A demokraták várhatóan elbukják a képviselőházat a keddi félidős választásokon, de a szenátusért is szoros küzdelem alakulhat ki. A republikánusok kezébe kerülő kongresszus Obama számos elképzelését megfúrhatja, ugyanakkor korábban Truman és Clinton is tudott élni a kedvezőtlen helyzettel. A kongresszusért folyó küzdelem hátterében a tagállami törvényhozások elvesztésével a választási körzetek újrarajzolásából is kimaradhatnak a demokraták.
Nagyot bukhat a Demokrata Párt és Barack Obama elnök is a keddi félidős választásokon, az előrejelzések szerint elveszítik a képviselőház irányítását, és a szenátusban is meggyengülnek. Obama így következő két évében egy ellenséges kongresszussal is szembekerülhet, ez pedig alapvetően befolyásolhatja elképzeléseit.
Az elnöki ciklus felénél megrendezett szavazáson a teljes, 435 tagú képviselőházat újraválasztják, emellett a szenátorok harmadának és a kormányzók többségének is ilyenkor jár le a mandátuma. A 2006-os félidős választásokon a demokraták megszerezték a képviselőház és a szenátus irányítását is, 2008-ban pedig Obama megválasztásával párhuzamosan még erősödtek is mindkét házban.
Ugyanakkor amilyen magasra értek, olyan nagyot bukhatnak most: az elnök pártja általában visszaesik a félidős választáson, de a demokraták ezúttal akár minden idők egyik legnagyobb vereségét is elszenvedhetik.
Leginkább a gazdaság helyzete ártott a demokratáknak, az Egyesült Államokban továbbra is 10 százalékos a munkanélküliség. A republikánusok azért is támadták Obamát, hogy a segélycsomagjai csak a pénzt szórták el, de közben nem indították be a gazdaságot.
Az amerikai kongresszus a 435 fős alsóházból és a 100 fős szenátusból áll, méretétől függetlenül minden államnak két szenátora van, akik akár ellentétes pártból is kikerülhetnek. A képviselőház esetében azt akarták, hogy az összetétele közvetlenül és gyorsan tükrözze a közhangulatot, ezért választják kétévente újra a képviselőket. A szenátorok hatéves ciklusokat töltenek ki, azonban elcsúsztatva, ezért minden második évben, az elnökválasztással párhuzamosan és a félidős választáskor is szavaznak a szenátus harmadáról.
Csak minden harmadik választó szerint mennek jó irányba a dolgok, míg 57 százalékuk szerint rossz irányba tart az ország, derül ki az Economist felméréséből. Az iraki kivonulást azonban sokan helyeselték, és a demokrata kongresszuson is csak nagy nehezen áterőltetett egészségügyi reform sem tematizálta a félidős választásokat.
A 2008-as elnökválasztással párhuzamosan a demokraták 257, a republikánusok 179 helyet szereztek a 435 fős képviselőházban. Jelenleg mindkét oldalon egy-egy hely betöltetlen, ezekről nem most szavaznak. A teljes képviselőházat újraválasztják, azonban összességében csak valamivel több mint száz kompetitív körzet van. Ezekből a demokratáknak 97-et is meg kellene védeniük, míg a republikánusok már 39 megnyerésével többségbe kerülhetnek. A FiveThirtyEight.com előrejelzése szerint Obama pártja 53 helyet bukhat már ez is minden idők egyik legkomolyabb félidős veresége lenne.
Általában a hivatalban lévő képviselőket 90 százalékban újraválasztják, azonban ezúttal különösen sok jelenlegi képviselővel elégedetlenek a választók. A demokraták elveszíthetik az Obama megválasztásakor déli államokban megnyert körzeteket, valamint képviselőket bukhatnak Indianában, Michiganben, New Yorkban, Ohióban, Pennsylvaniában és Wisconsinban is.
Még az egyik michigani körzetben 55 éve zsinórban megválasztott John Dingellnek, a képviselőház korelnökének is Bill Clinton segítségét kellett kérnie a kampányban. Hasonlóan nehéz helyzetbe került Barney Frank, a Ház költségvetési bizottságának elnöke, akit pedig harminc éve folyamatosan megválasztottak Massachusetts-ben. A demokratáknak kedvezőtlen közhangulatot az is jól jelzi, hogy több olyan év is volt, amikor a republikánusok nem is indítottak jelölteket a két politikus ellen.
A szenátusban jelenleg 57-41 a demokraták és a republikánusok aránya, míg két független szenátor a demokratákkal szavaz. A mostani választáson 19 helyet a demokratáknak, míg 18-at a republikánusoknak kell megvédenie, a többiről ezúttal nem szavaznak. A republikánusoknak sajátjaik mellett tíz helyet kellene megszerezniük a demokratáktól.
