A svédországi gazdasági kapcsolatok előkelő pozíciót foglalnak el hazánkban, és várhatóan a következő években a versenyképesség megőrzésével és növelésével további svéd beruházások kerülhetnek Magyarországra – jelezte elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A szakértők arra is rámutattak, hogy a több mint egy évszázados múltra visszatekintő svéd–magyar diplomáciai viszony az elmúlt években elsősorban a gazdasági együttműködésekre fókuszált.
2024. február 23-án, pénteken Budapestre érkezett Ulf Kristersson, Svédország kormányfője, hogy tárgyalásokat folytasson Orbán Viktorral, Magyarország miniszterelnökével. A megbeszélés során kiemelt téma a két ország közötti védelmi és biztonságpolitikai együttműködés, valamint Magyarország felkészülése a közelgő EU-elnökségre.
Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi együttműködés és a vállalati szektor aktivitása dinamikusan fejlődött, míg 2020-ban a svéd–magyar diplomáciai kapcsolatok 100. évfordulóját ünnepelhettük
– világított rá elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amiben a két ország közti főbb gazdasági és diplomáciai együttműködéseket vizsgálták. Korábban a Magyar Külügyi Intézet világított rá, hogy a miniszterelnök hétvégi bejelentése alapján a svéd NATO-csatlakozást hamarosan Magyarország is támogatni fogja, és ennek egyik hozadéka lehet a magyar fél számára rendkívül kedvező katonai ügylet aláírása is, amely által egyebek mellett Gripen vadászgépekhez juthat az ország.
Elemzésében az Oeconomus rámutat, hogy az Observatory of Economic Complexity adatbázisában 1995-től érhetőek el a két ország közötti termékforgalmi adatok. Ebből kiderül, hogy a kereskedelmi forgalom az évezredfordulót követően nőtt meg jelentősen.
Az azóta eltelt bő két évtizedben az 1995–2000 közötti átlagos 300 millió dolláros importforgalom csaknem a háromszorosára, 700–900 millió dolláros összeg közé emelkedett.
A hazánkból Svédországba irányuló áruforgalom is dinamikus bővülést produkált, míg 2000-ben 259 millió dollár értékben exportáltunk a skandináv országba, addig három évvel ezelőtt már 2,07 milliárd dollár értékben. A folyamatosan emelkedő tendenciát megtöri a 2002–2004 közötti időszak, amikor a két ország közötti kereskedelmi egyenleg is megfordult. 2001-ig a Svédországgal való áruforgalmi egyenlegünk negatív volt, 2021-ben azonban már 1166 millió dolláros többletet sikerült hazánknak elérnie.
Az Oeconomus elemzésében bemutatta, hogy mi adja a Svédországból érkező importunk közel háromnegyedét, ezek:
A Svédországba irányuló magyar áruexport kétharmadát a gépek és berendezések adják. Ebbe a termékkategóriába tartozó főbb exporttermékeink például a képernyők, számítógépek, szigetelt vezetékek, folyadék- és légszivattyúk, illetve a hűtőgépek. Második legnagyobb kategória a gépjárművek, 14,3 százalékos részesedéssel.
A két ország közötti tőkebefektetések a 2008-as válságot megelőzően 90–130 millió dollár között alakultak, túlnyomóan svéd dominanciával. Ezt követően azonban a negatív gazdasági kilátások miatt egészen a pénzügyi krízisből és a 2010–2012-es szuverén adósságválságból való kilábalásig a bilateriális befektetéseket összességében a tőke kivonzása jellemezte.
Az egyértelmű fordulat 2019-ben következett be, amely évben mind a hazánkba Svédországból irányuló, mind pedig a fordított FDI-áramlás rekordot ért el 136,4 millió dolláros és 137,5 millió dolláros mennyiséggel
– állapították meg az elemzésben. A vizsgált 18 év alatt a 2009–2014 közötti öt évből négyben, illetve 2018-ban és 2019-ben a magyar eredetű FDI volt a domináns. Ezenkívül azonban a fennmaradó 12 évben a svéd FDI volt a meghatározó, jelentős többlettel.
Az Ericsson, egy nemzetközileg működő svéd távközlési cég, már több mint száz évvel ezelőtt alapított leányvállalatot Magyarországon, és ezt követően számos népszerű svéd vállalat döntött úgy, hogy befektet az országban. Az 1989-es év kulcsfontosságú esztendő volt, amikor számos svéd társaság kezdett el üzleti tevékenységet folytatni hazánkban.
