Pan Gimun ENSZ-főtitkár Ukrajnába küldi helyettesét, Jan Eliassont, hogy személyesen tájékozódjon a kialakul helyezetről és a látottak alapján felelősen tudjon dönteni a krízis rendezéséhez szükséges további lépésekről.(ITAR-TASZSZ)

Az Ukrainszkaja Pravda szerint az orosz katonák hanggránátok bevetésével elfoglalták szinte az összes épületet a Szevasztopol közelében fekvő katonai bázison. Erről a lapnak egy ukrán katona beszélt.

Az oroszok három nappal ezelőtt érkeztek. Először elfoglaltak egy kiszolgáló házat, ahová Janukovics és a többiek érkeztek még korábban. A következő nap azt az épületet foglalták el, ahol a repülőink álltak. Ma az őrség épületét foglalták el, a behatoláshoz hanggránátokat használtak. Mi nem védekeztünk, mert nem kaptunk erre parancsot. Az oroszok az összes fegyvert elvitték. 

Az ukrán főügyészség vasárnap arra figyelmeztette az ukrán fegyveres erők állományát, hogy hazaárulásnak tekintik a fegyverek, illetve a haditechnika átadását, a katonai körlet önkényes elhagyását.

Az ukrán fegyveres erők katonáinak emlékezniük kell arra, hogy az ukrán népnek tettek hűségesküt! Ebből következik, hogy amennyiben teljesítik a fegyverek, a haditechnika átadására, az állomásoztatási körlet elhagyására vonatkozó követeléseket, azt hazaárulásnak fogják tekinteni annak jogi következményeivel. A biztonsági erőkhöz, bírókhoz, közszolgákhoz fordulunk és kijelentjük, hogy mostantól az az elsődleges közös feladatunk, hogy megőrízzük szuverenitásunkat, a területeink épségét, biztonságát és biztosítsuk minden állampolgár biztonságát.

– írja közleményében az ukrán főügyészség.(MTI, Interfax)

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva „semmilyen módon“ nem kérdőjelezi meg Ukrajna szuverenitását, és reméli, hogy az orosz parlament felsőházának döntése - amely lehetővé teszi az Ukrajnában állomásozó orosz kontingens alkalmazását - „sokakat kijózanít ebben az országban“.

Karaszin szerint Moszkvát elsősorban állampolgárai biztonsága vezérli, és az orosz vezetést aggasztja az Oroszországba megindult ukrán menekültfolyam. Szerinte Oroszország abban érdekelt, hogy Ukrajna virágzó, stabil és korszerű állam legyen. Karaszin cáfolta azt, hogy nem állnak kapcsolatban az ukrán diplomáciával, szerinte folyamatosan egyeztetnek. 

 Az orosz külügyminiszter-helyettes szerint Washington arra az álláspontra helyezkedik, hogy

csak azt vegye észre, amit észre akar venni, ami pedig számára nem előnyös, arról nem vesz tudomást.

(MTI)

Hétfőn Brüsszelben rendkívüli ülést tart az ukrán helyzet miatt az Európai Unió 28 külügyminisztere. A találkozó miatt Catherine Ashton az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is elhalasztotta a Kijevbe tervezett látogatását. (ITAR-TASZSZ)

Nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert sem a megyében, sem pedig Beregszászon nem folyik mozgósítás – mondta Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, miután pánik tört ki Kárpátalja magyar közösségében az ukrajnai mozgósítás elrendelésének kijevi bejelentése után. Babják vasárnap találkozott Oleg Paradával, a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjével, aki arról biztosította, hogy Kárpátalján nincs általános mozgósítás. A megbeszélés után a polgármester hangsúlyozta: senkit nem fognak arra kényszeríteni, hogy bevonuljon az ukrán hadseregbe. (MTI)

Az amerikai külügyminiszter kedden Kijevbe utazik, hogy találkozzon az ukrán kormánytagokkal - írja az AP. Ezzel is biztosítani akarja Ukrajnát Amerika politikai és gazdasági támogatásáról. Az Egyesült Államok a gazdasági, politikai és diplomáciai ellenlépésekre összpontosít, nem katonai beavatkozásra. A név nélkül nyilatkozó tisztségviselő szerint az orosz műveletben több mint 6 ezer katona vett rész, és az oroszok már teljes mértékben operatív ellenőrzésük alá vonták a Krím félszigetet.

