Újabb történelmi csúcsot ütött a BUX-index 62 800 forintnál a pénteki kereskedés során – jelezte az Indexnek Rácz Balázs, az MBH Bank tőkepiaci elemzője. A hazai tőzsde így már több mint 3,5 százalékot emelkedett az új év első kereskedési napjaiban. A BUX csúcsdöntésében elsősorban az OTP és a Magyar Telekom játszott szerepet. Az euróval és a dollárral szemben mérsékelten gyengült a forint a mögöttünk álló héten. A bitcoin piacán történelmi jelentőségű bejelentés érkezett, ami a legmagasabb szinten is legitimálja a kriptovalutát. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Tavaly nagyot rallyzott a magyar piac, a márciusi mélypontjához képest a BUX több mint 50 százalékkal került feljebb december végére. Idén sem állt meg a magyar tőzsde menetelése, ugyanis 62 800 forintnál újabb történelmi csúcsot ütött a BUX-index a pénteki kereskedés során. A hazai tőzsde így már több mint 3,5 százalékot emelkedett az újév első kereskedési napjaiban.
Az indexben legnagyobb súllyal szereplő OTP kiemelkedő teljesítménye húzta elsősorban a BUX-ot
– jelezte lapunknak Rácz Balázs. Az MBH Bank tőkepiaci elemzője egy másik blue chipet, a Magyar Telekomot is kiemelte, amelynek árfolyama tavaly az év végéig kiegyensúlyozott emelkedést mutatott, az új évben pedig már több mint 13 éve nem látott szintre kapaszkodott a részvény.
A kedvező nemzetközi hangulat, a hazai blue chipek alacsony értékeltsége, a stabilan emelkedő növekedési várakozások miatt a blue chipek többsége stabilan emelkedik, az árfolyamok ráadásul újabb csúcsokkal indították az évet
– fejtette ki lapunknak az MBH Bank szakértője. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, Varga Zoltán szerint a hazai részvényindex továbbra is erősen felülteljesítő, az OTP és a Magyar Telekom kiemelkedő teljesítményében egy-egy céláremelés is segített, illetve a csökkenő inflációs és kamatvárakozásokra vezethető vissza az árfolyamuk emelkedése.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy emelkedett a másik két blue chip – a Mol és Richter – is az elmúlt hét folyamán. A szakértő hozzátette, hogy az OTP a hitelezés élénküléséből, a csok plusz elindulásából is profitál, valamint tovább terjeszkedik Ázsiában is. A Telekom esetében az inflációkövető áremelések profitra gyakorolt hatása, illetve ezzel kapcsolatban az osztalékkilátások jelentik elsődlegesen a hajtóerőt.
A hetet a forint a 378-as szintről kezdte az euróval szemben. A hétfőn megjelent novemberi kiskereskedelmi adat kedvező képet mutatott. Havi alapon nőtt a forgalom 0,8 százalékkal, miközben az éves 5,4 százalékos visszaesésben továbbra is az üzemanyag-ársapka okozta magas bázis játszott szerepet, így pedig a forint némiképp erősödött is a 377-es szint közelébe az euróval szemben.
A keddi ipari adat ellenben nagymértékben alulmúlta a várakozásokat, novemberben havi alapon 2,3, míg éves alapon 5,8 százalékkal csökkent a termelési volumen.
A negatív adatra a forint is gyengüléssel válaszolt, délutánig a 379-es szintre emelkedett az euróval szemben – világított rá lapunknak Molnár Dániel. Csütörtökig a forint ellenben ismét erősödött a 378-as szint alá, azonban már csütörtök reggeltől ismét gyengült, ezt az irányt pedig tovább erősítette, hogy a magyar idő szerint délután publikált amerikai inflációs adatok a várakozásoknál magasabbak lettek – fűzte hozzá a Makronóm Intézet szakértője.
A péntek reggel megjelenő, a vártnál jóval alacsonyabb inflációs adatok csak átmenetileg okoztak forintgyengülést, ekkor már a 380,50-es szintet tesztelte a jegyzés, majd visszakorrigált – jelezte Varga Zoltán. Összességében mind az euróval, mind a dollárral szemben mérsékelten gyengült a forint a mögöttünk álló héten. Szombat délben 379 forint körül járt a magyar deviza az euróval szemben.
