A héten tovább gyengült a forint. Ebben szerepe volt a negatív meglepetést okozó decemberi külkereskedelmi és ipari termelési adatnak és az Európai Bizottság bejelentésének, hogy a szuverenitásvédelmi törvény miatt kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen. A forint a hétfői 384-es szintről egy ideig a 390-es lélektani határ közelébe gyengült az euróval szemben, majd a hét vége felé a 387-es szinthez erősödött vissza. A magyar tőzsde negatívan teljesített. A gáz ára csökkent, az olaj viszont drágult. Heti összefoglalónk.
A forint a hetet az euróval szemben a 384-es szintről kezdte. Hétfőn a vártnál kedvezőtlenebb külkereskedelmi adat érkezett, az elmúlt hónapok egymilliárd eurót is meghaladó többletei után 2023 decemberében 188 millió eurós hiány alakult ki a külkereskedelmi mérlegben. „Ebben egyrészről az export, különösen a gépexport visszaesése játszott szerepet, ami mögött legnagyobb felvevőpiacunk, a német gazdaság, azon belül is a német ipar gyengélkedése húzódik meg” – jelezte lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
Kedden a decemberi ipari termelési adat is negatív meglepetést okozott, a kiskereskedelmi forgalomban azonban a vártnál kisebb volt a visszaesés.
Szerdán 388,5 forintba került egy euró, miután kiderült, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a decemberben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény miatt
– világított rá Horváth András. Az MBH Bank vezető elemzője leszögezte, hogy az eljárás nem jár azonnali következményekkel, évente átlagosan több ilyen eljárást indít az EB Magyarország ellen (ahogyan más tagállamok ellen is), amelyből alig néhány jut el az Európai Unió Bírósága elé.
Amennyiben Magyarország és az Európai Bizottság között nem születik egyezség, illetve a kormány nem módosítja az EU kérésének megfelelően a törvényt, abban az esetben kerülhet az ügy bíróság elé, azonban a döntés akár évekig is elhúzódhat, így az ügy várhatóan nem lesz középtávon hatással a forintra a szakértő szerint.
Csütörtökön okozott némi korrekciót a januári többletes költségvetés, melyet a beérkező uniós források segítettek
– mutatott rá Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Aztán a pénteken megjelenő, vártnál érdemben kedvezőbb inflációs adat erősödést okozott az árfolyamban.
Januárban, 34 hónap után az infláció visszatért a jegybanki toleranciasávba, éves bázison 3,8 százalékot tett ki. „A gazdasági kilátásra rendkívül kedvező, hogy lassul az infláció, ami a reálbérek növelésén keresztül támogatja a fogyasztást és így a növekedést” – jelezte Molnár Dániel. A forint ennek eredményeképp a 389-közeli szintekről péntek estig 387 alá erősödött, azonban a héten összességében gyengült.
A jövő héten több fontos hazai makroadat is megjelenik, mely elmozdíthatja a forint árfolyamát:
„Emellett az Európai Unióval fennálló viszony esetleges változásai is befolyásolhatják a piaci hangulatot, itt a kötelezettségszegési eljárás lehet a középpontban” – jegyezte meg Varga Zoltán.
Az a héten is világossá vált, hogy a forint árfolyama rendkívül érzékeny a negatív hírekre. Ugyanakkor a 390-es szint eddig stabil támasznak bizonyult, reméljük, nem kerül tesztelésre a következő időszakban sem
– mondta Molnár Dániel. „Lefelé lenne tér az erősödésre, a 380-as szintig mindenképpen, azonban a legjobb kimenetel az lenne, ha az árfolyam stabilizálódna, és nem reagálna adott esetben szélsőségesen a tényleges gazdasági következményekkel nem járó bejelentésekre” – tette hozzá az elemző.
A hazai tőzsde esetében kevés izgalommal telt a hét. Említésre méltó reakciót váltott ki a szerdai európai bizottsági bejelentés, miszerint kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény okán.
Erre a hírre a BUX gyengüléssel reagált, a jegyzés napon belül 1 százalékot esett, ez pedig a csütörtöki napra is rányomta a bélyegét
– világított rá Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint a holtpontról a péntek reggeli, a vártnál jóval kedvezőbb, 3,8 százalékos januári inflációs adat mozdította ki a hazai tőzsdét, ennek hatására a BUX-index délutánra már 1 százalékos pluszban is állt – azonban a 65 ezer forint feletti jegyzés még így is elmaradt a hétfői nyitás szintjétől, ami egyúttal egész héten maximumként is szolgált.
A BUX-index 0,47 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a baha.com kimutatása alapján. Vegyesen teljesítettek a hazai blue chipek:
A helyi piacon töltött 20 évet követően az OTP Csoport eladja az OTP Bank Romániát. A vevő a piacvezető román bank, a Banca Transilvania. Pénteken az OTP Csoport kötelező érvényű megállapodást írt alá a Banca Transilvaniával (BT) az OTP Bank Romániában fennálló részesedésének értékesítéséről.
A megállapodás értelmében az OTP Csoport eladja az OTP Bank Románia leányvállalatait is, ami az OTP számára a teljes kivonulást eredményezi a román piacról.
A tranzakció zárására várhatóan a következő hónapokban kerülhet sor, az illetékes pénzügyi és versenyhatóságok jóváhagyásainak függvényében. A vételár 347,5 millió euró. A szabályozói engedélyek megszerzése után az OTP Bank Románia egyesül a BT-vel.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 29,29 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 27 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 48,31 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 63,09 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 77,64 dollárról e hét péntek délutánra 81,63 dollárra emelkedett.
Hortay Olivér, a Századvég elemzője az InfoRádiónak adott interjújában arról beszélt, hogy nincs komoly mennyiségi kockázat Európában energia tekintetében. Elmondta, hogy érdemes külön tárgyalni az egyes energiahordozók piacait. A legfrissebb kockázatok az amerikai cseppfolyós földgáz szállítmányaival kapcsolatban vetődtek fel.
Különböző európai szereplők Amerika különböző gázvállalataival tipikusan hosszú távú szerződést kötöttek, és mivel Amerikában korlátosak a gázkitermelési és exportkapacitások, ezek a hosszú távú szerződések felfutó mennyiségről szólnak
– magyarázta Hortay. Hozzátette, ahhoz, hogy ezt az Egyesült Államok folyamatosan teljesíteni tudja, bővíteni kell a kapacitásokat, viszont – mint mondja – „Joe Biden amerikai elnökre ez a program egyre inkább kezd ráégni”.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
2024. 02. 13., 08.30 – KSH, ipari termelési adatok,
2024. 02. 14., 08.30 – KSH, GDP előzetes.
(Borítókép: Németh Emília / Index)