2009. szeptember 17., csütörtök 13:17
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Ha befogadunk egy guantanamói foglyot, akkor onnantól nekünk kell kínozni?
Nem. Mi nem egy guantanamói foglyot, hanem egy volt guantanamói foglyot
fogadunk be. Barack Obama január 22-én elrendelte a börtön felszámolását. A foglyot elengedik, mert nem folyt ellene büntetőeljárás, tehát ártatlan.
Ha ártatlan és elengedik, akkor miért nem megy haza?
A hivatalos közlés szerint az "illető hazatérése lehetetlen". Ez sok mindent jelenthet. Vagy azt, hogy hősként ünnepelnék, esetleg újra kapcsolatot találna terrorista sejtekkel, vagy épp ellenkezőleg, hazájában üldöztetés várna rá.
Miért üldöznének valakit, akit ártatlanul tartottak fogva?
A Guantanamón fogva tartott
kínai ujgurokról maguk az amerikaiak állapították meg, hogy nem ellenséges harcosok és nem terroristák, mégsem mehettek vissza Kínába, mert akkor az ottani hatóságok vették volna kezelésbe őket.
És ők hozzánk jönnek most?
Nem. Hozzánk valószínűleg egy volt palesztin fogoly kerül, de erről biztosat nem lehet tudni. Guantanamón három palesztin fogoly van. Kettőnek lehetett köze az Al-Kaidához, mert kaptak fegyveres kiképzést a szervezet táborában és harcoltak is. A harmadik egy 29 éves, ciszjordániai születésű férfi. Ő 2001 októberében vallási célból Pakisztánba ment, és Faisalabadban az al-Kaida egyik menedékházában szállt meg. Itt tartóztatták le tizenhat másik emberrel együtt. Végig tagadta, hogy köze lett volna bármilyen fegyveres csoporthoz. Valószínűleg öt fogjuk integrálni.
Mi az, hogy integrálni?
Segíteni a visszailleszkedését a normális életbe és a társadalomba.
Néptáncosok fogadják majd, megkínálják pálinkával és gulyással?
Valószínűleg nem fogjuk tudni, mikor érkezik Magyarországra, ahogy a nevét és a lakhelyét sem. A volt foglyok integrációját különböző módon végzik az egyes országok. A Nagy-Britanniába visszatért foglyok neve például ismert, szerepeltek a sajtóban. A másik véglet az, hogy a volt foglyok házi őrizetbe kerülnek. A Magyarországra érkező volt rab bevándorlóként jön. Lesz egy lakhelye, ahol kezdetben felügyelet alatt áll, és amit csak korlátozottan hagyhat el. Nem kap útlevelet sem, így az országból sem léphet ki. Pszichológusok foglalkoznak vele, tanul magyarul. A végcél az, hogy itt telepedjen le és dolgozzon. A nevét és a lakhelyét valószínűleg jó ideig nem fogjuk tudni, és nem fog interjút sem adni tévéknek és újságoknak.
Hogy a francba fogunk mi integrálni egy palesztin embert, aki lehet, hogy életében nem hallott Magyarországról, nem tud magyarul, nem találkozhat senkivel és nem ismeri senki.
A cél az, hogy egy idő után itt éljen és boldoguljon.
És mi lesz, ha itt aktivizálja magát vagy felkeresik a terrorista haverjai?
Elvileg olyan emberről van szó, akinek nem volt köze terroristákhoz. Az USA védelmi minisztériumának felmérése szerint ugyanakkor a Guantanamóról elengedett 535 fogoly közül minden hetedik újra kapcsolatot keresett a terroristákkal.
Guantanamón csupa ártatlan ember volt?
Egyáltalán nem. Az amerikai hatóságok és titkosszolgálatok azonban igen szélesen értelmezték a terrorista fogalmát, és sok olyan ember is a szórásba került, akinek tényleg semmi köze nem volt terroristákhoz. A 2001. szeptember 11-e utáni hisztérikus helyzetben nem kellett sok ahhoz, hogy valaki gyanúba keveredjen. Előfordultak fatális tévedések, de segítette ezt az is, hogy 5000 dollár pénzjutalmat kaptak a rendőrök minden elfogott lehetséges Al-Kaida tagért. A nyáron szabadult ki például egy afgán fiú, akit hét évvel ezelőtt, 12 évesen vittek börtönbe, mert valaki szerint köze volt egy amerikaiak elleni kézigránátos támadáshoz. Bizonyítékot nem találtak.
Hol van ez a guantanamói sziget?
Mit keres Kubában egy amerikai támaszpont, amikor úgy tudom, Fidel és az USA nem nagyon komálják egymást?