A jövő héten fontosabb hazai makroadat nem jelenik meg. Szerda este érkezik a Fed Bézs-könyv, mely átfogó képet nyújt az Egyesült Államok gazdaságáról. Ezenkívül Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke csütörtök délután és péntek délelőtt is beszédet tart – mutatott rá az Equilor elemzője.
Az euró–forint a 375-382-es, míg a dollár–forint a 342-350-es szintek között mozoghat
– állapította meg Varga Zoltán, aki szerint január végén már izgalmasabb lehet a devizapiac, hiszen 25-én az Európai Központi Bank, 30-án a Magyar Nemzeti Bank, majd 31-én a Federal Reserve tart kamatdöntő ülést. A jegybankárok iránymutatása, illetve a geopolitikai események változása is befolyásolhatja jövő héten a dollárt és az eurót, ami így közvetetten a forintra is hatással van.
Az európai tőzsdék vegyesen teljesítettek a héten:
Elfogadta szerda este a benyújtott bitcoin spot ETF-kérelmeket az amerikai tőzsdefelügyelet, ezáltal egyszerűbben vásárolhatnak a jövőben bitcoint a befektetők, valamint lehetőséget nyílik az alapkezelők számára belépni a kriptovaluták piacára – hívta fel a figyelmet csütörtök reggeli pénz- és tőkepiaci összefoglalójában az MBH Bank, megjegyezve, hogy a döntés várhatóan a kriptodevizákhoz kapcsolódó részvényekre is hatással lesz.
A történelmi jelentőségű lépés évtizedes várakozás után a legmagasabb szinten is legitimálja a bitcoint.
A bitcoin árfolyama az elmúlt hónapokban annak hatására erősödött 70 százalékkal, hogy a felügyelet várhatóan megenyhül, végül 11 bitcoin-ETF kapott engedélyt. A bitcoinpiac nagy fejleményét Richard Teng, a Binance vezérigazgatója így kommentálta:
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, decemberi határidőre megawattóránként 34,315 eurón állt előző hét péntek délután, ezen a héten péntek délutánra 31,580 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 57,87 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 74,28 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 78,90 dollárról e hét péntek délutánra 78,40 dollárra csökkent.
Az amerikaiak és britek közösen mértek csapást péntek hajnalban a jemeni húszi lázadókra, akik az utóbbi hónapokban számos támadást indítottak kereskedőhajók ellen a Vörös-tengeren. Szakértők szerint a lépés egyértelmű eszkalációja annak a konfliktusnak, ami az Izrael és a Hamász közötti harcok fellángolásával éleződött ki újra.
A Vörös-tengeren azzal az összeütközéssel feszült pattanásig a helyzet, amely még a hét közepén történt. Akkor már több előrejelzés is azt valószínűsítette, hogy küszöbön állhat egy csapás az iszlamista radikálisok ellen, amennyiben nem változik a helyzet.
Ez a csapás péntek hajnalban meg is történt. Az amerikai és a brit hadsereg hadihajókról indított Tomahawk rakétákat és vadászgépeket vetett be, és többek között logisztikai csomópontokat, légvédelmi rendszereket, fegyverraktárakat bombázott le. Az akcióban legalább öten meghaltak, hatan megsebesültek a húszi lázadók részéről, akik válaszcsapást ígértek.
A BBC arról számolt be, hogy a támadás után nagyjából 4 százalékkal nőtt az olaj ára a világpiacon. A Brent-nyersolaj ára – az idei évben először – meghaladta a 80 dollárt. Hozzátették,
NINCS KIZÁRVA, HOGY ENNÉL IS NAGYOBB MÉRTÉKŰ LEHET AZ EMELKEDÉS, HA A HELYZET VÁLTOZATLAN MARAD.
A BBC értesülése szerint a brit pénzügyminisztérium több forgatókönyvet is készített. Ezek egyike szerint ha a szállítmányozás még jobban veszélybe kerülne a vörös-tengeri konfliktus miatt, akkor az újabb „energiasokkot” eredményezne. Ennek következtében a nyersolaj hordókénti ára több mint 10 dollárral nőhetne, a földgázé pedig 25 százalékkal emelkedhetne meg.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)