A hét első felében jelentősen erősödött a forint, mely összefüggésben volt az uniós forrásokkal kapcsolatos spekulációkkal. A magyar deviza árfolyamában jelentős emelkedés történt pontosan akkor, amikor Navracsics Tibor az uniós források „talán már novemberi” megérkezéséről beszélt egy keddi konferencián. A hét eleji 388 fölötti szintről 382 közelébe erősödött a magyar fizetőeszköz. A főbb európai tőzsdékkel szemben a BUX-index pozitívan teljesített. A gáz és az olaj is drágult. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A forint árfolyama a héten kedvezően alakult: míg a hetet a 388-as szint fölött nyitotta, jelenleg 382-383 között jár, vagyis összességében erősödött a magyar deviza.
A magyar deviza árfolyamában jelentős emelkedés pontosan akkor történt, amikor Navracsics Tibor az uniós források „talán már novemberi” megérkezéséről beszélt
– mutattak rá korábban elemzők az Economx hasábjain. Ezzel a területfejlesztési miniszter arra utalt, hogy történhet előrelépés a tárgyalásokon, és legalább a források egy része felszabadulhat. Csütörtökön az egyeztetések után Brüsszelből nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, és akkor azt mondta, hogy az Európai Bizottság már elkötelezettebb a megoldás irányába. A miniszter legkésőbb az idei év végéig le szeretné zárni a tárgyalásokat, tehát várhatóan csak 2024 első negyedévében érkezhet meg leghamarabb Magyarországra a 13 milliárd eurós uniós forrás.
Már október elején is láthattuk, hogy a forint napon belül erőteljesen emelkedni tudott más devizákkal szemben csupán annak a hírnek a hatására, hogy több EU-s tisztségviselő is derűlátóan nyilatkozott a Magyarországnak járó források folyósításáról
– jelezte az Indexnek az MBH Bank, rámutatva, hogy az elmúlt időben jelentősen kiárazódott a forint árfolyamából az uniós támogatások érkezése, ezért az azokkal kapcsolatos pozitívabb hangvételű hírek képesek felülről nyomást helyezni a magyar devizára, így erősítve azt. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint végül pozitív jelzések nem érkeztek a csütörtöki tárgyalásokról, a pénteki kereskedésben korrigált az árfolyam. Szombat délben 382,25 forintot ért egy euró a tradingview.com kimutatása alapján.
Bár Navracsics Tibor megjegyzései hozzájárultak a forint hirtelen felértékelődéséhez, a magyar deviza erősödési trendje mögött több tényező is áll – világított rá lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője, felsorolva ezeket:
„Az eredmények alapján az eddigi lengyel ellenzék kormányalakítása tűnik valószínűnek, amely nyomán a forint gyengülését vártuk volna, tekintettel ennek külpolitikai vonatkozásaira. Ennek azonban az ellenkezője történt: a piac a választási eredményt kedvezően fogadta és a lengyel zloty erősödése átragadt a forintra is” – jelezte az Indexnek a vezető közgazdász.
„A nyilvánosság számításai szerint változás fog bekövetkezni a jelenlegi lengyel vezetésben és a második legnagyobb párt jelöltje, Donald Tusk lesz november második felétől az új miniszterelnök” – erre már az MBH Bank mutatott rá.
Tusk arra tett ígéretet a kampányban, hogy ha megválasztják őket, akkor a helyreállítási alap pénzei azonnal megérkeznek Lengyelországba.
Az MBH szerint a befektetők arra számítanak, hogy amennyiben ténylegesen ő lesz az új kormányfő, úgy megérkezhetnek Lengyelországba az eddig visszatartott uniós helyreállítási alapok – ennek árazását láthattuk a lengyel zloty elmúlt időszaki emelkedésében.
Jövő héten két fontos esemény lehet meghatározó a forint szempontjából: kedden a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa dönt a hazai kamatszintről, majd csütörtökön az Európai Központi Bank tart kamatdöntő ülést. Regős Gábor szerint a magyar deviza szempontjából a kettő közül inkább a hazai jegybank kamatdöntése a meghatározó.
Amennyiben a vágás enyhébb lesz a vártnál, az tovább erősítheti a forintot, míg egy nagyobb csökkentés az alapkamat mértékén épp az ellenkező hatást érheti el
– jelezték egyöntetűen a lapunknak nyilatkozó szakértők. Míg az előző kamatdöntésnél minden elemző biztosra mondta, hogy 100 bázisponttal csökkenti a jegybank az egynapos betéti eszköz kamatát, most ilyen iránymutatás nincs, a szakértők előrejelzései is meglehetősen eltérőek.
