Két éve történt, hogy Lengyelországnak szinte a teljes vezetése életét vesztette, amikor repülőgépük rendkívül rossz időben lezuhant az oroszországi Szmolenszk katonai repülőterénél. Az elhunyt elnök, Lech Kaczyński testvére továbbra is vitatja a hivatalos vizsgálatok megállapításait, és nemzetközi vizsgálatot kér az Európai Uniótól.
Az egész Lengyelországot sokkoló szmolenszki tragédia után két évvel már ismert a repülő lezuhanásának körülményeit vizsgáló bizottság végleges jelentése, azonban még mindig nem csitulnak azok az összeesküvés-elméletek, miszerint Lech Kaczyński egykori lengyel elnök és a vele utazó 95 ember halálta nem baleset volt. Egész Lengyelországban megemlékeznek a 2010. április 10-én történt katasztrófáról.
„Sok minden arra utal, hogy merénylet történt" – mondta a hétvégén is Jaroslaw Kaczyński, aki szerint ikertestvérét, Lech Kaczyńskit meggyilkolhatták. Szerinte Lengyelországban és külföldön is többeknek érdekében állhatott bátyja eltávolítása. Az összeesküvés-elméletek hívei azzal is érvelnek, hogy Kaczyński Moszkva hangos bírálója volt – például a 2008-as grúziai konfliktus alatt –, ezért meglehetett az indíték az eltávolítására.
Az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) pártot vezető Jaroslaw Kaczyński március végén az Európai Parlamentben közmeghallgatáson is megkérdőjelezte a hivatalos vizsgálatok eredményét, a szokásosnál is keményebben fogalmazva utalt arra, gyilkosság történhetett. Egyben nemzetközi vizsgálatot kért az Európai Uniótól az elhunyt elnök lányával, Marta Kaczyńskával együtt, írja az AP. Kaczyński azt állította, hogy a lengyel hatóságok a katasztrófa után megpróbálták elhallgatni az igazságot, a nyomozást pedig átengedték az oroszoknak. Az áldozatok családtagjai közül is sokan elégedetlenek a vizsgálatokkal, írja a The News.pl.
Az elnök temetése két napon át tartott: a gyászszertartásra április 17-én, szombaton, a temetésre csak másnap került sor.
Magyarországon április 17-ét a kormány nemzeti gyásznapnak nyilvánította, és aznap a középületekre fekete zászlót kellett kitűzni. Előző nap az általános iskolákban az ötödik évfolyamtól, valamint a középiskolákban tanórán kellett megemlékezni a lengyel és a magyar történelem közös eseményeiről és a két nép együttműködéséről.
Kaczyński azt sugallta, hogy két robbanás is történhetett a fedélzeten leszállás közben, és jelezte, hogy a saját kutatásaik eredményeit áprilisban adják át az ügyészségnek. Ryszard Legutko, a Jog és Igazságosság európai parlamenti képviselője szerint a lengyel és orosz hivatalos vizsgálat „a legnagyobb repülésügyi botrány a második világháború vége óta."
A lengyel főügyész a meghallgatás után megismételte a TVN24-nek, hogy semmilyen bizonyíték nem támasztja alá azokat a feltevéseket, miszerint Lech Kaczyński merénylet áldozata lett volna. Donald Tusk lengyel miniszterelnök is elutasította a gyilkosságról szóló teóriákat.
Az MTI idézi a Gazeta Wyborcza felmérését, amely alapján a lengyelek 18 százaléka ad hitelt a merényletről szóló teóriáknak. Ugyanakkor további 32 százalék gondolja úgy, hogy az orosz és a lengyel hatóságok nem mondták el a teljes igazságot a baleset körülményeiről. 28 százalékuk véli úgy, hogy a hivatalos vizsgálatok megállapításainak megfelelően a pilóta hibája okozta a balesetet.
A 2010. április 10-én történt balesetben életét vesztette a jobboldali konzervatív Lech Kaczyński elnök és felesége, illetve a hivatalos küldöttség másik 94 tagja. A Tu-154-es kormánygéppel utazott még a lengyel haderő összes fegyvernemének parancsnoka, a Lengyel Nemzeti Bank elnöke, több parlamenti képviselő, vallási vezetők, a kulturális élet elismert tagjai és Kaczyński közeli munkatársai.
A küldöttség a Szmolenszk közelében lévő katyni emlékhelyre tartott, hogy megemlékezzen a második világháború elején Sztálin parancsára lemészárolt több mint húszezer lengyel hadifogoly és civil halálának hetvenedik évfordulójáról.
Az elnököt szállító repülőgép becsapódása olyan erejű volt, hogy még fél évvel később is talált emberi csontokat és repülőgépdarabokat az a tizenkét régész és földmérő, akik a baleset helyszínének három hektáros területét érzékeny műszerekkel és fémdetektorokkal vizsgálták át.
Ki volt a hibás?
A baleset okait hamar elkezdték kutatni. Dmitrij Medvegyev orosz elnök kormánybizottságot hozott létre Vlagyimir Putyin kormányfő vezetésével. A körülmények kivizsgálására létrejött kormánybizottság moszkvai ülésén három nappal később Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a feketedoboz elsődleges vizsgálata alapján a gépen nem volt robbanás, és nem ütött ki tűz, illetve a hajtóművek és a fedélzeti berendezések megfelelően működtek a földhöz csapódás pillanatáig. A repülőgép rossz időjárási körülmények között, sűrű ködben kísérelte meg a leszállást a szmolenszki katonai repülőtéren, pedig az irányítótorony felszólította a pilótát, hogy menjen egy másik reptérre. A gép a fáknak ütközött, és a kifutópályától pár száz méterre lezuhant a katyni erdőben.