Ha Ukrajna a NATO tagja lenne, akkor ilyen agresszióra nem kerülhetne sor. Azonnal az Európai Közösség tagjává kell válnunk, ez az egyetlen esélyünk az agresszióval szemben

– mondta Timosenko a TSZN ukrán televíziónak.Timosenko szerint Oroszország Ukrajna teljes kapitulációját készíti elő, ezért szerinte minden tárgyalás az oroszokkal értelmetlen.

Janukovics rosztov-na-donui sajtótjékoztatója után újabb nyomozást indítottunk, a volt elnök szavai kimerítik az ukrán alkotmányos rend megdöntésére való felhívás tényállását.

– mondta a megbízott ukrán főügyész. (UNIAN)

Egy telefonos beszélgetést követően Vlagyimir Putyin elfogadta Angela Merkel német kancellár ajánlatát, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felügyelete alatt egy nemzetközi munkacsoport jöjjön létre a krími helyezet tisztázására. (Lenta.ru)

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő Facebook-oldalán fejtette ki a véleményét az ukrán helyezetről.

Sokan írnak nekem Facebookon, a közeli szomszédunkban kialakult helyzetről. Sokfélét írnak, de döntsenek Önök. Az én álláspontom az, hogy Oroszország kész fejleszteni a szerteágazó testvéri kapcsolatait Ukrajnával. Ami kölcsönösen jó és hatékony. Ukrajna nekünk nem csak emberek csoportja, akik vérüket adták a Majdanért, és megsértve saját alkotmányukat és törvényeiket magukhoz ragadták a hatalmat. Nekünk egy egész országot jelent. Nagyon más emberekkel. Ukránok, oroszok, tatárok, zsidók. Különböző népcsoportok, akik harmóniában élnek egymással.

Igen, Janukovics karaktere gyakorlatilag megsemmisült, de ez nem nélkülözi azt a tényt, hogy az ukrán alkotmány szerint ő a legitim elnök. Ha ő bűnös is, akkor az ukrán alkotmány és törvények szerint vonjátok őt felelősségre. Minden más felháborító. Ilyen a hatalom önkényes elfoglalása. Az ilyen rendnek nevezett rendszer nem lesz tartós. Újabb felfordulás lesz a vége. Újabb vér. 

Oroszországnak erős és stabil Ukrajnára van szükség. Kiszámítható és gazdaságilag stabil partnerre, és nem egy szegény rokonra van szükségünk, akik állandóan ott állnak és tartják a markukat. Mindezeket tegnap már elmondtam az újonnan jött ukrán vezetőknek.

Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése után felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy párbeszéd útján keressék a békés megoldást - írja a BBC. Követelte, hogy Moszkva vonja vissza katonáit támaszpontjaikra, és ne avatkozzon be Ukrajnában. A NATO-tagállamok kormányai elítélik az orosz katonai fellépést a Krím félszigeten, ez Rasmussen szerint a nemzetközi jogi normák megsértését jelenti.

A NATO Ukrajna, a megbecsült partner oldalán áll. Az Észak-atlanti Szövetség nemzetközi megfigyelők kiküldését javasolja Ukrajnában.

Az Ukrán Állami Határőrszolgálat szerint nem növekedett Ukrajna határátkelőhelyein az országból kiutazó ukránok száma, számuk megfelel az átlagosnak. A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ukrán határőrök nem észleltek megnövekedett forgalmat. Korábban orosz médiumok azt jelentették, hogy az ukránok tömegesen hagyják el országukat és keresnek menedéket külföldön. (MTI)

Az orosz elnök vasárnap telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, és azt mondta, Oroszország Ukrajnával szemben tett lépései teljes mértékben megfelelnek az ott kialakult rendkívüli helyzetnek. A beszélgetést Merkel kezdeményezte. A kancellár aggódik a Krímben és Ukrajnában zajló események miatt. Putyin szerint viszont a szélsőségesen nacionalista erők továbbra is erőszakos cselekményekkel fenyegetnek, veszélybe sodorják az orosz állampolgárokat, sértik a törvény által védett érdekeiket. (MTI)

Az ukrán kormány hazaárulás miatt pert indított Denyisz Berezovszkij ellen, aki az ukrán flotta éléről átállt az orosz oldalra - írja a BBC. Az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács helyettes titkárára jelentette be, hogy az ellentengernagy az oroszok által bevezetett blokád idején elmulasztotta az ellenállást, letette a fegyvert, és feladta az ukrán haditengerészeti erők főhadiszállását.

1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre. A küldöttséget az ukrajnai internacionalista harcosok hívták meg. Azért utaztak a Krímbe, hogy baráti és erkölcsi segítséget nyújtsanak ukrán sorstársaiknak, és megvitassák velük a félszigeten kialakult helyzetet.