Az, hogy az MNB végül lazít-e, és ha igen, mekkorát, abból a szempontból lesz jelzés, hogy mennyire fog a közeljövőben laza vagy szigorú politikát folytatni. Ez alapján 25 bázispont csökkentésre számítunk, ez egy enyhén szigorú üzenet lenne a piacoknak
– véli Regős Gábor, aki szerint az MNB csak mérsékelten lazíthat, hiszen a nemzetközi környezet alapvetően még nem a lazításról szól, a Fed például még a kamatemelési ciklusát sem zárta le, a hazánk esetében fennálló kockázati prémiumot pedig meg kell fizetni.
Az MBH Bank hozzáfűzte, hogy a tengerentúlról is fontos adatokat várunk a következő héten, kedden megismerhetjük az amerikai beszerzési menedzser index számait, csütörtökön az USA harmadik negyedéves GDP-jére derül fény, míg pénteken a személyes fogyasztás árindexének alakulásába nyerhetünk betekintést, amelyek befolyásolhatják az amerikai hozamokat és a dollár árfolyamát, így közvetve hatással lehetnek a forint árfolyamára is.
Varga Zoltán szerint a következő hetekben az euró-forint árfolyamában a 380–389-es tartomány lehet meghatározó, míg a dollár-forint esetében a 355–368-as zóna.
A sékel a héten 2 százalékkal gyengült a dollárral szemben. Regős Gábor szerint az árfolyamot két tényező határozza meg: egyrészt a háború, illetve az erre adott piaci reakciók, másrészt pedig a jegybanki intervenció. A szakértő emlékeztetett, hogy az izraeli jegybank kilátásba helyezte, hogy 30 milliárd dollár erejéig beavatkozik a sékel árfolyamának stabilizálása érdekében, azt azonban nem tudjuk, hogy ebből ténylegesen mennyit használtak fel, azaz mekkora a két, egymással ellentétes tényező szerepe a körülményekhez képest stabil árfolyamban.
A sékel árfolyama a konfliktus kirobbanása óta folyamatosan gyengül, ebben egyelőre nem várható érdemi változás
– erre már Varga Zoltán mutatott rá lapunknak. Korábban megírtuk, hogy Izrael gazdasága megszenvedi a háborút, ha elhúzódik. Elsősorban Izrael turizmusát érinti közvetlenül a háború, a turisták lemondták az utakat, és kérdés, hogy mikor indulhat minden újra. Rövid távon tehát a háború jelentősen mérsékli az ország turizmusát – illetve a fogyasztás is visszaeshet a nyilvánvaló és észszerű lakossági óvatosság miatt –, a légitársaságok felfüggesztették tel-avivi járataikat – mutatott rá lapunknak az MBH Bank.
Az európai tőzsdék mínuszban teljesítettek a héten:
A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel ellentétben 0,73 százalékos erősödéssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, novemberi határidőre megawattóránként 49,29 eurón állt hétfő délután. A gáz ára 50,17 euróra emelkedett péntek délutánra.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 46,04 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 146,19 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli hordónkénti 90,92 dollárról péntek délutánra 93,58 dollárra nőtt.
„Az olajpiacon kialakult súlyos globális kockázatokra kapott ízelítőt a világgazdaság, amikor októberre gyors tempóban 95 dollárra, azaz a nyár eleji 67 dolláros szintjéhez képest mintegy 40 százalékkal drágult a olaj világpiaci ára” – fogalmazott elemzésében Tatár Mihály. Ez világszerte magával hozta az üzemanyagárak emelkedését, tartósan fennmaradva pedig veszélyezteti az infláció normalizálódását és a gazdasági növekedést.
Bár jelenleg éppen korrekció zajlik az olajárjegyzésekben, az olajpiac strukturális problémái fokozatosan súlyosbodnak, és hosszú távon is velünk maradhatnak
– jelezte az Indexen megjelent elemzésében az Oeconomus elemzője. Hozzátette, hogy a meghatározó médianarratívával és a nyugati politikai konszenzussal mit sem törődve a globális olajkereslet folyamatosan és megállíthatatlanul növekszik, legfeljebb a növekedés tempója lassul, és éppen idén nyáron érte el az új történelmi rekordot.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)