A RealClearPolitics és a Rasmussen legutolsó felmérései alapján tizenkilencből nyolc szenátori helyet hozhatnak a demokraták, míg négyet (Észak-Dakota, Arkansas, Indiana és Wisconsin) szinte biztosan elveszítenek. A szenátus sorsa így hét csatatéren dől majd el: Kaliforniát, Coloradót, Illinois-t, Nevadát, Pennsylvaniát, Washingtont és Nyugat-Virginiát azonban mind nyerniük kellene a republikánusoknak, hogy többségbe kerüljenek a szenátusban. A FiveThirtyEight.com előrejelzése szerint ezek közül csak hármat fognak begyűjteni.
A képviselőházhoz hasonlóan a szenátusban is szoros versenyre számíthat néhány nagyobb név, akár a vezéráldozat sem elképzelhetetlen, hiszen a kampány alatt Harry Reid, a demokraták szenátusi vezetője sem állt jól a felmérésekben. Kihullhat a szenátusból a három ciklus óta megválasztott Russ Feingold Wisconsinban. A republikánus oldalon ugyanakkor nem kell izgulnia a 2008-as elnökjelölt John McCainnek Arizonában.
A félidős választásokon a legnagyobb figyelem a képviselőházi és a szenátusi szavazásokat kíséri, azonban ha pusztán pénzügyi szempontból nézzük, akkor a legdrágább küzdelmek a kormányzói posztokért folynak. Kaliforniában a leköszönő Arnold Schwarzenegger helyére pályázó két jelölt együtt 170 millió dollárt gyűjtött össze, miközben a legdrágább szenátusi választás csak 32 millió dollárba került Floridában.
A szintén most megválasztott tagállami törvényhozásokban is a republikánusok előretörése várható, ami azért is rosszul jön a demokratáknak, mivel az új népszámlálási adatok alapján várhatóan jövőre húzzák újra az egyes államok a választókörzeteket. A republikánusok ügyes gerrymanderinggel (a körzethatárok átrajzolásával) pedig akár tíz évre is előnybe kerülhetnek. Szintén kedden szavaznak Kaliforniában a marihuána legalizálásáról, ami Arnold Schwarzenegger utolsó nagy dobása lehet kormányzóként.
A képviselőház és akár a szenátus elvesztésével leginkább adóügyekben és a költségvetés miatt lehetnek összetűzések a januártól hivatalba lépő új kongresszus és az elnök között, azonban a republikánusok akár Obama nehezen elfogadott egészségügyi reformjának felborításával is megpróbálkozhatnak.
A félidős választás arra is választ adhat, hogy mennyire lehet létjogosultsága a Tea Partynak és elképzeléseinek az amerikai politikában, mondta a budapesti Amerikai Nagykövetség szervezésében tartott videokonferencián Allan Lichtman, az American University professzora. Alulról indult kezdeményezésként a konzervatívokat megszólító populista mozgalom jelöltjei több államban is megverték a jelöltállító előválasztásokon a hivatalban lévő republikánusokat is.
Azonban a felmérések szerint a demokrata ellenfelekkel szemben könnyen alulmaradhatnak: Lichtman a választási kampányban boszorkányos történetével elhíresült Christine O'Donnell példáját említette, aki a megnyert republikánus előválasztás után komoly hátrányba került a felmérésekben a demokrata jelölttel szemben. A Tea Party jelöltjei Sarah Palin 2008-as alelnökjelölt feltétlen támogatását élvezték, így képet kaphatunk arról, hogy mennyire lenne esélye a keménymag támogatásával a republikánus elnökjelöltséget elnyerve Palinnak Obama ellen 2012-ben.
A szenátusban a várhatóan szoros állás miatt sok múlik majd azon, hogy az eddig rendszerint a demokratákkal együtt szavazó egyik független szenátor, Joe Lieberman egyes ügyekben átáll-e az újra megerősödő republikánusok mellé, ahogy több elemző feltételezi.
Bár minden jel elsöprő republikánus győzelemre utal, ugyanakkor Bill Clinton második és John F. Kennedy első ciklusa alatt is előfordult már, hogy a lesújtó felmérések ellenére mégis meglepően jól szerepelt az elnök pártja. A várható végeredményt ezúttal azért is nagyon nehéz pontosan megjósolni, mert korábban még soha nem volt ennyi szoros képviselőházi verseny, az esetleges újraszámlálások miatt elképzelhető, hogy egyes államokban csak napok, vagy hetek múlva lesz végeredmény.
Obamának az egyértelmű vereség esetén sem feltétlenül kell azonban aggódnia, mivel korábban több amerikai elnöknek kellett már a másik párt irányítása alatt álló képviselőházzal vagy akár teljes kongresszussal együtt dolgoznia, de megfelelő taktikával Truman, Eisenhower és Clinton is meg tudta oldani, hogy végül újraválasszák őket. A republikánusoknak pedig komoly hátrányt jelent, hogy egyelőre nem igazán van esélyes kihívó a soraikban.
A félidős választás alakulását a Fehér Ház blog hagyományainak megfelelően éjszaka élőben közvetítjük, tartsanak velünk!