Moszkvában és Szentpéterváron 40 ezer ember részvételével az orosz fegyveres beavatkozást kilátásba helyező orosz vezetést és az Ukrajnában élő "orosz honfitársakat" támogató megmozdulásokat tartottak vasárnap. A megmozdulást a magukat hazafias erőknek nevező szervezetek kezdeményezték, közöttük az Orosz Tisztek nevű csoport, az Orosz Történelmi Társaság és a Harci Testvériség nevű veterán szervezet. (MTI)

Ungváron 100, Munkácson 50, Técsőn, Szolyván és Volócon több tíz férfi jelentkezett egy nap alatt a hadkiegészítő parancsnokságokon, hogy kész megvédeni Ukrajnát katonai konfliktus esetén. A népi önvédelmi alakulatok jelezték, hogy szükség esetén 400 főt tudnak kiállítani, így Kárpátalján összesen 600 önkéntes jelentkezett. Az önkéntesek nagy része teljes menetfelszerelésben jelent meg a toborzóhelyeken. A jelentkezők 18–40 év közöttiek, a többséget fiatalok teszik ki. Kárpátalja nem került azon ukrajnai megyék közé, amikben általános mozgósítást rendeltek el. 

Egyelőre nincs szükség több önkéntesre, mivel szükség esetén be tudják vetni a 128. számú munkácsi hegyivadász gépesített dandárt is. Első sorban az államhatár és a megye létfontosságú intézményeinek őrzését kell biztosítani - mondta el Ivan Vaszilcjun ezredes. (MTI)

Románia megkéri az Orosz Föderációt, hogy függesszen fel minden katonai műveletet Ukrajna területén és térjen vissza a kétoldalú egyezmények előírásaihoz, amelyek az orosz flotta szevasztopoli állomásozását szabályozzák – mondta Traian Basescu román államfő. A román elnök szerint az Orosz Föderáció csapatai agressziót követnek el Ukrajna ellen. Úgy értékelte, hogy az Ukrajna függetlenségét és szuverenitását garantáló 1994-es budapesti memorandum aláíróinak - az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Oroszországnak - kötelességük azonnal tárgyalásokat kezdeniük, hogy ismét érvényt szerezzenek a nemzetközi jognak.(MTI)

Bár Oroszország az 1994-ben aláírt dokumentumban vállalta, hogy tiszteletben tartja Ukrajna határait és tartózkodik az erő bevetésétől, amellyel az ország területi integritását veszélyeztetné, érdemben nem tud a dokumentum alapján beavatkozni a szerződés betartását garantáló Egyesült Államok és Nagy-Britannia. A szerződés ezt ugyanis csak abban az esetben írja elő, ha Ukrajnával szemben atomfegyvert is bevetne a támadó fél – hívta fel a figyelmet az Echo Moszkvin megjelent írásában Szergej Alekszasenko. A közgazdász szerint katonai lépésekkel nem tudja az Egyesült Államok megakadályozni az orosz akciót, ám sok más szankciót életbe léptethet – a G-8-ból való kizáráson túl –, amit az EU is átvehet: megtilthatja a beutazást a beavatkozást megszavazó orosz felsőház tagjainak és az akcióban résztvevő tiszteknek, befagyazthatja az orosz érdekeltségek számláit, megtilthatja a vállalatokkal való kereskedést.

A délutáni falshmobon Bajnai Gordon az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását, az Ukrajnában élő kisebbségek jogainak védelmét kérte, valamint felszólította a magyar kormányt, hogy haladéktalanul álljon ki Ukrajna függetlensége, területi egysége és az ott élő magyar kisebbség mellett. A képre kattintva geléria nyílik.

Alighogy Kijev kinevezte az Ukrán Haditengerészet főparancsnokának Denyisz Berezovszkijt, az ellentengernagy máris a szakadár krími flotta főparancsokaként Moszkvához állt át. Berezovszkij eskütételére Szavasztopolban került sor a Krími Autonóm Köztársaság Kijev által el nem ismert kormányfője, Szergej Akszjonov és az orosz fekete-tengeri flotta vezetőjének jelenlétében.

Parancsmegtagadás címén felelősségre vonják azokat a katonákat, akik nem tagadják meg Kijev utasításait és nem állnak át az orosz erőkhöz. Ezt Krími Autonóm Köztársaság Kijev által el nem ismert miniszterelnöke jelentette ki. Szergej Akszjonov volt az, aki hivatalosan Putyin segítségét kérte és kijelentette, hogy továbbra is Viktor Janukovicsot tekinti Ukrajna elnökének.