A bázis Fidel Castro győzelme után is amerikai fennhatóság alatt maradt. Aknazár választja el Kuba többi részétől, a vizet hajón viszik oda és maguk fejlesztik az áramot is, mert Kubától semmit nem kapnak. Itt működik egy katonai támaszpont, és itt van a 2002-ben kiépített fogolytábor a terrorizmussal gyanúsított embereknek.
Az hogy lehet, hogy most meg kiderül ezekről az emberekről, hogy ártatlanok. Hogy tarthatták fogva őket évekig?
Épp azért van Guantanamón a börtön, mert a Bush-kormányzat egyik jogszabálya alapján a polgári igazságszolgáltatás nem érvényes az USA területén kívül fekvő katonai bázisokon. Ezért lehetett embereket éveken át börtönben tartani úgy, hogy még csak tárgyalásuk sem volt. Persze a terroristák elleni bizonyítékok nagy része amerikai bíróságok előtt használhatatlan lenne, hiszen fel kéne fedni a titkos információk forrását.
És itt volt az, hogy a katonacsaj pórázon vezetett egy meztelen rabot, meg kínozták őket?
Nem, az
Abu Grébben volt, ami Irakban van. A Bagdadhoz közeli, Szaddám Husszein idején is hirhedt börtönt az amerikaiak tovább használták. Embereket végeztek ki ott, és nagyon durva fizikai és megalázó pszichikai kínzásoknak vetették alá a foglyokat.
Hogyan? Izzó vastrónon? Spanyolcsizmában?
Ez már nem a középkor, a módszerek sokkal kifinomultabbak, de legalább ennyire embertelenek. Abu Grébben a vizsgálatok szerint a frusztrált amerikai őrök perverzióból kínozták a foglyokat. Gunatanamóban és a CIA titkos, harmadik országokban működtetett börtöneiben viszont vallomást akartak kicsikarni belőlük, és ezért
jól felépített program szerint kínozták őket. A leghitelesebbnek a Nemzetközi Vöröskereszt beszámolója tekinthető a CIA-börtönökről, ahol a foglyokat verték, meztelenre vetkőztették, fejüket vízbe nyomták vagy arcukra vizes rongyot szorítottak. Alkalmazták azt is, hogy a rabokat hangszigetelt, sötét cellákba zárták vagy a cellákba szerelt hangszórókon horrorfilmek zenéjét üvöltették, hogy ne tudjanak aludni.
Ezt miért csinálták?
Elvileg azért, hogy az embereket megtörjék és bevallják, mit követtek el. Szakértők szerint azonban a kínzások célja nem a valódi információszerzés volt, ezek hatására ugyanis az emberek olyat is beismertek, amit soha nem követtek el.
Guantanamón nem kínoztak rabokat?
Ott is folytak kínzások, de az már
cserkésztábor volt az előzőekhez képest.
Hány embert tartottak ott fogva?
2001-től kezdve 775 embert vittek Guantanamóra, és mostanra 240-en maradtak. Közülük eddig összesen három foglyot ítéltek el.
És most Magyarország szíve megesett egy ártatlan palesztin emberen?
Ez nem érzelmi kérdés. Mi egyrészt NATO-tagállam vagyunk, másrészt az Európai Unió is megegyezett az Egyesült Államokkal, hogy segíti a guantanamói fogolytábor felszámolását és a kontinensen befogad korábbi foglyokat.
Szóval kötelező?
Nem, nem kötelező, ez a kormányok saját döntése. Franciaország, Portugália, Spanyolország, Írország, Belgium és mi például befogadunk foglyokat. Más országok nem.
De mi akkor miért?
Bajnai Gordon azt mondta, mert elkötelezettek vagyunk a szabadság és az emberi jogok védelme mellett, támogatjuk a terrorizmus elleni harcot, de a guantanamói fogolytábor bezárást is, amit Barack Obama elnökké választása után megígért.
És akkor is felléptünk az emberi jogok megvédéséért, amikor még nem akarták felszámolni a fogolytábort?
Akkor nem volt túl hangos a magyar diplomácia, de gondolom a Bush -adminisztráció se csinált volna azonnal maga alá, ha Magyarország felszólítja a tábor bezárására és az emberi jogok betartására.
És most nekünk kell fizetni a palesztin ember gulyáslevesét és szállását, mert az amerikaiak ennyire elkúrták a dolgot?
A költségeket közösen vállaljuk, de hogy ebből ki mennyit fizet, azt nem tudni. Palaunak a csendes-óceáni szigetállamnak mindenesetre
200 millió dolláros fejlesztéseket ígért az Egyesült Államok, ha befogadják a Guantanamóról elengedett ujgurokat.