Francois Hollande francia elnök szerint „Oroszország egy veszélyes terjeszkedés kockázatába fogott“, amikor csapatokat küldött Ukrajnába. Az államfő megerősítette a szankciók lehetőségét Moszkvával szemben.

Oroszország egy veszélyes terjeszkedés kockázatába fogott. Franciaország szerepe Európával együtt, ilyen körülmények között a szükséges nyomásgyakorlás, beleértve a szankciók alkalmazását a párbeszédhez vezető út megtalálása érdekében, azért, hogy politika megoldás szülessen erre a válságra

– mondta a francia államfő, és hozzátette, hogy szerinte Oroszországgal tárgyalás útján kellene megoldani a krími válságot. (MTI)

Az ukrán külügyminisztériumnál felvonták az ország zászlaját Kijevben, hogy így mutassák ki támogatásukat a krími bázisokba szorult, de még mindig az épületeket védő ukrán katonák felé. (BBC)

Az ukrán határőrség szerint jelentősen csökkent az elmúlt napokban a forgalom az ukrán-orosz határon. (Unian)

A Fehér Ház is jelezte, hogy az oroszok megszokott rakétatesztet hajtottak végre, amiről az új START egyezmény értelmében előre értesítették is őket. (Guardian)

Kirúgták az állásából Andrej Zubovot, a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Állami Intézetéből, miután Putyin krími lépéseit ahhoz hasonlította, amikor Adolf Hitler annektálta Ausztriát 1938-ban. (BBC)

A hétvégén meg fogják műteni Julija Timosenkót. Ukrajna volt miniszterelnöke nem árulta el, hogy milyen műtétet fog átesni, és hogy hol, de annyit lehet tudni, hogy korábban Angela Merkel német kancellár felajánlotta Timosenkónak, hogy az egyik berlini klinikán kezdje meg gyógykezelését. (Itar-Taszsz)

Büntető különítményből polgárbarát rendvédelmi szervvé szeretné átalakítani a kárpátaljai rendőrséget Vaszil Turdaj ezredes, a megye napokban kinevezett új rendőrparancsnoka. Szerinte a bizalmat csak úgy lehet helyreállítani, ha a rendőrség gyökeresen átalakul. A lakossággal közvetlenül érintkező körzeti megbízottaknak és utcai járőrszolgálatot teljesítő rendőröknek például a jövőben udvariasaknak, toleránsaknak kell lenniük. (MTI)

Amerika után Kanada is bejelentette, hogy felfüggeszti az oroszokkal való minden katonai együttműködését az ukrajnai helyzet miatt. (Itar-Taszsz)

3. Megrettentek a szövetségesek

Shuster szépen végigveszi, ahogy Kazahsztántól Belaruszon át Kínáig az összes szövetséges több-kevesebb nyíltsággal elismerte az új ukrán vezetést és elítélte az orosz intervenciót. Ennek oka - a volt szovjet tagköztársaságokban - abszolút világos: Mindenhol jelentős számban élnek oroszok, azaz a casus belli elvileg minden országban fent áll. Putyin mindenkinek azt üzenete: "Belőletek is bármikor lehet egy új Ukrajna".

4. Új kelet-nyugati árok nyílt

Oroszország éveken keresztül berzenkedett a NATO rakétavédelmi rendszerének kelet-európai kitolása ellen, erre tessék, ő maga kínálta tálcán a legjobb indokot arra, miért kell nagyon gyorsan bevonni mindenkit egy eseteges védelmi ernyő alá. De Shuster hangsúlyozza, hogy a törések nem csak katonai szinten jelentkezhetnek, az esetleges szankciók az egész orosz elitet elvágják nyugati befektetéseitől, ingatlanjaitól és vagyonától. Márpedig az orosz oligarchiával nem jó packázni.

+1. Azért van egy pozitívum is

Az biztos, hogy Putyin megmutatta, hogy ő valóban hallgat a tábornokaira, és ha úgy érzi, hogy Orosozrszág katonai érdekei sérülnek, akkor valóban odacsap. Azaz Shuster szerint - Wahingtonnal szemben - nem fél bepiszkítani a kezét.

Simon Shuster, a Time Oroszország-ügyi szakértője egy kicsit talán optimista, de érdekes cikkben szedte össze azt, miért is nyúlt nagyon mellé Putyin a Krím-félsziget bekebelezésével.

1. Nem tetszik a népnek

A közvélemény-kutatók még a legkormánypártibb interpretációban feltett kérdésekkel sem tudták kihozni azt, hogy az orosz táradalom felsorakozott volna az agresszió mögé. A "nyugatimádó fasiszták fenyegetése" és a többi, média által sulykolt narratívánál sokkal erősebb az oroszokban a rokonságtudat.

2. Putyin tökön lőtte a gazdaságot

Tőzsde hétfői nyitásával az orosz részvények pár óra alatt 70 milliárd dollárt estek, azaz a gazdaság több, mint egy szocsi olimpiányival zuhant meg. A piac drasztikus jelzése jogos. Nyugat bizalomvesztése ugyanis valóban komoly következményekkel jár: a hitelminősítőktől kezdve a befektetőkön át a tőkekiáramlásig mindenki sokkal szkeptikusabban áll majd úgy általában mindenhez, ami orosz.

„Hát, szerintem nincs itt szó megszállásról" – mondta Alekszej Puskov, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke a BBC-nek. Szerinte a Krímben lévő katonák a szevasztopoli bázison szolgálnak, több ezren vannak, nem volt szükség további csapatokat odaküldeni.