Ukrajna legbefolyásosabb oligarchája, az elüldözött Viktor Janukovics elnököt korábban támogató Rinat Ahmetov is elítélte a Kreml krími beavatkozását. Az acélipari milliárdos szerint "elfogadhatatlan a külső erő jogtalan alkalmazása", ami egyértelműen Moszkva politikájának kritikáját jelenti, ahogy az is, hogy Ahmetov a "teljes Ukrajnát képviselve" szólalt meg. Az üzletember Oroszországot nem ugyan nem említette beszédében, ám nyilatkozata ismét megmutatta, hogy az oroszbarátnak tartott Kelet-Ukrajnának jóval bonyolultabb a viszonya az orosz állammal, mint az a moszkvai vezetés szeretné.

Az orosz közmédia nem közvetíti élőben a mai Oscar-gálát. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ukrán helyzet miatt megnövekedett a hírek száma, így sajnos nem fér be a díjátadó közvetítése.

Первый канал не будет вести прямую трансляцию вручения "Оскара" http://t.co/qsXRArzk5F pic.twitter.com/dyrqn54Rz8

— Первый канал Новости (@1tvru_news) 2014. március 2.

Az állami Pervij kanal csatornán csak három félórás híradót adnak le egy nap, a műsoridő többi részét szórakoztató programok és filmek teszik ki. Az orosz közmédiának emellett van egy külön hírcsatornája is Rosszija 24 néven.

A novemberi zavargások kezdetétől a Krím hétvégi orosz megszállásáig 35 százalékot vesztett értékéből az ukrán valuta. Egy dollárért tavaly november végén 8,2 hirvnyát kellett adni, vasárnap már a 11-et is meghaladta a kurzus.

Az orosz oligarchák közbeavatkozását kéri az ismert ukrán oligarcha, Dmitrij Firtas egy levélben, amit az UNIAN ukrán hírügynökségnek juttatott el. 

Ezekben a percekben az országaink és népeink a háború küszöbén állnak. Hagyjuk meg a politikusoknak a helyzet rendezését. Azonban a helyzet annyira veszélyessé vált, hogy mostanra senki sem maradhat távol tőle, ezért az üzleti élet szereplőinek is meg kellene szólalnia, amíg még visszafordíthatjuk az eseményeket. Az ukrán üzleti élet szereplőinek a nevében fordulok most minden orosz üzletemberhez, és kérem, hogy vessék be minden hatalmukat a helyzet rendezése céljából, amíg nem késő.

– írja levelében Dmitrij Firtas. 

Firtasnak Magyarországon is volt érdekeltsége, korábban az ő tulajdonában állt a sok botrányt megélt EMFESZ gázkereskedő cég.

A Moszkvai patriarchátus főségét elfogadó ukrán pravoszláv egyház sem támogatja az orosz hadsereg bevetését Ukrajnában. Az Echo Moszkvi főszerkesztője vasárnapi műsorában elmondta: az ukránokat képviselő Anofrij nyilvános levélben is arra kérte Kirill pátriárkát, akadályozza meg a vérontást, de egy nem hivatalos levélben „egyenesen könyörgött”, hogy ne avatkozzon be az orosz hadsereg. Alekszej Venyegyiktov szerint joggal tart attól az orosz pravoszláv egyház, hogy ezzel csak elveszíti ukrajnai híveit, akik egy része már így is rossz szemmel nézi Moszkva főségét.

A rendőrség adatai szerint 20 ezer ember jelent meg a kormánypárti tüntetésen Moszkvában, ahol a felvonulók a krími beavatkozást támogatták. A „Haza! Szabadság!” felíratú, Putyin-portrés díszítőelemek mellett a második világhábrú idején bevett fekete-narancssárga György-szalagok domináltak, amelyek általában a május 9-i Győzelem napján jelennek meg. Felvonulást rendszerint csak a kormánypárti erők tarthatnak – ezúttal a Puskin tértől a Szaharov sugárútig vonulhattak –, az ellenzéki tiltakozások esetében ezt általában a forgalom aránytalan korlátozására hivatkozva a hatóságok elutasítják.

Az UNIAN szerint az ukrán diplomácia azt kéri Brüsszeltől, hogy gazdasági és politikai szankciókon felül, lobbizzon azért, hogy vegyék el a 2018-as labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát az oroszoktól.