Az orosz Interfax hírügynökség egyik névtelen forrása azt is felvetette, hogy a gép legénysége nem ismerte eléggé az orosz gyártmányú gépet, ugyanis a pilóta a végzetes leszállási kísérletnél ferde helyzetből próbálta meg vízszintesbe hozni a Tu-154-es gépet, pedig annak az a sajátossága, hogy ha több mint hat métert tesz meg másodpercenként, akkor vízszintesbe kerülve a szokásosnál sokkal gyorsabban kezd el süllyedni.
Az orosz bizottság végső jelentése azt hozta nyilvánosságra 2011 januárjában, hogy a lengyel légierő parancsnokának alkoholt találtak a vérében. Nemcsak az ital befolyásolta a pilótát, Kaczyński is nyomást gyakorolt a repülőgép vezetőire, hogy Szmolenszkben szálljanak le, hiába voltak rosszak a látási viszonyok a köd miatt.
Egy héttel később egy lengyel jelentés azonban teljes mértékben az orosz légiirányítókat tette felelőssé, pedig már májusban kiderült, hogy a lengyel katonai meteorológusok is mulasztottak, mivel bár tudták, hogy rossz idő várható a baleset napján a térségben, mégsem szóltak az elnöki repülőgép személyzetének. Donald Tusk lengyel miniszterelnök akkor azt mondta: ugyan Lengyelország vállalja a felelősség egy részét, és bár nem vitatja a bizottság következtetéseit, azért felhívja a figyelmet arra, hogy az információk hiányosak (például a diszpécserek cselekedeteiről).
Az oroszok a jelentés szerint a helyszínelésnél is hibáztak: a belügyi különleges erők három tagja például ellopta az egyik áldozat bankkártyáját. A hiányosságok miatt (például, hogy egy Youtube-ra feltöltött videó tanúsága szerint a szabad ég alatt felejtették a roncsokat, ezzel veszélyeztetve a bizonyítékokat) 2010 októberében három lengyel újságíró ellátogatott a helyszínre; őket az orosz hadsereg egységei őrizetbe vették, mert szerintük a riporterek kétszer is tiltott katonai területre hatoltak be.
Mivel a lengyelek láthatóan nem voltak elégedettek az oroszországi műszaki vizsgálatok eredményével, 2011 januárjában az oroszok közös nyomozást ajánlottak fel a lengyel félnek.
Végül 2011 júliusában elkészült a hivatalos lengyel jelentés: a rendkívüli időjárási körülmények, az alulképzett személyzet, a túl nagy sebesség és a veszélyesen alacsony magasságba való próbaképpen elvégzett ereszkedés, valamint az orosz irányítótorony rossz kivilágítottsága és az általa adott téves adatok együtt okozták a katasztrófát. Bogdan Klich nemzetvédelmi miniszter a jelentés nyilvánosságra hozása után azonnal lemondott.
Az elhunyt elnök ikertestvére, Jaroslaw Kaczyński által vezetett ellenzéki Jog és Igazságosság párt keményen bírálta a vizsgálóbizottságot és a jelentést – amelynek teljes szövege angolul itt olvasható –, annak bizonyos megállapításait egyenesen hazugságnak nevezve, és azzal vádolta Tuskot, hogy a nemzetközi színtéren nem védte meg Lengyelország becsületét.
Jaroslaw Kaczyński a tragédia után néhány hónappal tartott elnökválasztási kampányban nem állította fivére szerencsétlenségét a középpontba, a tavaly októberi parlamenti választások idején azonban több elemző is úgy vélte, hogy túl sokszor vádolta azzal a Tusk-kormányt, hogy összejátszottak az oroszokkal a szmolenszki tragédia valódi okainak elfedésében. Jaroslaw a pártlistákon helyet biztosított az áldozatok családtagjainak is, akik ugyanakkor egyáltalán nincsenek otthon a politikában.
A lengyel kormány vizsgálatának lezárultával azonban még tart a katonai ügyészség vizsgálata, amelyben azt próbálják megállapítani, hogy terhel-e bárkit büntetőjogi felelősség. A katonai ügyészség pénteken bejelentette, hogy fél évvel meghosszabbítják a vizsgálatot. A repülő személyzetének felkészítéséért felelős két tiszt ellen is vádat emelt már az ügyészség, két áldozatot pedig exhumáltattak, mivel hibák merültek fel az orosz patológiai vizsgálatokban, habár nem vitatták azok lényegi következtetéseit.
A hivatalos jelentésekben szereplő képet némileg árnyalja, hogy idén márciusban Fred Burton, a Stratfor amerikai elemzőközpont munkatársának emailjeire hivatkozva megírta a WikiLeaks, hogy az oroszok állítólag szándékosan nem engedték leszállni a gépet Szmolenszkban, ezzel is fel akarták tartóztatni egy kis időre az elnököt, nehogy időben odaérjen a katyni megemlékezésre. Burton forrásaként egy bizonyos „J. elvtárs" egykori magas rangú KGB-tiszt volt megnevezve, akit az USA titkosszolgálata szervezett be, és aki a baleset után pár hónappal meghalt, halálának részleteit pedig huszonöt évre titkosították.
A Stratfor egy másik elemzője tagadta, hogy az oroszoknak ezzel Kaczyński meggyilkolása lett volna a célja, és hangsúlyozta, hogy csak az elnök részvételét akarták megnehezíteni az ünnepségen, arra azonban nem voltak felkészülve, hogy a pilóták a sűrű ködben megpróbálják majd lerakni a gépet.