gazdaság visszafordíthatatlan válságban lenne. Bizonyos lépések megtétele inkább elhatározás kérdése, hiszen a német államadósság továbbra sem túl magas, így a fontos infrastrukturális beruházásokat végre lehetne hajtani. A bürokratikus akadályok csökkentését is el lehetne érni, illetve az energiapolitikát is át lehetne gondolni, racionálisabb megfontolások mellett.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője rámutatott, hogy az egész Európát érintő elöregedő társadalom problémája mindenképp jelentős korlátot képez a német gazdaság növekedésének is. Ami németspecifikusabb tényező, az az ipari ágazat gyengélkedése:
a német ipari termelés szintje a 8 évvel ezelőtti kibocsátását sem éri el 2023-ban, főként a járműiparnak betudhatóan
– jelezte az Erste elemzője, hozzátéve, hogy az elektrifikáció terén az európai, elsősorban német konszernek számottevő lemaradásban vannak az amerikai és a kínai riválisokkal szemben, és az alternatív meghajtások elterjedésével ez egyre inkább kiütközik.
Árokszállási Zoltán nem számít arra, hogy a forint komolyan gyengülne a német folyamatok miatt, ha Németországban lassan meg tudna indulni a növekedés. Regős Gábor szerint valamekkora hatása van a forint árfolyamára a német gazdaság gyengélkedésének, de nem jelentős. Egyébként minden kedvezőtlen adat gyengíteni szokta a forintot.
Mivel a német gazdasággal szoros a kapcsolatunk, így ott ez a hatás erősebb lehet, de nem szabad a forint trendszerű gyengülését a német gazdaságra fogni, hiszen ez a régiós valutákat nem jellemezte
– mutatott rá a Makronóm Intézet vezető elemzője, megjegyezve, hogy a magyar fizetőeszköz erejét a magyar gazdaság határozza meg. Ezt természetesen befolyásolja a német gazdaság is, de mint az előző években – már a világjárvány előtt is – láttuk, messze nem csak az.
Regős Gábor a forint kapcsán elmondta, hogy most minden szem a monetáris politikára szegeződik – nem véletlen, hogy az e heti lazítás után némi forinterősödést láttunk.
A jegybanki tájékoztatót ugyanis lehetett úgy értelmezni, hogy az érdemi kamatkülönbözet fennmarad, ez pedig erősíteni tudja a forintot. A szigorú monetáris politika tehát tudja még erősíteni a forintot – ez egy bizonyos szintig tudja is segíteni a magyar gazdaságot. A kockázatok között egyértelműen az uniós források visszatartását említette a szakértő, illetve a forint sérülékenységét: minden kedvezőtlen hírre erőteljesen szokott reagálni a piac.
Regős Gábor kiemelte, hogy a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk továbbra is Németország, így nem mindegy, hogy mennyi pénze van a német háztartásnak, mennyit tud fogyasztani. Az sem mindegy, hogy a német ipar mekkora kereslettel rendelkezik a magyar beszállító termékei iránt.
A német vállalatok hazai jelenléte továbbra is kiemelkedő, így tehát hazánk alapvetően a német gazdaság, a német ipar sikerében érdekelt
– fogalmazott a szakértő, ugyanakkor hozzátette, hogy a magyar (és egyébként a lengyel) ipar teljesítményének alakulása különvált a némettől, itt akkor is volt növekedés, amikor Németországban nem. Ezt részben magyarázza a többirányú orientáció, részben pedig az, hogy nálunk még mindig olcsó a munkaerő, és így, ha elbocsátások vannak, nem nálunk van leépítés, illetve az, hogy hazánkban jelentős beruházások mentek végbe az elmúlt években.
(Borítókép: Atomerőmű a németországi Grohnde-ben. Fotó: Bocsi Krisztián / Bloomberg / Getty Images)