Több mint ezer nyugatbarát tüntető vonult utcára Donyeckben, és a Reuters szerint először többen is voltak, mint az oroszpártiak.

Az ukrán választási iroda számításai szerint összesen 2 milliárd (46 millliárd forint) ukrán hrivnyába fog kerülni az előrehozott ukrán elnökválasztás. (Itar-Taszsz)

Az angolnyelvű orosz adó, az állami pénzből működő Russia Today egyik műsorvezetője, Abby Martin élő adásban bírálta a krími helyzetet. „Oroszország helytelenül cselekedett. Nem fogok itt ülni, és bocsánatot kérni, vagy megvédeni a katonai agressziót" – mondta. Hozzátette, hogy attól még megvan a szakmai függetlensége, hogy az RT-nél dolgozik.

Munkába állt Ungváron Valerij Luncsenko, Kárpátalja hétvégén kinevezett kormányzója, akit a tervek szerint két nap múlva iktatnak be hivatalosan a tisztségébe. Első intézkedéseként Luncsenko utasította a kárpátaljai katasztrófavédelmi hatóságot, hogy fokozza a felkészülést az esetleges tavaszi áradásokra. Találkozott az ungvári tüntetők képviselőivel, köztük a Polgári Konvent, az önvédelmi alakulatok vezetőivel és a kijevi események kárpátaljai részvevőivel. (MTI)

Az Oroszország elleni nyugati szankciók mellett érvelt Julija Timosenko ellenzéki vezető is, írja a Guardian. Timosenko az 5-ös csatorna tudósítója szerint azt is mondta, hogy a fekete tengeri flotta szevasztopoli bázisától is meg kellene szabadulni.

Az ukrán kormány tagjai azzal gyanúsítják az oroszokat, hogy azok blokkolják az ukrán képviselők telefonjait – idézi a Reuters az ukrán titkosszolgálat vezetőjét. Valentin Nalivaicsenko megerősítette, hogy már második napja akadályozzák az ukrán képviselők hívásait. Pénteken az internetet és a lakossági telefonszolgáltatást korlátozták, mikor az oroszok repülőtereket foglaltak el a Krímben. Nalivaicsenko arról is beszámolt, hogy Ukrtelekom nevű telekommunikációs cég krími épülete elé illegálisan olyan szerkezetet állítottak fel, amely politikai hovatartozástól függetlenül blokkolja a képviselők mobilját. 

(Guardian)

Fegyveresek megpróbálták elfoglalni a Szlavutics ukrán hadihajót, de a legénység megakadályozta az akciót, mondta Vitalij Zvjahincev, az ukrán haditengerészet szóvivője. (BBC)

A svéd és dán külügyminiszter is Ukrajnába érkezik szerdán kétnapos látogatásra, aminek keretében találkoznak majd Arszenij Jacenyuk miniszterelnökkel. A svéd hadsereg korábban bejelentette, hogy többek között az orosz hadgyakorlatok miatt két vadászgépet küldött Gotlandra, a legnagyobb Balti-tengeri szigetre. (Guardian)

Az NBC-nek amerikai források azt mondták, hogy a rakétateszt már egy ideje tervbe volt véve, az időzítés ugyanakkor legalábbis érdekes. A BBC egyik elemzője hozzátette, hogy Oroszország viszonylag gyakran hajt végre rakétateszteket, de ez most akkor is nyomást helyez az amerikaiakra.

A Ria Novosztyi szerint Oroszország sikeres tesztet hajtott végre egy interkontinentális ballisztikus rakétával a Kaszpi-tengernél. A „Topol“ típusú rakéta Kazahsztánban ért földet. 

Joe Biden amerikai alelnök telefonon beszélt Arszenij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel, akivel átbeszélték, hogyan támogatná az Egyesült Államok az ukrajnai gazdasági reformokat. Biden Toomas Ilves észt elnökkel is beszélt az ukrán helyzetről és a feszültségek enyhítésének szükségességéről. (Guardian)

Elhagyták a tüntetők Ungváron a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal két hete elfoglalt épületét, miután a hétvégén kinevezték a megye új kormányzóját, akit a tervek szerint két nap múlva iktatnak be hivatalába. A tüntetők elvonulása után kitakarították az épületet. Helyreállítják az 1938-ban, a cseh időszakban készült ajtót, amit az épület elfoglalásakor törtek be a tüntetők. (MTI)

Az Egyesült Államok szakértőket küld, akik segítenek majd kideríteni, honnan, hogyan és hova folytak el azok a pénzek, amiket a kijevi vezetés szerint Viktor Janukovics leváltott elnök és kormányának tagjai loptak el.

18 ukrán állampolgárét Kijev kérésére, mivel több milliárd hrivnya értékben tüntek el közpénzek, írja a Reuters. A döntést már előkészítették. Korábban hasonló szankciókat hozott Lettország, Ausztria, Svájc és Lichtenstein is.

A Kijevi Kerületi Bíróság szerint törvénytelen volt a Krími Autonóm Köztársaságban az autonómiáról szóló népszavazás kiírása. (RBC.ru)

Kijev kész új stílusú kapcsolatokat kiépíteni Moszkvával, amennyiben az oroszok tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását, beleértve az ország külpolitikai irányvonalának szabad megválasztását – jelentette be Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök. Jacenyuk szerint nincs semmi jogalapja annak, hogy Oroszország megszegjen több kétoldalú megállapodást, és katonáit egy szuverén állam területére vezényelje. 

Ezért újra felszólítjuk az orosz kormányt és az orosz elnököt, hogy azonnal hagyjon fel a katonai agresszióval Ukrajna területén

–  mondta Jacenyuk.(MTI)