2020-ra már megközelítőleg 180 svéd vállalat működött Magyarországon, közel 20 000 munkavállalót foglalkoztatva
– írják az elemzésben. Ezek a cégek a gazdaság szinte minden fontos szektorában jelen vannak, többségük pedig értékes kutatási és fejlesztési munkát végez. Az autóiparban a Volvo, Scania, Autoliv és Haldex vállalatok mutatják a svéd jelenlétet, míg a kiskereskedelmi szektorban az IKEA, H&M, Electrolux és SCA (Libero, Libresse, Tena, Tork) márkák váltak népszerűvé. Ezenfelül számos egyéb cég is működik az országban, mint például az ABB, Sigma Technology, Skanska, Esab és akár a Vagabond.
A svédországi gazdasági kapcsolatok előkelő pozíciót foglalnak el hazánkban, és várhatóan a következő években a versenyképesség megőrzésével és növelésével további svéd beruházások kerülhetnek Magyarországra
– jelezték az Oeconomus elemzői. A szakértők arra is rámutattak, hogy jelenleg Svédország a 23. legnagyobb befektető Magyarországon az FDI volumenét tekintve. Az elmúlt években a magyar kormány már két svéd vállalattal (Autoliv és Ericsson) is stratégiai partnerséget írt alá, ami jól mutatja a nyitottságot az együttműködések irányába. A kapcsolatok elmélyítésében továbbá kulcsszerepet játszik az 1995 óta működő Svéd Kereskedelmi Kamara is, amelynek célja, hogy elősegítse és fejlessze a két ország közötti üzleti és kulturális kezdeményezéseket, valamint hogy támogassa tagjainak érdekeit, ezzel is erősítve a kétoldalú partnerségeket.
A svéd NATO-csatlakozással összefüggésben Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádió műsorában elmondta, volt egy-két függőben lévő katonai kérdésük. „Idő kellett, hogy a svéd miniszterelnökkel bizalmat építsünk, és érveim legyenek a frakció számára, hogy miért ratifikáljuk a csatlakozásukat. Kötünk hadi, katonai megállapodásokat, lefektetünk néhány irányt és célt, és el kell fogadnunk, hogy nem vagyunk egyformák” – fogalmazott a miniszterelnök.
A svédek értékei mások, mint a mieink. Ettől függetlenül egy keresztény ország, ezen értékek pedig közösek. Mi családközpontú ország vagyunk, mi békepártiak vagyunk, ezek a svédeknél nincsenek meg
– vélekedett. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez kezelhető, „mi nem akarjuk megmondani, hogy ők hogyan éljenek, ha ők se nekünk, akkor köthetünk szövetséget”.
És mivel nem házasságot kötünk, hanem katonai szövetséget, képesek vagyunk az érdekalapú egyezségre
– zárta gondolatait a miniszterelnök.
A több mint egy évszázados múltra visszatekintő svéd–magyar diplomáciai viszony az elmúlt években elsősorban a gazdasági együttműködésekre fókuszált. Herman Wrangler akkori svéd külügyminiszter 1920. november 12-én jelezte Magyarországnak a diplomáciai viszonyok kiépítésének szándékát, ami lehetővé tette, hogy 2020 novemberében megünnepelhessük e kapcsolatok százéves fennállását.
A svéd–magyar kötelékek számos területre – kulturális, gazdasági és politikai – kiterjednek, ösztönözve a kétoldalú együttműködést és a tapasztalatcserét
– világított rá az Oeconomus elemzésében, megjegyezve, hogy az utóbbi években kiemelt fókuszt kapott a gazdasági partnerség, amely főként az oktatási, technológiai és kiskereskedelmi területekre összpontosított. „A diplomáciai interakciók során mindkét fél hangsúlyozza a közös európai értékeket és célokat, valamint azon törekvést, hogy közös megoldásokat találjanak olyan kihívásokra, mint például a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés” – zárta elemzését az Oeconomus.
(Borítókép: Orbán Viktor [j] fogadja Ulf Kristersson svéd miniszterelnököt [b] a Karmelita kolostornál 2024. február 23-án. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)